Már a pedagógusok túlmunkája sem enyhíti a tanárhiányt

Belpol

A tanév elején még tele voltak az állásközvetítő portálok pedagógusra vadászó hirdetésekkel. A kormány szerint ez normális, a szakszervezetek viszont azt mondják, a szabad álláshelyek száma nem is mutatja a probléma valós súlyát.

Kellemetlen meglepetés fogadta az idei tanév kezdetén az egyik fővárosi „elit gimnázium” matematikatanárait. Tavasszal minden pedagógusnak 22–23 órára próbálták beállítani az óraszámát, viszont az új tanévre hiányzott egy matematika–fizika szakos tanár. Az iskola egy dolgozójának elmondása szerint augusztus végére sem sikerült megfelelő jelöltet találni, így végül egy félállású fizikatanárt vettek fel, az ellátatlanul maradt matekórákat pedig szétdobták a meglévő szakos tanárok között, akiknek így 24–25-re nőtt az óraszámuk.

Hasonló történetekbe az ország számtalan pontján belefuthatunk. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint volt olyan gimnázium, ahol az első napokban órarendet sem tudtak hirdetni, mert hiányzott egy matematika- és egy némettanár is. Turcsik Viktor, a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy tanévkezdéskor hat pedagógust keresnek: tanítókat, angol-, technika-, matematika- és magyartanárt. „Nyugdíjas kollégák óraadói foglalkoztatásával, napközis csoportok összevonásával és túlórákkal oldottuk meg a helyzetet” – mondta az igazgató. Az üres állásokat május–júniusban meghirdették, de nem találtak embert – illetve volt olyan is, hogy akit felvettek, utóbb visszamondta –, így most újra kiírják a pályázatokat.

Akut probléma

Egy vidéki nagyvárosban tanító pedagógus szerint főleg a kistelepüléseken és az általános iskolákban akut probléma a tanárhiány. „A városi iskolák egymás és a falvak elől szipkázzák el a munkaerőt, aztán valahol a láncolat végén lyuk keletkezik.” Az ő iskolájában már csak egy angol nyelvi lektorra várnak, de a legtöbb tanárnak 22-nél magasabb az óraszáma, a szakköröket, korrepetálásokat, felzárkóztató vagy tehetséggondozó órákat pedig ezen felül, „puszira” tartják.

Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium

Bánki Donát középsuli pár évvel ezelőtt a sztrájk idején

Fotó: Facebook/#pedagogussztrajk

A pedagógushiány létét már a kormány sem tagadja teljesen. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár nemrég egy tévéinterjúban elismerte, hogy „minden egyes településen pont a megfelelő pedagógus pótlása okozhat nehézségeket”. Maruzsa nézőpontjából ugyanakkor a sok üres álláshelynek örülni is lehet. „…szoktam azt is mondani, hogy több ezer ember végez az egyetemeken, ha nem lenne kiírva több ezer álláshely (…) volt olyan kérdés, ami hétszáz óvodapedagógus álláshelyre kérdezett rá nálunk. Ezernégyszázan végeznek, nagy szerencse, hogy van hétszáz kiírt álláshely” – fejtegette az államtitkár a Hír Tv műsorában.

Takargatják

A 700 meghirdetett óvodapedagógusi állás valószínűleg egy korábbi időpontra vonatkozott, a közszféra álláskereső portálján, a közigállás.hu-n mindenesetre még szeptember 9-én reggel is 310 ajánlatot lehetett találni az óvodapedagógus szóra rákeresve. Az állami intézmények emellett 753 tanárt és 236 tanítót is kerestek. Magyarországon összesen körülbelül 150 ezer pedagógus van – a gyógypedagógusokat és a pedagógiai szakszolgálat munkatársait nem számolva –, így pusztán a közszféra álláshirdetéseiből kirajzolódó kép nem tűnik kifejezetten drasztikusnak, nagyjából 1–2 százalékos tanárhiányt valószínűsít.

A terepet közelről ismerők szerint azonban a helyzet ennél sokkal rosszabb, és folyamatosan romlik. „Pár éve még nem volt jellemző, hogy matematika–bármely vagy informatika–bármely szakos tanárt keressenek az intézmények; de a magániskolák hirdetéseiben már az is előfordul, hogy tanár szakos – akár nem is végzős – hallgatókat hívnak el óraadónak” – mondta Szűcs Tamás. A PDSZ elnöke szerint a pedagógusok teljes kizsákmányolásának köszönhető, hogy igazi nagy botrány még nem tört ki a közoktatásban a hiány valós mértéke miatt.

