A sínek, a peronok és az előtte fekvő tér sem fért bele a gyulai vasútállomás 3,3 milliárdos felújításába

Kis-Magyarország

Tizenkét éve ígéri a gyulai fideszes városvezetés, hogy megújul a valóban lepukkant, de igazán nagy forgalmat nem produkáló helyi vasútállomás. Most viszont úgy látszik, lesz valami, igaz, aranyáron és nagyon felemásan. 

„Hogy magát égeti a MÁV, az egy dolog, de a mi pénzünket is. A gyulai állomás átépítése újabb szintlépés a tékozlásban” – olvasni a Magyar Közlekedési Klub június eleji Facebook-bejegyzésében

Mint írják, nem kevesebb, mint 3,3 milliárd forintért akarja megújítani a gyulai állomás épületét a MÁV anélkül, hogy az állomáson a peronokkal vagy a sínekkel bármi történne. Az épület alapterülete az emelettel együtt mintegy 700 négyzetméter. A Magyar Közlekedési Klub szerint az is kérdés, hogy miért szükséges ekkora épület a vasútnak Gyulán, ugyanis ez egy szárnyvonalon található, így a gyulai állomás nem nagy forgalmú. Ám ennél is elgondolkodtatóbb, hogy ha a beruházás összköltségét visszaosztjuk az épület nagyságával, akkor közel 5 millió (!) forintos négyzetméter áron jön ki. (Egész pontosan 4,7 millió forint.)

A vasútállomás felújítása régóta húzódik, még tizenkét évvel ezelőtt, 2013-ban egy sajtótájékoztató keretében Alt Norbert gyulai fideszes alpolgármester jelentette be, hogy megújul a több mint 100 éves gyulai vasútállomás. Akkor még arról volt szó, hogy a tervek szerint a Magyar Államvasutak mintegy 60–70 millió forintból korszerűsíti az állomást, ami 2014-ra elkészül. Aztán hosszú, kínos csönd következett. Valószínűleg a vasúttársaság beruházási összegei nem lehettek elégségesek, de mindenesetre nem történt nagyon sokáig semmi. Ám ahogy 2013-ban a jó hírt be tudta jelenteni Alt, úgy ennek a kútba eséséről már „elfeledkezett” beszámolni.

A következő dátum kilenc évvel későbbi, 2022-ben a parlamenti választás előtti kampányban Görgényi Ernő fideszes polgármester és Kovács József, a kormánypárt parlamenti képviselőjelöltje jelentette be ismét, hogy 2022 nyarán elkezdődik és 2023 év közepére befejeződik a vasútállomás felújítása, a költségeket akkor már 650 millió forintra mondták. Arról viszont egy szót sem szóltak, hogy a korábbi bejelentés nyomán miért nem történt semmi. Aztán ismét nem történt semmi, a felújítás csupán egy üres kampányígéret volt, amelynek elmaradását utólag próbálták az „elhibázott szankciós politikára” és az emiatti inflációra kenni.

2024 augusztusában Lázár János építési és közlekedési miniszter Gyulán járt, ekkor – ilyen előzmények után – a helyi fideszes városvezetők kicsiholtak belőle egy olyan nyilatkozatot, hogy ennyi csúszás után a gyulai lesz az első vasútállomás, amelyet az országban fel fognak újítani. Lázár ehhez még hozzátette, hogy a MÁV Zrt. megkezdte a gyulai vasútállomás felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás előkészítését, így a munkálatok hamarosan megkezdhetnek.

 
Az állomásépületet felújítanák, a síneket és a peronokat nem
Fotó: Bod Tamás

2024 szeptemberében Görgényi Ernő gyulai városvezető közösségi oldalán újból a helyi vasútállomás felújításáról írt. Ennek kulcsmondata szerint „a MÁV Zrt. megkezdte a felvételi épület felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás előkészítését. Tekintettel arra, hogy az építési engedély 2025. április 5-ig hatályos, így addig szükséges a munkák megkezdése” a gyulai vasútállomáson. Már mondani sem kell, sem addig, sem máig nem kezdődtek meg a munkálatok – talán majd most. Megvan a közbeszerzési kiírás, de ahogy írtuk, aranyáron.

