A MÚOSZ perli az MTI-t

  • narancs.hu
  • 2021. november 4.

Belpol

Az állami hírügynökség nem hozta le a közleményüket, arra hivatkozva, hogy belső szabályzatuk tiltja a közszolgálat rossz hírét keltő közlemények megjelentetését. A MÚOSZ szerint ez szemben áll az objektív tájékoztatás követelményével.

A jogorvoslatot azért kezdeményezi a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) , mert az Országos Sajtószolgálat cenzurázta a Szövetség közleményét, amelyben azt követelte, hogy ne maradhasson következmények nélkül a Kossuth Rádió többszörös törvénysértése - írja a szervezet a honlapján.

A MÚOSZ a cenzúrázott közleményben arra reagált, hogy a közmédia megsértette a médiatörvényt, amikor tényként közölte egy fikciós film kitalált történetét. (Arról az esetről van szó, amikor október 26-án, a Kossuth Rádió Jó napot, Magyarország! című műsorában a műsorvezető Dobrev Klára a 2006-os eseményekben való szerepéről beszélt tényként kezelve azt a fiktív történetet, amely az Elkxrtuk című filmben szerepel.)

A MÚOSZ közleménye hangsúlyozta: ezzel a Kossuth Rádió súlyosan megsértette a médiatörvény közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó pontjait. "A műsorvezető tényként állított valamit, ami a film készítői által bevallottan is csak az alkotói a fantázia terméke. A politika játszmáiba úgy szállt be a közmédia, hogy semmibe vette az újságírás legalapvetőbb szabályait" -írták.

A közleményt az Országos Sajtószolgálat arra hivatkozva nem volt hajlandó megjelentetni, hogy a saját szabályzatuk tiltja olyan közlemény közlését, amely rossz hírét kelti a közszolgálatnak.

A MÚOSZ hozzáteszi: szerintük az kelti rossz hírét a közmédiának, aki tényként közöl egy bizonyítottan hamis hírt, ahogy azt az Elkxrtuk film kapcsán tette a Kossuth Rádió reggeli műsorának vezetője. 

A döntés miatt a MÚOSZ perel, ahogy írják, azért,

hogy tisztázza a bíróság a jogszabályok között most feszülő ellentmondást, mert egyrészt a Médiatörvény előirja a közmédia számára a sokoldalú, pártatlan, elfogulatlan, kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatást, és ezzel az elvvel ütközik az Országos Sajtószolgálat belső szabálya, amely nem engedi megjelentetni a közszolgálat által elkövetett törvénysértést bíráló közleményt. 

Az Országos Sajtószolgálat lényege éppen az, hogy egy országos szervezet hivatalos közlemény ne legyen cenzúrázható, ne legyen kiszolgáltatva az esetleges szerkesztői akaratának, vagyis eljuthasson mindenkihez, a közszolgálati távirati iroda felületein

- hangsúlyozzák.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.