A MÚOSZ perli az MTI-t

  • narancs.hu
  • 2021. november 4.

Belpol

Az állami hírügynökség nem hozta le a közleményüket, arra hivatkozva, hogy belső szabályzatuk tiltja a közszolgálat rossz hírét keltő közlemények megjelentetését. A MÚOSZ szerint ez szemben áll az objektív tájékoztatás követelményével.

A jogorvoslatot azért kezdeményezi a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) , mert az Országos Sajtószolgálat cenzurázta a Szövetség közleményét, amelyben azt követelte, hogy ne maradhasson következmények nélkül a Kossuth Rádió többszörös törvénysértése - írja a szervezet a honlapján.

A MÚOSZ a cenzúrázott közleményben arra reagált, hogy a közmédia megsértette a médiatörvényt, amikor tényként közölte egy fikciós film kitalált történetét. (Arról az esetről van szó, amikor október 26-án, a Kossuth Rádió Jó napot, Magyarország! című műsorában a műsorvezető Dobrev Klára a 2006-os eseményekben való szerepéről beszélt tényként kezelve azt a fiktív történetet, amely az Elkxrtuk című filmben szerepel.)

A MÚOSZ közleménye hangsúlyozta: ezzel a Kossuth Rádió súlyosan megsértette a médiatörvény közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó pontjait. "A műsorvezető tényként állított valamit, ami a film készítői által bevallottan is csak az alkotói a fantázia terméke. A politika játszmáiba úgy szállt be a közmédia, hogy semmibe vette az újságírás legalapvetőbb szabályait" -írták.

A közleményt az Országos Sajtószolgálat arra hivatkozva nem volt hajlandó megjelentetni, hogy a saját szabályzatuk tiltja olyan közlemény közlését, amely rossz hírét kelti a közszolgálatnak.

A MÚOSZ hozzáteszi: szerintük az kelti rossz hírét a közmédiának, aki tényként közöl egy bizonyítottan hamis hírt, ahogy azt az Elkxrtuk film kapcsán tette a Kossuth Rádió reggeli műsorának vezetője. 

A döntés miatt a MÚOSZ perel, ahogy írják, azért,

hogy tisztázza a bíróság a jogszabályok között most feszülő ellentmondást, mert egyrészt a Médiatörvény előirja a közmédia számára a sokoldalú, pártatlan, elfogulatlan, kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatást, és ezzel az elvvel ütközik az Országos Sajtószolgálat belső szabálya, amely nem engedi megjelentetni a közszolgálat által elkövetett törvénysértést bíráló közleményt. 

Az Országos Sajtószolgálat lényege éppen az, hogy egy országos szervezet hivatalos közlemény ne legyen cenzúrázható, ne legyen kiszolgáltatva az esetleges szerkesztői akaratának, vagyis eljuthasson mindenkihez, a közszolgálati távirati iroda felületein

- hangsúlyozzák.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.