Lemez - Helyi fény - Gabor Szabo In Budapest

Zene

Egy kicsivel megint beljebb vagyunk... 2007. szeptember 6-án, amikor a végre CD-n is megjelenő Dreams kapcsán Szabó Gáborról írtunk, szóba került egy tévéfelvétel, amin Szabó magyar muzsikusok társaságában szerepelt 1974-ben. Hogy miért kellett harmincöt évig várni a megjelenésére, az egy másik, ennél keserűbb cikk tárgya lehetne, de most ugrunk, hiszen ha szolid példányszámban is, most végre, ahogy tetszik, bakeliten és CD-n is kijött. Marton László Távolodó

Egy kicsivel megint beljebb vagyunk... 2007. szeptember 6-án, amikor a végre CD-n is megjelenő Dreams kapcsán Szabó Gáborról írtunk, szóba került egy tévéfelvétel, amin Szabó magyar muzsikusok társaságában szerepelt 1974-ben. Hogy miért kellett harmincöt évig várni a megjelenésére, az egy másik, ennél keserűbb cikk tárgya lehetne, de most ugrunk, hiszen ha szolid példányszámban is, most végre, ahogy tetszik, bakeliten és CD-n is kijött.

Szabó Gábor Budapesten. 1974-ben, tizennyolc évvel a disszidálása után, és nyolc évvel a halála előtt. Harmincnyolc éves korában.

Szabót akkoriban a világ legjobb dzsesszgitárosaként jegyezték Amerikában. Erről persze mi itt keveset tudtunk, hiszen a hazai sajtót nem izgatta, s ugye a lemezei is csak a legritkább ünnepnapokon bukkantak fel a feketepiacon. Az, hogy a Magyar Televízió portréfilmet készítsen a hazalátogató Szabóról, Pege Aladár kezdeményezésének és a televíziós szerkesztő Módos Péter derekas affinitásának volt köszönhető - Pegéről elöljáróban még annyit, hogy neki már volt egy közös felvétele Szabóval: 1956-ban Hossó Irma (Myrna Bell) énekesnőt kísérték egy kislemezen.

Szabó ezúttal is "kért" egy énekesnőt, elvégre egy jó énekesnő mindig elkél a háznál - a hatvanas évek végén például sokat hozott neki a konyhára Lena Hornnal közös albuma. Most Kovács Katit kapta, aki rendben is volt az Eső és én című Somló-Adamis-dalban, s akinek a My Love című Paul és Linda McCartney kevésbé passzolt.

Ha már a kollégákhoz értünk: Kőszegi Imre végig kitűnően dobolt, a kongás Dely István is teljesen korrektül kapirgált, nekem legfeljebb az szúrt szemet, hogy Pege Aladár - fenti, múlhatatlan érdemei elismerése mellett - kissé túlbőgőzte egyik-másik darabot. (Ez persze más alkalmakkor is megesett vele.) Az igazi meglepetés, a helyi fénypont alighanem a zongorista Másik János lehetett Szabó számára, aki messze érintettebb partnerének bizonyult, mint a korabeli korongjain billentyűző (híres) Bob James.

Amúgy főleg ezekből a korabeli korongokból - 1970: Magical Connection, 1972: Mizrab, 1973: Rambler - állt össze a program, többek közt olyan számokkal, mint a Magical Connection, a Sombrero Sam, a Reinhardt vagy a (Csitári hegyeken alapuló) Thirteen. Egyetlen napot töltöttek csak a Magyar Rádió stúdiójában, de az így is simán átjött, hogy miközben Szabó a magyar népzenétől az örökzöld popslágereken át a latinos dzsessz-rockig mindenféle muzsikára nyitott volt, hallatlanul gyöngéd átszellemültségével ebből a "mindenféléből" egységes és utánozhatatlanul karakteres zenei világot tudott teremteni.

Abban a már említett 2007-es cikkben írtunk arról, hogy Szabó Gábor életében és művészetében szinte végig együtt hullámzott a ragyogás és a tragikum, a zsenialitás és a megvalósulatlanság. Ugyanez a kettősség érvényes erre a lemezre is, ami ugye nem is lemeznek készült... S ami sok tekintetben - éppen a piaci kényszer elmaradásából adódóan - az egyik legszerethetőbb lemeze lett mégis. Ebben az országban és ennyi idő után biztosan.

Moiras Records, 2008

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.