Zene

Nemzeti hős vagy veszélyes terrorista? A kérdés lényegében a történelem első gerillaharcaitól eldöntetlen; ami az egyik oldalnak üldözendő bűn, a másiknak hazafiság.

A falusiak világszerte meleg szívű, jóságos emberek. Nincs ez másképp az Egyesült Államokban sem, filmünk főhőse, Pete Perkins (Tommy Lee Jones), a mexikói határ jobbik oldalán éldegélő mezőgazdasági vállalkozó is nemes lelkű, szívjósággal csordultig telt.

A színpad megrendítően, földhöz, azaz színházhoz ragadtan igazi - azaz színpad. Látjuk feketére festett csupasz falait, olykor a lámpákat is. A közepére pedig oda van téve egy nem igazi, ámde teljesen élethű konyha-veranda, amelyben megint csak minden elem és részlet igazi - de az egész befőttesüvegeken áll, nem a földön.

Mi van, ha az ember egy baleset következtében elveszíti emlékeit? Ez akár egy közepes amerikai film témája is lehetne. Umberto Eco új könyve így is indul, és az első rész színvonala alig magasabb ennél. Nem mentség, inkább súlyosbító körülmény a rahedli irodalmi idézet, utalás: összekacsintás, ugye, milyen kurva műveltek vagyunk, te meg én, kedves olvasó.

Hecker műveinek stílusát hol poprealistának, hol neogyagyának nevezi, egy azonban bizonyos: egyéni kézjegyével és összetéveszthetetlen műveivel már jó ideje kialakította sajátos képvilágát.

Nyolc kis kritika

Manapság egy új NIN-lemeznél a kérdés már nem is annyira az, hogy tud-e még újat mutatni Trent Reznor, az 1965-ös születésű multiinstrumentalista stúdiófenomén, hanem inkább, hogy lázba tudunk-e még jönni a jövőre huszadik születésnapját ünneplő zenekartól.

Csihar Attilának sűrű az idei éve. Április végén jelent meg a Mayhem új lemeze, és nyáron intenzív turnézás veszi kezdetét Amerikában, amit ősszel európai körút követ. De addig sem unatkozik, most éppen a Sunn O))) csapatával van úton, az ausztriai Donau Fesztiválon a Current 93 vendégeként is fellépett, majd Ausztrália és Japán felé vette az irányt. Indulás előtt, külföldi telefoninterjúk szünetében faggattuk.

Románia igazán nincs messze, kortárs filmművészetéről ennek ellenére meglehetős információhiányban szenvedünk.

Mit gondolhatunk egy szőnyegen elterülő testről és a csuklóból folydogáló vékony vérfolyamról?

A világ valamely sarkalatos üzemének itt-ott adódó zavarai mindig is piacképesnek számítottak a moziban - ám ezt vagy megerősítik befogadói tapasztalataik, vagy elhiszik nekünk becsszóra, mert a műtörténeti áttekintést szívesen elhagynánk.

Anton Prinner (1902-1983) művészete - mint azt nagy, monografikus kiállításának "tényei", vagyis festményei, grafikái, szobrai, kerámiái, valamint a falakon és a katalógusban tőle származó, de túlságosan is szemérmes válogatásban és kis terjedelemben közölt idézetei igazolják - látszólag szertefutó vágyak, szándékok, akaratok szövedéke, melynek mégis azonos a száliránya.

A kapuzárási pánik mindenkit utolér. A munkavállalásra kényszerülő öregdiák, a visszavonuló focista, a nősülő Don Juan mind személyes sorsa megváltozásában látja a világ romlását.

"de vannak olyan fajta költők, akiknél nem számít az elemi érdek, sőt inkább minden józan megfontolás ellenére írnak. ugyanis az élet értelmét keresik. alább nem adják. ilyen költő ennek a könyvnek a szerzője" - olvasható a kötet egészéhez hűen végig kisbetűvel szedve Kemény István méltányolhatóan elfogódott értékelése a szerzőről, k.kabai lóránt legújabb verseskötetének fülszövegében.