"Asszonyom, uram, ön nem fog kegyelmet kapni, mert önt nem Budaházy Györgynek hívják"

  • narancs.hu
  • 2023. május 8.

Belpol

Nagy vihart kavart, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott Budaházy Györgynek. Hogyan zajlik egy kegyelmezési folyamat, mit mérlegel ilyenkor az államfő, és indokolt-e egyáltalán a kegyelmi jog? Erről kérdeztük Bárándy Péter ügyvédet, volt igazságügy-minisztert.

magyarnarancs.hu: Ki vagy mely intézmény adhat kegyelmet?

Bárándy Péter: A kegyelemnek két formája van: az egyéni és a közkegyelem. A közkegyelem egy bizonyos személyi vagy cselekménykörre vonatkozhat, tehát meghatározott feltételeket szab meg törvény formájában a jogalkotó, azaz az Országgyűlés, és azokra vonatkozik rendelkezés, akik ezeknek a feltételeknek megfelelnek. Az egyéni kegyelem az adott személyre szól, és a köztársasági elnök dönt róla. Ez az elsődleges felosztás. A másodlagos felosztás: mire vonatkozik a kegyelem? Lehet eljárási, amikor a büntetőeljárás folyamatban van, és azt a kegyelmi rendelkezés megszünteti, elvágja, nincs tovább. Lehet végrehajtási, amikor a büntetőeljárást lefolytatták, valamilyen joghátránnyal sújtotta a terheltet a megfelelő hatóság, és ennek a joghátránynak, vagy a joghátrány még hátralévő részének az eltörlését célozza a kegyelem, vagy a büntetett előélethez fűződő bizonyos hátrányok alól mentesíti az érintettet. Mind az egyéni, mind a közkegyelem vonatkozhat eljárásra, végrehajtásra, ott a büntetett előélethez fűződő hátrányokra.

magyarnarancs.hu: Ami természeténél fogva szembemegy az igazságszolgáltatás törvénybe foglalt menetével, előírásaival, függetlenül attól, méltányolható-e vagy sem.

BP: Ma a legtöbb országban van a kegyelemre lehetőség. Ennek

az elvi problémája az, hogy az igazságszolgáltatás kezéből kiveszi az ügy elbírálását.

Ez a jogegyenlőségnek az elvét sérti, mert hát Kovácsot miért, Kisst meg miért nem? Ez alapprobléma, az eljárási kegyelemnél nem hagyjuk, hogy a procedúra a törvénynek megfelelően végigmenjen, végrehajtásinál pedig az arra hivatott szervek által meghatározott joghátrányt nem hagyjuk hatályosulni. A bíróság, az igazságszolgáltatás kontra öreg király joga ütközik. Örök vita, hogy a kegyelmi rendelkezés nincs a jogszabályban szabályozva. Felvetődik persze a kérdés, hogy ennek a kegyelemnek, miként helyes kinéznie tartalmilag, átveheti-e az igazságszolgáltatás funkcióját, és összevissza változtatgathatja-e például a kiszabott büntetést. Ez főként a végrehajtási kegyelemre vonatkozik. Amikor az állam az arra feljogosított intézményével átnyúl a törvény által meghatározott folyamaton, vagy nem hagyja joghátrány végrehajtását érvényesülni, nagyon különleges és igen ritkán alkalmazandó intézkedés. Emlékezetes például, hogy Göncz Árpád végrehajtási kegyelemben részesítette azt az anyát, aki a halálba segítette a kislányát, mert a gyerek könyörgött neki az elviselhetetlen fájdalmai miatt.

magyarnarancs.hu: Az állam deklarálta az ítélettel, hogy bizonyos cselekményeket nem enged meg. Viszont a humanitás indokolta, hogy ebben a konkrét esetben az anyának a köztársasági elnök kegyelmet adjon, nem?

BP: Nagyon egyszerűen és érthetően megfogalmazta ennek a lényegét. Az én megítélésem szerint is teljesen indokolt volt a kegyelmi rendelkezés. De csak olyan esetekben szabad kivenni az igazságszolgáltatás kezéből azt a bizonyos mérleget és a kardot, ha az ilyen extrém ütközés tapasztalható. A másik helyzet, amikor a kegyelem gyakorlásra indokolt, mondjuk egy rendszerváltozás, ahol politikai indíttatású elítélések történnek, és ezt kell reparálni, akár egyéni, akár közkegyelemmel.

Más esetekben én nem látom indokolhatónak a kegyelmi jog gyakorlását.

