K. Evelin kilencéves kislány minden reggel fél nyolckor indul sokadmagával a szentmihályi cigánytelep üres műanyag palackokkal és kutyákkal teli sármezein át az iskolába. Azt mondja, onnan jó, amikor már a telep egyetlen betonjárdáján gyalogolnak. Lakatos József kisebbségi vezető "addig verte az asztalt, amíg ezt a járdát elérte". A másfél méter széles betoncsík ugyan sehová sem vezet, de a végéről már látni az iskolát. Evelin egy kalyibában lakik az anyjával és négy kisebb testvérével. Az apja jelenleg börtönbüntetését tölti. A házat belülről ágyak és ágyakként használt matracok töltik ki, az ajtó mellett tűzhely, az ablak előtt tévé. Az áramot valamelyik szomszéd - a többi háztartáshoz hasonlóan - Evelinékhez is "közvetlenül bevitte" a ház melletti villanyvezetékről. Az egyterű, úgy jó húsz négyzetméteres, vakolatlan, megtépázott zsindelytetős épületben nincs víz. A kislány az ötven éve ott maradt, kisebb tó méretű vályogvető gödör széléről vesz vizet, már ha eljut az ingoványon keresztül odáig - Tiszavasváriban a tavaly óta megemelkedett belvizet a városszéli kétezres lélekszámú romatelepen élők szenvedik meg a leginkább. Télen a fagyos földön át könnyebb elmenni a közkútig. Evelin szereti az iskolát, "a rántott sajt majonézzel a kedvencem, a tanár néni rászól a fiúkra, ha jéggel dobálnak" - jut eszébe elsőre. Otthon a hercegnős filmeket és a Való világot mindig megnézik. A házukat körülvevő sár és a hiányos téli ruházat miatt kisebb testvérei szinte egész télen el sem mozdulnak a készülék elől.
Széleken
A két település, Bűd és Szentmihály összeolvadásából alakult közel 13 ezer lakosú Tiszavasvári társadalma máig három részre válik. A bűdi végen laknak a magyar cigányok (romungrók), a szentmihályi részen él telepi körülmények között körülbelül kétezer oláh cigány, a város közepén a rangosabb, gazdagabb polgárok, köztük a városvezetőkből és pedagógusokból álló maroknyi értelmiség. A Tiszavasváriban működő Alkaloida évtizedekig háromezer embernek adott munkát. A kilencvenes évek közepétől magántulajdonba került gyár leépülésével nemcsak munkahelyeket vesztett a város, de elköltözött az a nagyszámú műszaki értelmiség is, amelynek gyermekei az úgynevezett gyártelepről a szentmihályi romatelep gyermekeivel együtt jártak a Pethe Ferenc iskolaépületbe, amely 2007-ig az önkormányzat önálló iskolájaként működött. Az értelmiségi szülők szerették volna, ha az iskolában tagozatokat, például angol tagozatot vezetnek be - ami szándéktalanul is elindította Tiszavasváriban az Egyenlő Bánásmód Hatóság által többször vizsgált iskolai szegregációt.
A zárt közösségben felnövő telepi roma gyerekek gyakran magyarul sem tudnak jól, amikor iskolába kerülnek: a zárt közösség a lovári nyelv egy változatát beszéli. Így aztán az angol tagozatra alig jelentkezett telepi gyerek. A műszaki értelmiség elköltözésével csak romák maradtak az iskolában. 2009-ben közös kezdeményezésre az önkormányzat és a Magyarországi Magiszter Alapítvány alapítványi iskolát hozott létre a városban úgy, hogy a helyben akkor már cigányiskolaként ismert Pethe Ferenc iskola egy részét megkapta a várostól. A városban két önkormányzati iskola maradt, a Kabay a település közepén, illetve a szintén cigányok látogatta bűdi iskola. Az esélyegyenlőség megsértését vélelmezve az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány hatósági vizsgálatot kezdeményezett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál az ügyben.
