A MÚOSZ perli az MTI-t

  • narancs.hu
  • 2021. november 4.

Belpol

Az állami hírügynökség nem hozta le a közleményüket, arra hivatkozva, hogy belső szabályzatuk tiltja a közszolgálat rossz hírét keltő közlemények megjelentetését. A MÚOSZ szerint ez szemben áll az objektív tájékoztatás követelményével.

A jogorvoslatot azért kezdeményezi a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) , mert az Országos Sajtószolgálat cenzurázta a Szövetség közleményét, amelyben azt követelte, hogy ne maradhasson következmények nélkül a Kossuth Rádió többszörös törvénysértése - írja a szervezet a honlapján.

A MÚOSZ a cenzúrázott közleményben arra reagált, hogy a közmédia megsértette a médiatörvényt, amikor tényként közölte egy fikciós film kitalált történetét. (Arról az esetről van szó, amikor október 26-án, a Kossuth Rádió Jó napot, Magyarország! című műsorában a műsorvezető Dobrev Klára a 2006-os eseményekben való szerepéről beszélt tényként kezelve azt a fiktív történetet, amely az Elkxrtuk című filmben szerepel.)

A MÚOSZ közleménye hangsúlyozta: ezzel a Kossuth Rádió súlyosan megsértette a médiatörvény közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó pontjait. "A műsorvezető tényként állított valamit, ami a film készítői által bevallottan is csak az alkotói a fantázia terméke. A politika játszmáiba úgy szállt be a közmédia, hogy semmibe vette az újságírás legalapvetőbb szabályait" -írták.

A közleményt az Országos Sajtószolgálat arra hivatkozva nem volt hajlandó megjelentetni, hogy a saját szabályzatuk tiltja olyan közlemény közlését, amely rossz hírét kelti a közszolgálatnak.

A MÚOSZ hozzáteszi: szerintük az kelti rossz hírét a közmédiának, aki tényként közöl egy bizonyítottan hamis hírt, ahogy azt az Elkxrtuk film kapcsán tette a Kossuth Rádió reggeli műsorának vezetője. 

A döntés miatt a MÚOSZ perel, ahogy írják, azért,

hogy tisztázza a bíróság a jogszabályok között most feszülő ellentmondást, mert egyrészt a Médiatörvény előirja a közmédia számára a sokoldalú, pártatlan, elfogulatlan, kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatást, és ezzel az elvvel ütközik az Országos Sajtószolgálat belső szabálya, amely nem engedi megjelentetni a közszolgálat által elkövetett törvénysértést bíráló közleményt. 

Az Országos Sajtószolgálat lényege éppen az, hogy egy országos szervezet hivatalos közlemény ne legyen cenzúrázható, ne legyen kiszolgáltatva az esetleges szerkesztői akaratának, vagyis eljuthasson mindenkihez, a közszolgálati távirati iroda felületein

- hangsúlyozzák.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.