Példaként mondom, hogy amióta a kegyelmi rendelkezés megszületett Budaházy Györgyöt illetően, a mi irodánk büntetőeljárás terheltjeként érintett ügyfeleinek nyolcvan százaléka jelentkezett, hogy terjesszünk elő kérelmet, mert ha egy terrorcselekményben jogerősen elítélt embert kegyelemben részesítenek, akkor egy másik miért üljön egy lopásért, egy sikkasztásért, egy költségvetési csalásért, amikor már meg is térítette a kárt. És hát tulajdonképpen azt tudom neki mondani, hogy drága asszonyom, uram, önnek teljesen igaza van erkölcsileg, de nem fog kegyelmet kapni. Miért? Mert önt nem Budaházy Györgynek hívják. Mert ön nem azt a cselekményt követte el, amelyet olyannak ítélt a köztársasági elnök, hogy az érdemes a kegyelem gyakorlására.

magyarnarancs.hu: Az államfő az ügyben adott – a különlegesnek tekintett alkalmon túl – kegyelmeket azzal indokolta, hogy túlságosan elhúzódott a per.

BP: Az irodánkban legalább nyolc olyan ügy van, ami ugyanennyire elhúzódott. De a reparációnak nem az a módja, hogy kegyelmet kap az elítélt. Említettük, hogy mikor a humánum és mikor egy másik szempont az, ami a kegyelmi rendelkezés meghozatalát indokolttá teheti. Budaházy esetén biztos, hogy nem a humánum.

Barandy_top_story_lead.jpg

 
Bárándy Péter

magyarnarancs.hu: Itt az államfő van a középpontban. Az ő aláírása egy folyamat befejezése volt, a kegyelmi kérvény útjának utolsó állomása, mi több, az igazságügyi miniszternek ellenjegyeznie is kell azt.

BP: A procedúra a következőképpen zajlik. Vádemelés előtt a a kegyelmi folyamat elindítható kérelemre vagy hivatalból. A kérelem előterjesztésére a terhelt, a hozzátartozója, illetve a védő jogosult. Ekkor az illetékes ügyészséghez kell benyújtani, ahonnan a legfőbb ügyészhez továbbítják, a vádemelés után a bírósághoz kell benyújtani, amely az igazságügyi miniszterhez terjeszti fel. A felterjesztő, tehát az ügyész vagy a bíró összegyűjti azokat a törvényben meghatározott információkat, amelyek szükségesek a kegyelem elbírálásához. Ez vonatkozik a terheltnek már az elítéltetés utáni, vagy pedig az aktuális életvitelére, ha börtönben van, az ottani viselkedésére, a családi kapcsolataira, tehát minden olyanra, ami az elbírálás szempontja lehet. Ha ezeket összegyűjtötte az eljáró szerv, azaz vagy a bíró, vagy az ügyész, akkor vádemelés előtt a legfőbb ügyészhez, vádemelés után az igazságügyi miniszterhez terjesztik föl. Ez a két személy még további adatokat gyűjthet, amennyiben az szükséges, és az erre szolgáló hivatali apparátusokat igénybe véve előterjesztést fogalmaznak meg, és elküldik a köztársasági elnöknek. A legfőbb ügyész vagy az igazságügyi miniszter akkor is megteszi az előterjesztést, ha nem ért egyet azzal, hogy az államfő kegyelmet gyakoroljon, mert hát ezt neki kell eldöntenie. Ehhez van egy hivatali apparátusa, amely az elbírálás szempontjait figyelembe véve áttekinti az iratot. És a köztársasági elnök szabad belátása szerint dönt. Őt az alkotmányos rendünk a politikai felelősség alól mentesíteni akarja, ezért bárki is volt az előterjesztő, amikor az elnök meghozta a kegyelmi rendelkezését, azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi. Ha az elmarad, akkor a kegyelmi eljárásra azt mondjuk, hogy befejeződik, és az illető nem kapott kegyelmet. Én azt tartom helyesnek, ha előtte ezt egyeztetik, hogy ilyen konfliktus ne alakulhasson ki. Nyilván nem tudom, ez például Budaházy György és társai ügyében megtörtént-e, de alig hinném, hogy nem volt ilyen egyeztetés.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A pénztelenség segíthet a Homokhátságon

Lényegében elkaszálta a kormány a Homokhátság, pontosabban a Duna-Tisza-köze vízpótlási projektjeit. Egy határozatban a leghátulra sorolták a beruházást, így aligha lesz esély arra, hogy megvalósuljon. Elsőre rossz hírnek tűnik ez, valójában ennél jobb nem is történhetett volna a térséggel.