A közlekedési klub szerint a tender „valami egészen elképesztő dimenzióba löki a közpénzek felesleges égetését”, ráadásul mindezt összevetik a nemrégiben a Magyar Falu Programban (MFP) felújított, szintén a Viharsarokban található medgyesegyházi vasútállomás megújításával. Ott az épület 300 négyzetméteres és a beruházás mindenestől 150 millió forintba került, ami négyzetméterenként 500 ezer forintos költséget jelent. A dinnyéjéről híres békési kisvárosban, Medgyesegyházán az évi utasszám 160 ezer, Gyulán pedig 250 ezer, így a forgalom biztosan nem indokol tízszeres árkülönbséget.

„Mindez teljesen felesleges pénzpazarlásnak tűnik, arról nem is beszélve, hogy a felújított épület szakmai és funkcionális értelemben visszalépés lesz. Ez így leginkább egy látványpékséghez hasonlítható, s nem egy átgondolt, szakmailag kiérlelt és a 21. század elvárásainak megfelelő fejlesztésnek” – nyilatkozta a Narancs.hu-nak Pongrácz Gergely, a Magyar Közlekedési Klub elnöke.

A Magyar Közlekedési Klub szerint a pazarlás nagyrészt abból adódik, hogy a MÁV mindenáron vissza akarja állítani az 1966-ban átépített épület eredeti állapotát, holott a civil szervezet szerint a régi képeken jól látszik, hogy ez egy jellegtelen, közepes minőségű típusház volt. Az átépítéskor ráadásul szerintük egy kifejezetten igényes téglaburkolatot kapott az épület, amelyet teljesen felesleges, sőt káros elpusztítani. Úgy vélik, magastető ráhelyezésével, és a nyílászárók igényes cseréjével egy kifejezetten szép modern épületet lehetne ebből faragni a költségek ötödéből. 

 
A gyulai vasútállomás régen – visszaállítanák az eredeti állapotot 
Forrás: Facebook/Magyar Közlekedési Klub

Mint a közlekedési klub hozzáteszi, e vasúti vonal többi állomásán, így Sarkadon és Okányban még mindig kézzel tekerik a sorompót és állítják a váltókat, így meglátásuk szerint a 3,3 milliárdba ennek is bele kellett volna férnie – de a 3,3 milliárdos beruházás a gyulai vasútállomáson lévő keskeny és alacsony peronokkal sem foglalkozik.

Ahogy egy gyulai patrióta a Facebook-bejegyzésében rámutatott, ha a fel- és leszállás feltételein nem változtatnak, akkor az egész felújítás nem ér semmit, ráadásul 3,2 milliárdból már a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt is fel lehetett újítani. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ország egyik legszebb kastélyának felújítása 2018 és 2022 között zajlott, a hozzátartozó nagy parkkal együtt, uniós forrásból. Ezt az ingatlant a nagyságát és műemléki értékét tekintve össze sem lehet hasonlítani a gyulai vasútállomással.

Ráadásul a gyulai vasútállomás előtti tér ugyancsak szükséges felújítása sem fért már bele a 3,3 milliárdba. A pályázati kiírásból az derül ki, hogy a 3,3 milliárd forintos kivitelezési költséget teljes egészében a magyar költségvetés állja, nincs benne egyetlen fillér uniós forrás sem – a vasútállomás előtti tér felújítását viszont egy külön uniós pályázatból, az Európai Unió társfinanszírozásban futó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretein belül kívánják megoldani, további közel 1 milliárd forintból.  

 
A vasútállomás előtti térre ráfér már a felújítás 
Fotó: Bod Tamás

A pályázat beadásáról az idén februári közgyűlésen egyhangúlag döntött a gyulai képviselő-testület, Görgényi Ernő polgármester akkor azt mondta, erre régóta várt az önkormányzat, a területen körforgalmat akarnak kialakítani, illetve „a városhoz méltó” teret díszburkolattal, zöldfelülettel, utcabútorokkal, új közvilágítással, de a pályázat szerint lesz új zebra és bicikliút is ezen a szakaszon.

A konkrét munkálatok az állomás előtti téren ugyanakkor a közlése szerint „jó esetben” 2026 első félévében kezdődhetnek el, minthogy a vasútállomás felújítása során felvonulási terület lesz a tér – annak felújításával így várni kell, míg a vasútállomással végeznek. A tér felújítására viszont júniusban meg is ítélték a városnak a kért 960 milliós kért támogatást. 

Szerkesztette: Fazekas Zsuzsanna 

 
Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.