Politikai hírek

  • 1998. november 26.

Belpol

Alkotmánybírák: nincs konszenzus
Lejárt az Alkotmánybíróság (AB) három, még hivatalban lévő alapító tagjának: Sólyom László elnöknek, illetve Kilényi Géza és Ádám Antal alkotmánybíróknak a mandátuma, az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság pedig két hónapja nem képes megállapodni a leendő bírák személyéről. Czucz Ottó szegedi jogászprofesszor és Strausz János, a Fővárosi Bíróság bírája az összes parlamenti párt támogatását élvezi ugyan, de a harmadik lehetséges tag, Kukorelli István még nem fogadta el jelölését. A parlamenti bizottságban sajtóértesülések szerint egy olyan kompromisszumos megállapodás körvonalazódik, amely szerint 1998-ban két, jövő tavasszal pedig újabb négy alkotmánybírát választanának; júniusban ugyanis újabb három AB-tagnak jár le a megbízatása, így a minimálisan nyolc taggal működni képes testület működésképtelenné válna.

Román parlament: ellenzéki bojkott "Meghatározatlan ideig" nem vesz részt a román törvényhozás munkájában a parlamenti ellenzék. A bojkottról Ion Iliescu, a volt államfő vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártja és a Román Nemzeti Egységpárt döntött, a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Párt pedig szolidaritást vállalt velük. A pártok azért döntöttek így, mert ki akarják kényszeríteni az előrehozott választások kiírását. A Nagy-Románia Párt kolozsvári nagygyűlésén Tudor pártelnök -számos magyarellenes kijelentés mellett -úgy fogalmazott: az RMDSZ meg kívánja semmisíteni a román nemzetállamot.

SZDSZ: tíz év Az SZDSZ azért jött létre, hogy az utolsó magyar diktatúra elsöprésével megalakulhasson az első sikeresen működő Magyar Köztársaság - jelentette ki Magyar Bálint pártelnök az SZDSZ megalakulásának tizedik évfordulóján rendezett ünnepségen. A pártelnök megköszönte a párt alapítóinak munkáját, és emlékeztetett közülük azokra, akik azóta már nem élnek. Magyar élesen bírálta a jelenlegi kormánykoalíciót, és hangsúlyozta: az SZDSZ-nek nem szabad "egy baloldali tömbben feloldódnia". Demszky Gábor főpolgármester a kormányt bírálva kijelentette: a kabinet gyengíteni kívánja a demokráciát, és semmibe veszi a törvényeket.

Adónyomozók: súlyos ombudsmani kifogás Jelentős kifogásai vannak az adatvédelmi biztosnak az adónyomozói testület felállítását célzó törvényjavaslattal szemben. A tervezet szerint 240 fővel alakuló testület tagjai azokban az ügyekben járnának el, amelyekben korábban a rendőrség és a pénzügyőrség nyomozott. A MaNcs az adatvédelmi ombudsmanhoz közeli forrásokból úgy értesült, hogy Majtényi véleményét a tervezetről a Pénzügyminisztérium mindössze néhány órával a határidő előtt kérte ki, esetleges kifogásait ennyi idő alatt kellett volna összefoglalnia a kormány által már jóváhagyott törvényjavaslattal kapcsolatban. Információink szerint az adatvédelmi ombudsman bírálatát az illetékes parlamenti bizottságok előtt kívánja előadni. Problematikusnak tűnik többek között, hogy a javaslat az adózásról szóló törvény alapján fegyverhasználatot engedélyezne köztisztviselőknek.

MTV-Duna TV: összevonás? A Magyar Televízió (MTV) és a Duna TV közös részvénytársasággá való összevonásának, illetve az egyik műholdas közszolgálati csatorna (az MTV 2) megszüntetésének lehetőségét vizsgálja a parlament kulturális bizottsága a miniszterelnök felkérése nyomán. A döntés a médiatörvény módosítását is megköveteli, egyúttal rendezné a már fél éve kuratórium nélkül működő MTV helyzetét. Az SZDSZ - mint azt Pető Iván, a kulturális bizottság tagja nyilatkozta - már a médiatörvény kialakításakor is ezt javasolta; kérdéses azonban, hogy a Fidesz hajlandó-e az SZDSZ-szel és a módosítás megszavazására szintén kész MSZP-vel kétharmados többséget alkotva a kisgazdák egyetértése nélkül módosítani a médiatörvényt.

Oroszország: újabb politikai gyilkosság Jelcin elnök és az orosz belügyminiszter személyesen felügyeli azt a nyomozást, amelyet a hét végén meggyilkolt Galina Sztarovojtova parlamenti képviselő gyilkosainak kézre kerítésére indítottak: a duma képviselője korábban Jelcin elnök kisebbségi tanácsadója volt, és keményen bírálta Makasov kommunista képviselő antiszemita kijelentéseit. A meggyilkolt képviselőnő munkatársai a gyilkosság megrendelésével a duma kommunista elnökét, Gennagyij Szeleznyovot vádolták meg. Szentpétervárott, a gyilkosság helyszínén a napokban zajlanak a helyhatósági választások; napokon belül ez volt a negyedik vélhetően politikai indíttatású gyilkosság.

KEK-csúcs: növekvő különbségek Elkerülhetetlen, hogy növekedjenek a különbségek a Közép-európai Együttműködésben (KEK) részt vevő tizenhat ország között, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a KEK-re - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a szervezet zágrábi csúcstalálkozóján. A KEK akkor életképes - mondta Orbán -, ha a részt vevő országok gazdaságilag együtt tudnak működni. Orbán a KEK-csúcson találkozott Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel is. Orbán jelezte: néhány problémát -többek közt a kisebbségi kérdést és a mohi atomerőmű kérdését -a két állam közötti alapszerződés nem old meg; ezekről új megállapodást kell kötni.

Morze

A palesztinok hivatalosan átvették az ellenőrzést az izraeli katonák által kiürített azon területek felett, amelyekről néhány hete az Egyesült Államokban született megállapodás. Ciszjordánia területének újabb 13 százalékát ellenőrzi így a Palesztin Hatóság; ezzel összesen 29 százalékát felügyelik annak a területnek, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt.

A republikánusok elismerték: a Clinton elnök elleni vádak közül csak azt tekintik bizonyosan megalapozottnak, hogy az elnök hamisan tanúzott. Ezt azután jelentették be, hogy Kenneth Starr ügyészt -mint koronatanút és közvádlót egy személyben - több mint tizenkét órán át faggatták az amerikai képviselőház jogi bizottságának ülésén.

Egymillió tonna kukoricát - korábbi kötelezettségvállalása nyomán - a Földművelésügyi Minisztériumnak kell megvásárolnia a termelőktől, miután lejárt a garantált áras felvásárlás határideje: ez több mint tízmilliárd forintos kiadást jelent a tárcának.

500 millió forintos visszatérítendő támogatást kap a Magyar Televízió, hogy kifizethesse kétezer külső munkatársának fél éve elmaradt munkabérét. Az átutalást úgy oldják meg, hogy a tartozások miatt inkasszót fenntartó hitelezők ne emelhessék le kintlevőségüket ebből az összegből.

A kosovói albánok képviselője és az EU különmegbízottja is elutasította azt a tervezetet, amelyet Belgrád terjesztett be: ennek értelmében a szerb kormány szigorúan ellenőrizni kívánja a kosovói kormányzatot.

Figyelmébe ajánljuk