A tanárhiány 2013 óta rendszerszintű probléma, és biztosan túlmutat a munkaerő „normális” cserélődésén – véli Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) két alelnöke. Az új alaptanterv bevezetésével körülbelül 20 százalékkal nőtt a diákok kötelező óraszáma, ezt viszont nem követte a pedagóguslétszám emelkedése.
A lyukat úgy tömte be a kormányzat, hogy a korábbi 22-ről a 22–26-os sávba emelte a pedagógusok óraterhelését.

Bár a tanári álláshelyeket jogszabály szerint 22 óra alapján kellene tervezni, a gyakorlatban a pedagógusok átlagos óraszáma inkább 24 és 25 között mozog. Az üres álláshelyeket az esetek jelentős részében meg sem hirdetik az intézmények, mivel az állami iskoláknál a hirdetés közzétételéről a Klebelsberg Központ tankerületei, illetve a szakképzési centrumok jogosultak dönteni. „Ha egy 30 fős tantestületben mindenki 25 órára van beállítva, azzal el is tüntettünk a rendszerből 90 órát, négy és fél álláshelyet” – mutatott rá Totyik Tamás.

Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke szerint is nagyobb a hiány, mint amit az álláshirdetések mutatnak. „Az óvodák sokszor nem hirdetik meg a betöltetlen álláshelyeket, mert úgy érzik, ha egy év alatt nem találtak senkit, nincs értelme.” Fábián Katalin szerint közepes méretű városokból 10–20 óvodapedagógus hiányzik, de a kistelepüléseken is nagy a baj.

„Tudok olyan borsodi intézményről, ahol egyszerre mondott fel a két óvónő, de olyan észak-magyarországi óvodáról is, ahol három csoportra egy szakképzett óvodapedagógus jut, a többi álláshelyet közmunkásokkal tölti fel az önkormányzat.” Az egyesületi elnök úgy tapasztalja, hogy az óvodák gyakran túltöltik a megengedett maximális csoportlétszámot is, de az államnak nem érdeke az ellenőrzés, ezért aztán a visszás esetek nem kerülnek nyilvánosságra.

Pénz, az nincs

A PSZ-nél tapasztaltak szerint gyakran előfordul, hogy a hiányzó vagy tartósan távol lévő kollégákat ingyen helyettesítik, holott a pedagógusokat csak eseti helyettesítésre lehetne térítés nélkül kötelezni. „Az iskolák általában törekednek a szakos helyettesítésre, de például énektanárból jellemzően csak egy van egy intézményben, így ilyenkor ezt nehéz megoldani. Továbbá 60 óra után sokszor nem a szakos tanárt küldik be, mert innen már végképp fizetni kellene a helyettesítésért” – mondta Gosztonyi Gábor.

A Facebookon mutatják a bérüket az állami alkalmazottak az alacsony fizetés miatt tiltakozva

A Facebookon mutatják a bérüket az állami alkalmazottak az alacsony fizetés miatt tiltakozva

Fotó: Facebook

Más praktikák is segítik a hiány elfedését. Ilyen a csoportösszevonás; vagy amikor ének, rajz, testnevelés, technika szakos tanárok „letanítanak” akár az első két osztályba, vagy épp alsós tanítók kapnak órát a felső tagozaton, akár a saját szakterületükön kívül esőt is.

„Elterjedt a pedagógiai asszisztensek helyettesítő tanárként való foglalkoztatása is. Pedig az ő feladatuk papíron az lenne, hogy segítsék a pedagógusokat például a sajátos nevelési igényű gyerekeknél felmerült problémák megoldásában, az ebédeltetésben vagy az iskolán kívüli foglalkozásokon. Pedagógus nélkül nem is lehetnének a gyerekekkel, ehhez képest szakos órákra is simán beültetik őket” – ismertette Gosztonyi.