Lakatos József kisebbségi vezető a szegregációt firtató kérdésünkre azt válaszolta, nem tud róla, hogy bármelyik családnak a telepen baja lenne az alapítványi iskolával. Aki ebben az iskolában nem tanul meg írni, magára haragudjon. Az idejáró gyerekek 70 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, ezért fontos, hogy délutánig maradhatnak, meleg ételt kapnak, van számítógépes szoba, délutáni gitároktatás, nagy tornaterem, ahol a fiúk fociznak. Tény, hogy ide csak roma gyerekek járnak, és a település közepén lévő Kabayba alig megy a telepről cigány. Aki a Kabayba jelentkezik, azt felveszik, de ez a megoldás inkább a tehetősebb, autóval rendelkező családoknál jön szóba.
A telephez közel eső Magiszter alapítványi iskola többépületes iskolakomplexumában most óvoda, általános iskola és szakiskola működik. Kerekesné Lévai Erika igazgató korábban a város másik végén lévő bűdi tagiskolában dolgozott, majd nyolc évig vezette az ottani tantestületet. A leszakadó rétegek életkilátásait javítandó életpályaprogramot dolgoztak ki. "Tiszavasvári problémája, hogy egy nagyon nagy számú roma lakosság nő föl, és a képzésükre valami olyasmit kell kitalálni, hogy ugyanúgy boldogulhassanak, mint bárki. A mi iskolánkba jelenleg csak roma gyerekek járnak, ez azt jelenti, hogy kisebbségi oktatást hirdetünk, ami nem anyanyelven folyik. Ezek a gyerekek négyéves korban jönnek óvodába, és mi négyéves korban kezdjük tanítani nekik a magyart mint idegen nyelvet. Mindenkit szívesen fogadunk, de a mai Magyarország társadalmi jelensége, hogy ahol nagy számban jelennek meg az iskolában roma gyerekek, onnan a nem romák, főleg a gazdagabb réteg kezdi elvinni a gyerekeit" - mondja az igazgatónő, majd egy példát említ a telepieknek az iskolához való ragaszkodásáról. "A beíratás napján volt, aki reggel hatkor itt állt, nehogy ne férjen be a gyerek. A szegregáció meglétén lehet vitatkozni, de nekünk ezzel a helyzettel kell valamit kezdenünk, az a célunk, hogy a nálunk végzett gyerekek is boldog emberek legyenek. Ehhez az kell, hogy a családját eltartani képes, személyiségét kordában tartó emberré váljon, mi ehhez rendeljük a pedagógiai programunkat. Szeretnénk, hogy a gyerekek hároméves koruktól járjanak óvodába, és családi napközi keretében már sokkal korábban találkoznánk a családokkal. Elkezdtünk működtetni egy szülői klubot az iskolában" - sorolja az igazgatónő, aki szerint körülményeik ellenére sem lehet azt mondani, hogy elhanyagoltak lennének a telepi gyerekek, "az anya-gyerek kapcsolat sokszor sokkal jobb, mint az olyan családban, ahol rohannak a pénz után, és nincs simogatás, ölelés".
A bűdi végen álló Vasvári Pálba járnak a romungrók, akik olyan szinten integrálódtak, hogy az egyik szülő szerint inkább az volt bántó, hogy "az Esély Alapítvány a feljelentésében homogén cigányiskolaként" emlegette őket.
