„A szellemi élet hatalmi meghódítása” – Krausz Tamás a Veritas Intézetről

Belpol

Előző cikkünkben már olvashatták történészek véleményét a Veritas Intézet létrehozásáról. Kérdéseinket eljuttattuk Krausz Tamáshoz is, aki kizárólag válaszainak szerkesztetlen közléséhez járult hozzá.

magyarnarancs.hu: Ön szerint szükség volt-e ezekre az intézetekre így együtt, illetve külön-külön? Milyen hiányt pótolnak, tudnak-e olyan feladatokat ellátni, melyeket a humán tudományok létező intézményrendszere eddig nem tudott?

Krausz Tamás: Az igazi kérdés nem az, hogy milyen formában van szükség ezekre az intézetekre, hanem az, hogy miért hozzák ezeket létre. Ezeknek az intézeteknek az a szerepe, hogy a kiépülő új tekintélyuralmi rendszer ideológiai-legitimációs feladatait ellássák, a történelem értelmezésében és a társadalmi gondolkodásban egyáltalán uralomra juttassák a neohorthysta, azaz nacionalista, tekintélyelvű, államközpontú történelem- és világlátást, amely végső soron a fennálló hierarchikus és elnyomó rendszer igazolását nyújtja.

false

 

Fotó: MTI – Kovács Attila

magyarnarancs.hu: Az MTA intézetei és az egyetemek is pénzhiánnyal küzdenek. Ön szerint van meggyőző magyarázat arra, miért nem az eddigi munkájukkal már bizonyított műhelyek kapnak plusztámogatást?

KT: Erre van világos magyarázat. Az akadémiai intézetek és az egyetemek még rendelkeznek az autonómia, a hatalomtól független gondolkodás bizonyos elemeivel, hiszen ezekben az intézetekben és  egyetemi tanszékeken még sokszínű szellemiség létezik, még számos kutató nem hódolt be az új uralkodó, ún.  keresztény-nemzeti  népbutításnak. Az új intézetek mindaddig fontos szerepet játszanak majd a hatalom kezében, amíg be nem fejeződik az akadémiai intézetek és egyetemek hatalmi gleichschaltolása, „bedarálása”. A hatalom komoly fizetésekkel készen áll egy új, fiatal generáció megvásárlására is.

magyarnarancs.hu:  Szakály Sándor, a főigazgatói poszt egyik várományosa lapunknak úgy nyilatkozott, hogy „a rendszerváltás óta számos hasonló intézet alakult – például a Habsburg Történeti Intézet vagy a XX. Század Intézet –, és korábbról nem emlékszem ilyen felzúdulásra”. Ön lát lényegi újdonságot a jelenlegi kormány intézetalapítási politikájában?

KT: Ez mellébeszélés. Ez állami intézet lesz, közvetlenül kormányintézet, pártintézet, amelynek szellemiségére és funkciójára fentebb már kitértem.

magyarnarancs.hu:  Egyetért-e azokkal a kritikákkal, amelyek aggasztónak tartják, hogy egy történelmi kutatóközpont a Miniszterelnökség irányítása alatt áll majd?

KT: Az aggasztó jelekkel már a rendszerváltás óta újra meg újra találkozunk. Szerintem ma már többről van szó. Ismétlem, kiépül a szellemi szférában is az új tekintélyuralmi rendszer. Ezek az intézetek e rendszer szerves alkotóelemei. A rendszerről van szó, nem egy-két intézet érdekes itt önmagában.

magyarnarancs.hu:  Mit gondol a Veritas kormányrendeletben vázolt koncepciójáról, céljairól? Mennyire tekinthető elfogulatlan, szakmai célkitűzésnek a magyar közjogi hagyományok méltó bemutatása, az elmúlt másfél évszázad eseményeinek a nemzettudatot erősítő feldolgozása és a jól megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása? Egyáltalán, hogyan ítélhető meg, hogy adott kutatás támogatja-e a fenti célokat?

KT: A szellemi élet hatalmi meghódításának logikus lépése ez. A belső cenzúra hatalmi nyomás alatt gyorsan kialakul a magyar értelmiségiben, hiszen retteg attól, hogy nem felel meg az elvárásoknak, hogy nem tartozik valamely szekértáborhoz, és kiebrudalják az állásából, megalázzák, kirekesztik és kriminalizálják. Itt a politika fogja megrendelni a szellemi termék végeredményét, illúzióink ne legyenek.

magyarnarancs.hu:  Mennyire elégedett a történészszakma eddigi reakcióival? Ha elégedetlen, ön szerint mi lenne a megfelelő viselkedés, hozzáállás a szakma részéről?

KT: Sajnos, a kollégák jelentős része – még ha feszengve és viszolyogva tekint is a folyamatokra – lenyeli a békát, könnyebb útnak tetszik a hatalom kiszolgálása, mint a szembenállás, a tiltakozás. Ennek mély hagyománya van a magyar történelemben. Utalnék az értelmiség fejlődésének arra a vonására, amely más kelet-európai nemzetek esetében talán nem ilyen erős, a hatalomnak való alárendelődés szokása, tradíciója minden vonzásnál erősebb. Semmilyen komoly tiltakozás nem volt. Romsics úrék ölbe tett kézzel veszik tudomásul az eseményeket. Hallottam, az Akadémián és az egyetemeken egy-két kolléga majdnem tiltakozott, de azután ez is alábbhagyott, hamvába holt. Az értelmiség alapvető csoportjai már megkötötték az új rendszerrel a kompromisszumot, amely szimbolikusan kifejeződött a történész Romsics Ignác tézisében, miszerint a népirtó Horthy-rendszer hármas fölé osztályzatot érdemel. Berzsenyit parafrazeálva azt mondhatjuk: nem te valál vesztes, hanem a kor lelke: elnyomás.

Krausz Tamás az MSZP egykori politikusa, az MTA doktora, az ELTE BTK egyetemi tanára. Kutatási területe Kelet-Európa története az új- és jelenkorban. Gyáni Gábor, Földes György, Klaniczay Gábor és Gerő András válaszai itt olvashatók.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.