Képesítés nélkül

Forrásaink nagyjából egybehangzóan állítják, hogy a pedagógushiány a természettudományos tárgyaknál, az informatika- és a nyelvtanároknál a legszembetűnőbb, de súlyos a hiány matematikatanárokból, a szakképzésben tanító szakoktatókból és óvodapedagógusokból is. A tanárhiányra enged következtetni az MTA kutatói által összeállított A közoktatás indikátorrendszere 2017 című kötet is.

Ebben az olvasható, hogy az egyes szaktárgyakat szakos képesítés nélkül tanítók aránya 2004 és 2014 között csökkent, majd 2015-től kismértékben növekedni kezdett. A számítástechnika terén nőtt a legnagyobb mértékben a tárgyat szakos képesítés nélkül oktatók aránya, de a természettudományi tárgyakat tanítók között is átlag felett vannak a képesítés nélküliek.

A területi különbségek is jókorák: Nógrád megyében kiemelkedően magas – 6 százalék feletti – a szakos képesítés nélküli tanárok aránya, míg Budapesten a legalacsonyabb, messze átlag alatti. L. Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjeként elsősorban a leszakadó, szegregált térségek oktatására lát rá. Azt mondja, a szakemberhiány itt évtizedes probléma, de a helyzeten nem javított az iskolák 2013-as álla­mosítása sem, pedig az esélykiegyenlítéssel reklámozták. „Nemcsak szaktanárok hiányoznak, hanem logopédusok, iskolapszichológusok, fejlesztő pedagógusok is, akikre pedig ezeknek a gyerekeknek nagy szüksége lenne.”

false

 

Fotó: Narancs archívum

A szegregált iskolákba nagyon nehéz peda­gógust találni, L. Ritók Nóra szerint arra is akad példa, hogy egy igazgató a tantestület nagyobbik részét csak középfokú végzettségű, érettségivel rendelkező tanárokkal tudja feltölteni.

A pedagógusszervezeteknél úgy vélik, álságos az a kormányzati kommunikáció, hogy az üres álláshelyeket a felsőoktatásban frissen végzettek be tudják tölteni. „A pedagógusképzésre beiratkozó hallgatók alig több mint fele végzi el az egyetemet, és még kisebb azok száma, akik a pályán helyezkednek el, illetve a gyakornokként eltöltött két év után pedagógusi minősítő vizsgát tesznek. Nem elegendő az utánpótlás, ennél többen mennek nyugdíjba évente, és az elöregedő pedagógustársadalom, valamint a nők nyugdíjkorhatár-kedvezménye miatt a helyzet csak romlani fog” – véli Totyik Tamás.

Fábián Katalin is úgy látja, hogy Maruzsa államtitkár nyilatkozata bagatellizálja a helyzetet, miközben a tapasztalat azt mutatja, hogy az óvodapedagógus-képzésre beiratkozóknak csak körülbelül harmada marad a pályán. „A nyugati országrészben kezdődött a probléma a kivándorlással, de ma már Budapesten sem lehet óvodapedagógust találni, a nettó 130 ezres kezdő fizetésből egyszerűen nem tudják megfizetni az albérletet.” Az óvónői pálya presztízse is elképesztően alacsony, amit Fábián Katalin szerint csak tetéz, hogy a köznevelési törvény legújabb módosítása értelmében az óvodapedagógusok helyett egy központi állami szerv dönthet a gyerekek iskolaérettségéről.

A szakszervezetek a fix óraszám visszaállításáért és béremelésért küzdenek. „Utoljára 2013-ban emelkedtek a pedagógus-alapbérek, igaz, a teljes összeget öt év alatt kaptuk meg, így a kormány minden évben újabb béremelkedésről számolhatott be – emlékeztetett Gosztonyi Gábor. Ez a kommunikáció azonban több sebből vérzik: nőttek a terhek is, eltöröltek egy rakás pótlékot, ráadásul 2014-ben megszüntették a pedagógus-bértábla minimálbérhez kötöttségét. Ha a bérek követték volna a minimálbér emelkedését, a pedagógusok 9 hónapnyi fizetésüknek megfelelő összeggel kaptak volna többet 2015 óta, azaz az elmúlt években 9 hónapot tulajdonképpen ingyen dolgoztak.”