Középen
Ráduly Zsolt, a két önkormányzati fenntartásban maradt iskola igazgatóhelyettese a központban lévő Kabay épületében fogad bennünket. Szerinte tényszerűbb halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyerekekről beszélni, "annyi itt a keveredés". Az igazgatóhelyettes ismeretei szerint az önkormányzat ellen indított eljárást bizonyítékok hiányában megszüntette a hatóság, de nem kizárt, hogy újabbat indítanak. Arra a kérdésre, hogy igaz-e a pletyka, miszerint az iskolában a roma és nem roma gyerekeknek más időpontban tartanak szünetet, és míg az idejáró iskolások porcelán tányérból esznek, a bűdi tagintézményben a gyerekek műanyag tányérban kapják az ebédet, valamint az oktatás színvonala is jelentősen eltér, az igazgatóhelyettes türelmetlenül int. "Sok esztelen pletyka kering a városban, ezt azért tudom, mert négy éve benne vagyok az oktatási bizottságban. Az történt, hogy amikor a Magiszter alapítványi iskola kivált a helyi önkormányzati intézményből, a telepi cigányok nem akarták átíratni a gyerekeiket, csak együtt akarták őket járatni. Arról sem mi tehetünk, hogy húsz évig zárt közösségben nevelték őket, mert ha húsz éve elkezdődik az integráció, akkor Tiszavasvári ma nem ott tartana, ahol most - állítja. - Itt nem történtek törvénysértések. Nem mondtuk senkinek, hogy te magántanuló vagy, és nem jöhetsz iskolába. Nekünk mindössze két magántanulónk van, pedig sok iskolában teszik a sajátos nevelési igényű vagy túlkoros gyerekeket magántanulóvá. Nálunk beilleszkedtek a gyerekek. Itt, a központi épületben kb. 15-20 százalék a hhh-s gyerekek aránya, a bűdi épületben, ahová a romungrók járnak, nagyobb ez a szám."
Integrációs törekvésükről az igazgatóhelyettes elmondja: szerettek volna idén közös évnyitót tartani, de a bűdiek nem jöttek fel, így nekik külön évnyitót rendeztek. "A roma szülők meg vannak elégedve az oktatással, a perben egyetlen roma szülőt nem találtak, aki azt mondta volna, hogy arra köteleztük, ide ne jöjjön a gyereke. Valójában senki sem támogatja a városban a hatóság arra vonatkozó elképzelését, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot, szűnjön meg a Magiszter iskola, és teljes integrációban tanítsuk a gyerekeket. Ezt a roma szülők sem akarták. Ezt a politika gerjesztette" - állítja Ráduly, aki szerint újra kellene értelmezni e tárgykörben bizonyos fogalmakat az olyan helyeken, ahol, mint például Tiszavasváriban, a 2009-es születési adatok alapján a hat év múlva iskolába kerülő gyerekek 67 százaléka lesz halmozottan hátrányos helyzetű.
Amíg az igazgatóhelyettest telefonon hívják egy korábbi betörés miatt, a színes gyerekrajzokkal díszített folyosón végigsétálva egy tanártól megtudjuk: a mostani sláger az egyházi iskola, mivel a jelenleg érvényben lévő oktatási törvény alapján "az alapnormatíván felüli részt az állam az egyházi iskoláknak lefedezi". "A Kabayt is felajánlotta az egyháznak az önkormányzat - folytatja visszatérve az igazgatóhelyettes. - A város először a görög katolikus egyházzal, most a református egyházzal tárgyal, de mivel biztosítania kell az önkormányzatnak a vallásfüggetlen oktatást, a bűdi (ahová most a romungrók járnak) megmaradna önkormányzatinak." Noha Magyarországon több száz iskola folytat tárgyalást valamelyik egyházzal, a szülők részéről nem egyértelműen tisztázott a fogadtatás, és az igazgatóhelyettes tudomása szerint a református zsinat is moratóriumot hirdetett az állami intézmények átvételében, attól tartva, hogy később, az új közoktatási törvény alapján esetleg nem tudja finanszírozni az átvett intézményeket.
