Zene

Julianus barátról, Kőrösi Csoma Sándorról vagy Teleki Sámuelről a legtöbb ivarérett magyar állampolgár nagy valószínűséggel hallott már valamit harangozni, de Hell Miksa, Jakabos Ödön vagy Kompolthy Jób nevére nyilván sokan vonnák meg a vállukat. Kubassek János szép kiállítású, gazdag képanyagú könyve róluk, az elmúlt századok magyar utazóiról és felfedezőiről szól: az olvasmányos, közérthető szövegek legfeljebb tízoldalas élet- és korrajzokban ismertetik kalandvágyó eleink munkásságát.

címmel mutatta be a The Tiger Lillies zenekar sokkoperáját Ascher Tamás rendezésében, Parti Nagy Lajos átiratában az Örkény Színház társulata: zenés és sötét pszichopedagógiai komédia, ami, hogy konzekvens legyek, rém szórakoztató. Dr.

Minden nyelvnek megvannak a maga rákfenéi: ilyen például a nyelvtan, azzal a sok megjegyezhetetlen marhasággal, amikben még logika sincs, és egyébként is, hol egyeztethető össze egy szabad ország liberális eszményeivel édes anyanyelvünk ily' kegyetlen keretek közé szorítása? Magyarországon a sajátos nyelvfelszabadító mozgalomnak elsősorban a vesszők, másodsorban az egybe-, avagy különírás szabályai esnek áldozatul: nem hivatalos és sajnos egyre több hivatalos csatornán támadnak a legkülönbözőbb helyekről vesszők, máshol meg bekezdések múlnak ki nélkülük (lassan kevesebb benne a rendszer, mint a magyar népesség tatárjárás kori elrendeződésében), és egymás sarkára hágnak a "meg ettemek" és a "mostmárok". De nem kell szégyenkeznünk, pontosabban nem egyedül kell: angolszász területeken, úgy tűnik, az idézőjel a grammatika egyik legproblematikusabb pontja. Ám az angol ajkú nép találékony: ha már adott egy ilyen mókás kis vesszőcskékből álló izé, marhaság lenne talonban hagyni, valamire csak használni kell.

Újdelhiben sok a riksás, de épül a metró, lehet, hogy nemsokára betevő nélkül marad a sok szorgos személyszállító. Mondanivalóját tekintve ennél igazabb állításra nem telik ehelyütt, hacsak az nem számít ide, hogy Indiában bizony sok a kisember, ám kevés az igazán jószívű kisember (tényleg: a szegénység önmagában még nem érdem), a gazdagok pedig még ennél is ramatyabbul állnak szívjóságból.

Régi meggyőződésem, hogy Velencéről lehetetlen úgy megszólalni, hogy elkerüljük a közhelyeket, a dilettantizmust, a túlcsorduló érzelgősséget, a giccset, illetve a tautológiát. E város ugyanis egyfelől túltelíti esztétikai befogadóképességünket, másfelől viszont a kreativitás, az emberi találékonyság, végső soron pedig a gondolkodás emlékműve, sőt maga az ábrázolt-felépített gondolat.

Amikor Zöldné Bulla Emma Török utcai Pincecsárdája - ahol a végén már három generáció dolgozott: Emi néni, a fia és az unokája - jó pár évtized után tavaly lehúzta a rolót, sokak számára bizonyossá vált, hogy Buda elesett. "Na de ott van még a Csendes!" - mondogattuk.

lemez - PATRICIA PETIBON: AMOUREUSES Nyakunkon a Haydn-év. Ennek is köszönhető, hogy a legkiválóbb szoprán dívák egyike, Patricia Petibon első Deutsche Grammophon-lemezére (vezényel: Daniel Harding) Joseph Haydn áriáiból is felvett néhányat.

Egy kicsivel megint beljebb vagyunk... 2007. szeptember 6-án, amikor a végre CD-n is megjelenő Dreams kapcsán Szabó Gáborról írtunk, szóba került egy tévéfelvétel, amin Szabó magyar muzsikusok társaságában szerepelt 1974-ben. Hogy miért kellett harmincöt évig várni a megjelenésére, az egy másik, ennél keserűbb cikk tárgya lehetne, de most ugrunk, hiszen ha szolid példányszámban is, most végre, ahogy tetszik, bakeliten és CD-n is kijött. Marton László Távolodó

Alighanem kevés albumot vártak oly remegő izgalommal, mint az Animal Collective nyolcadik stúdiólemezét - s az is ritka, hogy a várakozások ily mértékben teljesüljenek, mint éppen most.

Tegyük virtuális pengetőnket a léggitárunkra: melyikünk nem próbálta valaha tükör előtt vagy a kanapén ugrálva utánozni a cilinderes gitárhéroszt, azt képzelve, hogy egy aréna színpadán futkározik százhúszezer néző előtt? Ki nem próbálta kitartani a Don't Cry végén a hosszan elnyújtott záróhangot? És főként: ki nem fújta fejből Slash énektémával is felérő szólóit a házibulikon? Hó Márton

"Az angolok kosztümben verhetetlenek" - írtuk két hete, más ügyek kapcsán. Nos, némileg meginogtunk bár, de nem vonjuk vissza: a díszletek, a jelmezek s a látvány rendben - büszkék is lehetünk akár Pados Gyula operatőri közreműködésére. - ts -

Tulajdonképpen tényleg helyénvaló ma eljátszani a Vörös és feketét. Bármikor helyénvaló. Kivált a Vígszínházban, ahol jól meg kell gondolni, mire jön be több mint ezer néző esténként. Hát Stendhalra talán bejön. Vagy azért, mert olvasta, vagy azért, mert nem. Eddig rendben is volnánk. Csáki Judit

Ez is egy jó kezdőmondat: "Péntek volt és tizenharmadika." Manapság már a késelős horrorok is okosabbak - vagy legalábbis okosabbnak gondolják magukat - annál, hogy ilyen egyszerűen kiadják műfaji mibenlétüket, szerzőnk azonban vállaltan a nagy szavak embere. - köves -

A Gyorsuló idő sorozatban 1986-ban megjelent kis kötet ("Az ember feljő...") "jócskán javított és közel egyharmadával bővített változata" Bojtár Endre jelen könyve. A szerző az átdolgozásra részben azért vállalkozott, mert mára okafogyottnak érzi a megírás akkori motivációit. Bundula István