Információink szerint a köznevelési érdek­egyeztető tanács ülésein az Emmi képviselői hajlottak arra, hogy 22–24 órára szállítsák le a kötelező óraszámot, a béreket pedig a diplomásátlagbér bizonyos százalékában határozzák meg, a kormányülésen azonban tárgyalás nélkül elvetették ezt a javaslatot. Ehelyett az várható, hogy a hamarosan esedékes új szakképzési törvényben a szintén kritikus helyzetben lévő szakoktatók bérét külön próbálja majd rendezni a kormány, ami ellen a szakszervezetek tiltakoznak. Gosztonyi Gábor úgy véli, „rossz üzenet lenne, ha a szakképzést kiszakítanák a közoktatás rendszeréből. Ráadásul, ha csak a szakoktató kollégák kapnak béremelést, az nehezen kezelhető bérfeszültséghez és a rendszeren belüli vándorláshoz vezetne.”

Leterhelve

A Pedagógusok Szakszervezete nemrég munkaterhelési kérdőívvel mérte fel a pedagógusok helyzetét, és az előzetes eredmények elég borús képet mutatnak. Az 1596 beérkezett válasz alapján a pedagógusok átlag heti 68 órát dolgoznak, az elmúlt tanévben 44 órát helyettesítettek, aminek átlagosan a negyede volt fizetett túlóra. Valamennyi válaszadó egyetértett azzal az állítással, hogy a munka mellett éppen csak vagy nagyon nehezen tud megfelelni a családi kötelezettségeknek. A pedagógusok 21 százaléka változtatna munkahelyet, 18 százalékuk az első adandó alkalommal elhagyná a pályát.

 

A bölcsődében kezdődik

A munkaerőhiányt a bölcsődékben is érezni, és ez veszélyezteti azt a kormányzati célt, hogy 2021 végéig 21 ezer új bölcsődei férőhely létesüljön – hívta fel a figyelmet Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. December 31-i adatok szerint körülbelül 200 betöltetlen bölcsődei állás volt az országban, ami Szűcs szerint lényegében megegyezik az utóbbi években tapasztaltakkal; ám a BDDSZ ingyenes állásközvetítő szolgáltatása alapján elmondható, hogy Budapesten és Pest megyében különösen nagy a hiány: az egyik fővárosi kerületben 30 betöltetlen állás van, és gyakran többször meg kell hirdetni még a bölcsődevezetői pozíciót is. Szűcs szerint az intézmények a megengedett 12–14 fő helyett esetenként 16 főre töltik fel a csoportokat, és gyakran előfordul, hogy a szükséges kettő helyett egész nap egyetlen kisgyermeknevelő foglalkozik a gyerekekkel több héten vagy hónapon keresztül a többletmunka megfelelő díjazása nélkül.

A KSH adatai szerint évről évre nő a bölcsődei férőhelyhiány miatt elutasított gyerekek száma, 2018-ban 3698-an nem jutottak be bölcsődébe. Jelenleg körülbelül 47 ezer férőhely van az országban, a kormány tervei szerint ezt 68 ezerre emelnék, de mivel 280 ezer 0–3 éves gyerek van Magyarországon, ez még mindig elmaradna az EU 2002-es barcelonai célkitűzésében megfogalmazott 33 százalékos lefedettségtől.

„A 21 ezer új férőhely körülbelül 5 ezer új állást jelentene, ezeket csak akkor lehetne betölteni, ha minden végzett kisgyermeknevelő a pályán helyezkedne el és ott is maradna. A fizetés azonban egyáltalán nem vonzó: egy felsőfokú végzettségű dolgozó keresete a pályája elején a nettó 130 ezret sem éri el, és ez nyugdíj előttre is csak nettó 224 ezerig emelkedik. Az OKJ-s végzettséggel rendelkezők a közalkalmazotti bértábla alapján, bölcsődei pótlékkal kapnak fizetést, ez nettó 142 ezertől 180 ezerig terjed. Az adminisztratív, gazdasági és élelmezési munkakörökben pedig még rosszabb a helyzet” – sorolta Szűcs Viktória, megjegyezve, hogy amikor a főiskolai hallgatóknak említi az elérhető bért, sokan elrettennek. Találkozott olyan hallgatóval is, aki saját bevallása szerint diákmunkával többet keresett, mint egy 25 éve alkalmazásban álló bölcsődei dolgozó.

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.