A Polgármesteri Hivatalban Fülöp Erik polgármester váratlan elfoglaltsága miatt Császár József alpolgármester fogad. A város egykori gazdagságára két kastély emlékeztet, az egykori Korniss-kastélyban szociális otthon működik, a leromlott állapotú Dessewffy-kastély korábban kollégium volt. A belvárosban sok az elhanyagolt épület. A nemrég felújított polgármesteri hivatal előtti gondozott parkban hamarosan befejezik a trianoni emlékművet, amelynek ötletétől a "szocialista érzelmű emberek prüszköltek, de azért megvalósult". Ezt már Császár József alpolgármester mondja, aki arra a megjegyzésünkre, hogy az egész önkormányzatban nem látni a falakon mai Magyarország-térképet, azt válaszolja, térkép majd lesz, nem mai Magyarország, hanem a holnapi - Nagy-Magyarország. De azért mai Magyarország is van néhány irodában. A törökök 150 évig bent voltak, aztán másképp lett, most is lehet másképp - világosít fel, majd hozzáteszi: a szegény embert nem a térkép és a rovásírás foglalkoztatja, hanem hogy ki képviseli a vasváriak érdekét. Az ünnepeken mindig kint van a magyar és az árpádházi zászló, de emiatt nem érzékelnek feszültséget, a kampány alatt egyvalakivel találkozott csak, aki köpött egyet.
Fenn
"Sokan azt gondolják, hogy a Jobbik előretörése összefügg a 2006-ban meggyilkolt Szögi Lajos halálával, aki az általános iskola egyik legszeretettebb tanára volt. Szögi Lajost nem felejtjük el a városban, de mi sosem használtuk ki ezt a tragédiát. Sikerünk egyik kovácsa a helyi újság volt, egy négyoldalas, radikális hangvételű lap, amelyet a város hivatalos lapja, a Vasvári Hírmondó mellett mi adtunk ki húszezer példányban a választókerületben, Vasvári Hírpótló címmel" - meséli Császár, aki "amikor a szocialistákhoz hasonló jeleket tapasztalt", néhány éves politizálás után többedmagával kilépett a Fideszből. "Gyökeres változást szerettem volna, és ezt a változást a Jobbik mozgalomhoz való csatlakozásban megtaláltam, ezért 2008 őszén megalapítottam a Jobbik helyi szervezetét." A 2009-es EP-választás meglepő sikere után nem tűnt lehetetlennek Tiszavasváriban az ismétlés. Noha országos szinten ősszel nem sikerült az országgyűlési választáshoz hasonló eredményt produkálni, Tiszavasváriban a jobbikos Fülöp Erik 53 százalékos eredményével megelőzte fideszes ellenfelét. A szavazás körülményeiről számos legenda kering, tény, hogy a szentmihályi telepen élő romák közül többen a Jobbikra szavaztak, bár azt is hallottuk, hogy egyesek csak tudatlanságból voksoltak rá, mások az uzsorások befolyását említik. A lakosságnak a korábbi vezetéssel szembeni elégedetlenségét mutatta, hogy a jobbikos polgármester mellé jobbikos többséget szavazott be a testületbe. Császár József szerint ez a győzelem nagy kihívás, hiszen kevés tapasztalatuk van a közigazgatásban, igaz, a jogot végzett polgármester korábban a hivatal gyámügyi osztályán dolgozott előadóként.
"Nehéz költségvetést örököltünk, nincs csődhelyzet, de a közelében vagyunk. Éves költségvetésünk 3,2 milliárd, ebből idén 550 milliót kell működési hiteltörlesztésre fordítanunk. Tiszavasváriban a kilencvenes évek közepéig jól futott a szekér. Csak az Alkaloidában háromezren dolgoztak, NB I-es kézilabdacsapatunk volt, Nyíregyházán sem lakott annyi értelmiségi, mint itt. Ez ma már a múlté. Több kitörési pontban gondolkodunk. Tiszavasváriban található Kelet-Magyarország egyik legjobb minőségű gyógyvízforrása, amelyre gyógyfürdőt, wellness-szállodát, kempinget építenénk. Van német, kínai és török érdeklődő is, de nem szeretnénk több szék közt a pad alá esni, ezért igénybe vesszük a párt országos vezetésének segítségét" - mondja az alpolgármester, majd sorolja a további terveket. A közeljövőben 130 főnek munkahelyet biztosító ipari üzem nyílik, ahová a segédmunkástól a gyárvezetőig innen választják ki a dolgozókat. A mezőgazdaság felfuttatását, a közétkeztetés helyi terményből való ellátását a közmunkaprogram keretében képzelték el megvalósítani, de ez a közmunkára szánt keret jelentős csökkenése miatt egyelőre nem valósul meg. Az országos pártvezetés részvételével tárgyaltak az iráni nagykövettel a magyar és iráni mezőgazdasági termékek cserekereskedelméről. A szegények támogatását egy Hangyabolt megnyitásával kívánják megvalósítani. A Történelmi Hangyamozgalom által működtetett lánc szlogenje: "Magyar földből - magyar munkával - minőségi és egészséges magyar terméket - magyar boltban kínálva - magyar embereknek!" Az évtizedes belvízproblémát és a csatornázást is meg kellene oldani, mivel az ötvenes években kezdődött betelepítések miatt eltűntek a várost körülvevő vízelvezető területek, főleg a romák lakta szélső területen.
