Az Élősködőket választották a XXI. század legjobb filmjének

Mikrofilm

The New York Times 500 filmest és kritikust kért fel a szavazásra, és bár magyar alkotás nem került fel a végső százas listára, volt, ami több szavazatot is kapott. 

Mint arról mi is beszámoltunk, nemrégiben egy hetvenes évekbeli, több mint háromórás belga művészfilmet választottak meg kritikusok minden idők aktuális legjobbjának. Azt a szavazást a nagy presztízsű brit Sight and Sound magazin szervezte, amely tízévente kérdezi meg a kritikusokat és rendezőket.

Most pedig itt van egy újabb nagy lélegzetvételű lista a legjobb filmekről, amely inkább a közelmúltra koncentrált: a The New York Times több mint 500 alkotót, színészt, filmes influenszert kért meg arra, nevezzék meg, szerintük melyek a XXI. század 10 legjobb filmje. A szavazók között ott volt Pedro Almadóvar spanyol rendező, Pamela Anderson, Toni Collette és Bryce Dallas Howard színésznők, Barry Jenkins amerikai rendező és Stephen King író is. A kikötés mindössze annyi volt, hogy olyan filmekre szavazzanak, amelyeket 2000. január 1-je után mutattak be.

Így állt össze a XXI. század legjobb 100 filmjének listája – amely a hasonló listákkal ellentétben felháborodás helyett eddig inkább megelégedést keltett. Azon ugyanis komédiák (többek között a Superbad, avagy miért ciki a szex a 100., a Borat az 53., míg a Koszorúslányok a 32.), dokumentumfilmek (Az ölés aktusa a 82., a Kukázók a 88.) és sci-fik (például Az ember gyermeke a 13., az Érkezés a 29., A felszín alatt a 69., a Csillagok között a 89., Különvélemény pedig a 94.) mellett még szuperhősfilmek (a Fekete párduc a 96., A sötét lovag pedig a 28.) és animációk (a Wall-E a 34., a Fel! az 50., a Chihiro szellemországban a top 10-be jutott) is bekerültek.

Bár szokás szerint a válogatás Amerika fókuszú, bőven akadnak benne idegennyelvűek is: van film a listán Hongkongból (Szerelemre hangolva), Norvégiából (A világ legrosszabb embere), Spanyolországból (Volver), Németországból (Szerelem; Toni Erdmann; A mások élete), Svédországból (Engedj be!), Mexikóból (A faun labirintusa; Anyádat is; Roma), Dél-Koreából (A halál jele; Oldboy; Élősködők), Tajvanból (Családi kötelékek; Tigris és sárkány), Franciaországból (Portré a lángoló fiatal lányról; A próféta), Iránból (Nader és Simin – Egy elválás története) és Japánból (Chihiro szellemországban) is.

Magyar film ugyan nem került a legjobbak közé, de Pamela Anderson személyes top 10-ébe befért a Fehér isten, Geoffrey Rush ausztrál színészébe a Testről és lélekről, a Saul fiára pedig szavazptt Casey Affleck amerikai színész és Vicky Krieps luxemburgi-német színésznő is. A legközelebb a top 100-as listára kerüléshez minden bizonnyal Tarr Béla A torinói lova került, ugyanis Ava DuVernay amerikai filmes, Robert Eggers rendező, Nuri Bilge Ceylan török rendező, Eugene Hernandez, a Sundance Filmfesztivál igazgatója és Lee Chang-dong dél-koreai rendező is beválogatta személyes 10 kedvencébe.

Persze mint minden hasonló listánál, ezúttal is akad egy rakás fájó hiányzó. Nincs ott a top 100-ban A gyűrűk ura-trilógia lezárása, A király visszatér (A gyűrű szövetsége viszont a 87.), a legutóbbi Oscaron agyondíjazott Anora (az előtte győztes Oppenheimer viszont a 65., az azelőtti nyertes Minden, mindenhol, mindenkor pedig a 77.), se az elmúlt évek legjobb musicalje, a Kaliforniai álom, a legjobb animációja, a Toy Story 3, de hiányzik A régi város és a Némó nyomában is, nem is beszélve olyan közönségkedvencekről, mint az Erőszakik (ráadásul Martin Mcdonagh egy filmje sem jutott be a 100-as listára), az olyan máris klasszikussá váló horrorokról, mint az Örökség vagy a Fehér éjszakák; de nem találhatunk a listán Woody Allen-, Spike Lee- vagy Meryl Streep-filmet sem.

A legtöbb filmmel bejutó rendező viszont Christopher Nolan lett 5 alkotással (Csillagok között – 89., Oppenheimer – 65., Memento – 62., Eredet – 55., A sötét lovag – 28.). Őt követi Paul Thomas Anderson, Alfonso Cuarón, valamint Joel és Ethan Coen 4-4 filmmel, majd David Fincher és Quentin Tarantino 3-3 alkotással.

Íme a top tízes lista:

10. Social Network – A közösségi háló (2010, rendezte: David Fincher)

9. Chihiro szellemországban (2002, rendezte: Mijazaki Hajao)

8. Tűnj el! (2017, rendezte: Jordan Peele)

7. Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004, rendezte: Michel Gondry)

6. Nem vénnek való vidék (2007, rendezte: Ethan és Joel Coen)

5. Holdfény (2016, rendezte: Barry Jenkins)

4. Szerelemre hangolva (2001, rendezte Wong Kar-Wai)

3. Vérző olaj (2007, rendezte: Paul Thomas Anderson)

2. A sötétség útja – Mulholland Drive (2001, rendezte: David Lych)

1. Élősködők (2019, rendezte: Pong Dzsunho)

A teljes lista ide kattintva böngészhető.

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.