Főnyeremény - Spiró György: Prah (színház)

  • Csáki Judit
  • 2007. május 24.

Zene

A színpad megrendítően, földhöz, azaz színházhoz ragadtan igazi - azaz színpad. Látjuk feketére festett csupasz falait, olykor a lámpákat is. A közepére pedig oda van téve egy nem igazi, ámde teljesen élethű konyha-veranda, amelyben megint csak minden elem és részlet igazi - de az egész befőttesüvegeken áll, nem a földön.

A színpad megrendítően, földhöz, azaz színházhoz ragadtan igazi - azaz színpad. Látjuk feketére festett csupasz falait, olykor a lámpákat is. A közepére pedig oda van téve egy nem igazi, ámde teljesen élethű konyha-veranda, amelyben megint csak minden elem és részlet igazi - de az egész befőttesüvegeken áll, nem a földön. A konyhában - amolyan lakókonyha ez, persze, nem az "amerikainak" nevezett változat - helye van egy kényelmes, kiült karosszéknek, mert alighanem ez a nagy beszélgetések terepe is. A többi bútor és tárgy a Radnóti Színház közönségének alighanem néhány évtizeddel korábbról ismerős: hokedli, kredenc, pb-gázpalack, műanyag hullámtető, táskarádió. Horgas Péter díszlete persze nem retró: falusi konyha itt és most; ugyanarra a rugóra jár, mint a városi lakótelepek: egyforma.

Benedek Mari jelmezei a Férfin az átlagosnak mondható kockás ing felé tartanak, a tipikust célozza az ajtón lógó piros-kék-zöld csíkos frottírköpeny; a Nőn felejthetetlen a műanyag (nejlon)otthonka, ha értik még a szót, valamint az apró barna-sárga darabokból összehorgolt mellény, ilyent hordott mindenki, amikor még tudtak horgolni a nők. Minden ismerős. Tipikus. Átlagos. Színházi sűrítmény. És ebben a minőségében tökéletesen illeszkedik Spiró György Prah című darabjához; az is ilyen: színházi és élethű.

És persze Spirónak megint van egy nagy ötlete - az ötletei amúgy éppen azért nagyok, mert egyben banálisak, hogy ismételjem magam: tipikusak is. Most: a középkorú házaspár megüti a lottófőnyereményt, hatszázmillió forintot. Ez az ötlet egyszerre kétfelé csap: a nézőtérre, amennyiben "torkon ragadja" a közönséget, melynek minden egyes tagja elábrándozott már erről, és fejben a többszörösét is elköltötte; valamint a színpadra, ahol afféle sorvezetőként diktálja a beszélgetés irányát, működteti az ötlet mögötti drámát.

De Spirónak megint nemcsak ötlete van, hanem figurái hozzá: ismerős alakok, akkor is, ha föltehetően a nézőtéren egy ilyen sem ül. Gürizős kisemberek, akiknek a feje felett és a bőrére rendszert váltott az ország, akik nem tüntetnek és nem írnak cikket, nem fizetnek evát, és nem járatják fizetős iskolába a gyerekeiket - nincs is fizetős iskola arrafelé, ahol laknak. De mindennap meleg ételt esznek, minden napra jutnak apró álmok; célok, amelyek felé tartani lehet: új függöny kéne a szobába...

A Férfi és a Nő szeretik egymást. Ez fontos elem. Ami tehát sivár körülöttük - a hétköznapok problémái, szűkebbek és tágabbak -, az nem miattuk az. Ezek az egyszerű emberek ugyanis tudnának tartalmasan és gazdagabban élni, anyagilag is, szellemileg is, ha ezt normális munkával el lehetne érni. Nem lehet. De azért hallottak "harangozni" arról, mi folyik a világban, hogyan élnek mások, milyen veszélyek leselkednek a gazdagokra - vagyis rájuk, ha kezükben a hatszázmillió.

Valló Péter rendezése elsősorban ezt a beszélgetésfolyamot emeli ki, hiszen ebbe épül bele - vagy ezáltal válik láthatóvá - a két szereplő karaktere. Ebből tudjuk, hogy a Férfi igyekvő, konfliktuskerülő, álmodozó; ez utóbbi miatt kezdett titkos lottózásba, mert tudja azért, hogy lehetne lazábban, könnyebben, jobban és többet... Engedelmes, jól idomított férj, tudja a helyét - de azt is, hogy van neki helye. Szeret nyugodtan élni - és hálás annak, aki ezt a nyugalmat megteremti.

A Nő. Õ a család motorja, ő dönt, ő gondoskodik, ő számol, ő aggódik. Most éppen azért, mert neki sejlik föl előbb, hogy hirtelen meggazdagodni nem is olyan sima ügy...

Hanem nevetségesen bonyolult. Valló erőteljesen épít erre a nevetségességre; a nyereményszelvény óriási vándorútra indul a lakásban - ennek a vándorlásnak van köze a címhez, a "prah"-hoz -, mennyei fényt sugároz, mely mozdulatlanná dermeszti a párt. És a két színész akár az építőkockákat, rakja egymásra a hirtelen gazdagság megannyi veszélyét; hol egymást fékezve, hol ellenkezőleg, belehergelve a fantáziálásba. Mert mi lesz a látszattal, a szomszédokkal, a gyerekekkel, a megvásárolható szigettel az Adrián, a városi lakással - és akkor ezzel az otthonnal itt... Börcsök Enikő és Schneider Zoltán összjátéka remek; ki-ki a gondosan felépített, tipikus tulajdonságokból gyúrt egyedi figuráját szegezi szembe a másikkal. Belelkesedés és lehiggadás, vágyakozás és aggodalom párhuzamos, de eltérő ritmusú hullámzása sodorja előre őket, az új ágytól a bérgyilkos víziójáig. Két remek alakítás, erős jelenlét: Börcsök szűkös intonációjához, rendíthetetlennek látszó belső erejéhez jól illik Schneider nagyobb amplitúdójú izgágasága; és miközben vitákon küzdik át magukat - és csöppet sem mellesleg elénk tárul az egész életük -, már együtt menetelnek a kikerülhetetlennek tűnő végkifejlet felé.

Amely persze képtelenül abszurd. Már éppen megint nevetnénk egy nagyot - de ez már a torkunkra forr.

Radnóti Színház, április 29.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.