A jobbikos vezetés feladatai közé tartozik az uzsorázás visszaszorítása, bár tavaly ősz óta "az uzsorások szerényebbek, mert nagyon irritáló, hogy segélyosztáskor BMW-vel megérkeztek, és negyven-ötven bankkártyával odaálltak az automatához, aztán vették le sorban a pénzeket, miközben a rendőrök ott álltak civilben, és végignézték". Mivel sem a jogszabályok, sem a tanúvédelem jelenlegi formája nem segítik az uzsorával fertőzött településeket abban, hogy véget vessenek az áldatlan állapotnak, a tiszavasvári képviselő-testület húsz személy ellen vagyonosodási APEH-vizsgálat kezdeményezését szavazta meg. "Tudjuk, kikről van szó. Megírtuk a kampányban is, minél erősebb a Jobbik, annál gyengébbek a bűnözők. Ezzel a szegényebb cigányságnak is segítünk, hiszen őket nyomorítják meg a legjobban. Azt kell mondanom, hogy több családnál is, miután megkapják a 250-300 ezer forintos összsegélyt, egy éjszaka alatt eltűnik a játékgépekben. Nagyon jó kis kocsmák vannak a telepen. Ha elfogy a cigaretta, utána szálját ötszáz forintért vásárolják egymástól, a gyerek meg éhezik otthon. Látjuk, hányan nem tudják normálisan felnevelni a gyerekeiket, ezzel szembenézni társadalmi érdek, és nem rasszizmus. Ezért is döntöttünk amellett, hogy hoszszabb távon kialakítunk egy bentlakásos iskolát, így segítünk kiemelni a kisgyerekeket ebből a környezetből" - mondja az alpolgármester.
A legutóbbi testületi ülésen megszavazták, hogy a korábban a honvédség tulajdonában álló önkormányzati lakásokat felajánlják rendőröknek szolgálati lakásnak. A környéken elszaporodó bűnelkövetések miatt általánosnak mondható az a vélekedés, hogy a rendőrség, a polgárőrség és a most szerveződő városőrség mellett szükség volna más fegyveres alakulat felállítására. A Trianon-emlékmű mögötti parkban megkérdezett fiatalember például, mivel helyben nincs, Nyíregyházán belépett a Magyar Gárdába. Szerinte a hatályos törvények rákényszerítik az embereket az önvédelemre, a tiltással csak szítják a haragot, ugyanakkor azt sem tartja szerencsésnek, hogy egy pártnak magánhadserege legyen; ezért úgy gondolja, hogy állami irányítás alá kéne venni a gárdát, így szűrni lehetne a belépőket.
Újfehértó felé kerülve indulunk hazafelé. Ezen a szakaszon jelölt ki türelmi zónát az önkormányzat. Amelyik nő a türelmi zónán kívül áll meg, a rendőrnek kötelessége megbüntetni. A tiszavasvári jobbikos vezetés sikerként könyveli el, hogy a határozat bevezetése után kevesebben állnak ki az út szélére.
