Lemez - Helyi fény - Gabor Szabo In Budapest

Zene

Egy kicsivel megint beljebb vagyunk... 2007. szeptember 6-án, amikor a végre CD-n is megjelenő Dreams kapcsán Szabó Gáborról írtunk, szóba került egy tévéfelvétel, amin Szabó magyar muzsikusok társaságában szerepelt 1974-ben. Hogy miért kellett harmincöt évig várni a megjelenésére, az egy másik, ennél keserűbb cikk tárgya lehetne, de most ugrunk, hiszen ha szolid példányszámban is, most végre, ahogy tetszik, bakeliten és CD-n is kijött. Marton László Távolodó

Egy kicsivel megint beljebb vagyunk... 2007. szeptember 6-án, amikor a végre CD-n is megjelenő Dreams kapcsán Szabó Gáborról írtunk, szóba került egy tévéfelvétel, amin Szabó magyar muzsikusok társaságában szerepelt 1974-ben. Hogy miért kellett harmincöt évig várni a megjelenésére, az egy másik, ennél keserűbb cikk tárgya lehetne, de most ugrunk, hiszen ha szolid példányszámban is, most végre, ahogy tetszik, bakeliten és CD-n is kijött.

Szabó Gábor Budapesten. 1974-ben, tizennyolc évvel a disszidálása után, és nyolc évvel a halála előtt. Harmincnyolc éves korában.

Szabót akkoriban a világ legjobb dzsesszgitárosaként jegyezték Amerikában. Erről persze mi itt keveset tudtunk, hiszen a hazai sajtót nem izgatta, s ugye a lemezei is csak a legritkább ünnepnapokon bukkantak fel a feketepiacon. Az, hogy a Magyar Televízió portréfilmet készítsen a hazalátogató Szabóról, Pege Aladár kezdeményezésének és a televíziós szerkesztő Módos Péter derekas affinitásának volt köszönhető - Pegéről elöljáróban még annyit, hogy neki már volt egy közös felvétele Szabóval: 1956-ban Hossó Irma (Myrna Bell) énekesnőt kísérték egy kislemezen.

Szabó ezúttal is "kért" egy énekesnőt, elvégre egy jó énekesnő mindig elkél a háznál - a hatvanas évek végén például sokat hozott neki a konyhára Lena Hornnal közös albuma. Most Kovács Katit kapta, aki rendben is volt az Eső és én című Somló-Adamis-dalban, s akinek a My Love című Paul és Linda McCartney kevésbé passzolt.

Ha már a kollégákhoz értünk: Kőszegi Imre végig kitűnően dobolt, a kongás Dely István is teljesen korrektül kapirgált, nekem legfeljebb az szúrt szemet, hogy Pege Aladár - fenti, múlhatatlan érdemei elismerése mellett - kissé túlbőgőzte egyik-másik darabot. (Ez persze más alkalmakkor is megesett vele.) Az igazi meglepetés, a helyi fénypont alighanem a zongorista Másik János lehetett Szabó számára, aki messze érintettebb partnerének bizonyult, mint a korabeli korongjain billentyűző (híres) Bob James.

Amúgy főleg ezekből a korabeli korongokból - 1970: Magical Connection, 1972: Mizrab, 1973: Rambler - állt össze a program, többek közt olyan számokkal, mint a Magical Connection, a Sombrero Sam, a Reinhardt vagy a (Csitári hegyeken alapuló) Thirteen. Egyetlen napot töltöttek csak a Magyar Rádió stúdiójában, de az így is simán átjött, hogy miközben Szabó a magyar népzenétől az örökzöld popslágereken át a latinos dzsessz-rockig mindenféle muzsikára nyitott volt, hallatlanul gyöngéd átszellemültségével ebből a "mindenféléből" egységes és utánozhatatlanul karakteres zenei világot tudott teremteni.

Abban a már említett 2007-es cikkben írtunk arról, hogy Szabó Gábor életében és művészetében szinte végig együtt hullámzott a ragyogás és a tragikum, a zsenialitás és a megvalósulatlanság. Ugyanez a kettősség érvényes erre a lemezre is, ami ugye nem is lemeznek készült... S ami sok tekintetben - éppen a piaci kényszer elmaradásából adódóan - az egyik legszerethetőbb lemeze lett mégis. Ebben az országban és ennyi idő után biztosan.

Moiras Records, 2008

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.