„A kereszténység ma a világ legüldözöttebb vallása, 215 millió keresztény elszenvedi az üldöztetés valamilyen formáját, és ma öt üldözött emberből négy keresztény” – mondta Orbán Viktor a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című nemzetközi konferencián, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szervezett október közepén, Budapesten. A miniszterelnök szerint a Közel-Keleten és Afrikában élő keresztényeket létükben veszélyezteti, míg Európában „szellemi természetű, kifinomult és rafinált” módszerekkel él a keresztényüldözés. Sőt, „a keresztények a világ minden táján ostromlott közösségben élnek”, a Közel-Kelet konfliktusai előrevetítik azt, ami Európában is várható, így „az európai életforma jövője és a mi identitásunk” forog kockán. Itt jön a képbe Magyarország, amely a történelme miatt tapasztalt a keresztényvédelemben, és a „közgondolkodás egészséges”. Bár kicsi, „a Jóisten abba a helyzetbe hozta, hogy kezdeményező szerepet kell vállalnia a kereszténység megmentésében”.
A kétnapos konferencián mindenki ott volt, aki számít: beszédet mondott Balog Zoltán (megkérdezte, van-e jövője a kereszténységnek Európában?), Szijjártó Péter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes („az európai keresztényüldözés »lájtos«, de létezik”), Rétvári Bence államtitkár, Veres András katolikus püspök (aki szerint „a magát függetlennek tartó média összehangolt támadása” Európában „előbb-utóbb a véres gyűlölet formáját öltheti”) és Szabó István református püspök. A Közel-Keletről a babiloni káld katolikus egyház pátriárkájának képviselője, az antiochiai szír ortodox, illetve a szír katolikus egyház pátriárkája jött el. A legnagyobb hatalmú egyházi vezető Oroszországból érkezett: Hilarion volokalamszki metropolita az orosz ortodox egyház külügyi osztályát vezeti (bár a vallási tradíció alapján a világ ortodox keresztény egyházait a konstantinápolyi irányítja, ez csak formaság, a gyakorlatban a legnagyobb lélekszámú orosz ortodox egyházé a vezető szerep, nem teljesen függetlenül Putyin és Kirill moszkvai pátriárka szoros szövetségétől). A híradások szerint más európai vagy tengerentúli ország politikusa, diplomatája nem volt jelen. Az Európai Uniótól egyedül Jan Figel vallásszabadságért felelős különleges megbízott, valamint a második Orbán-kormány egyházi kapcsolatokért is felelős államtitkára, jelenleg az Európai Néppárt vallásközi párbeszéd munkacsoportjának társelnöke, Hölvényi György volt ott. Igaz, magányos harcunk épp a harc szükségességét bizonyítja az orbáni logikában: Európa süket a szenvedésre, és szellemileg annyira lehanyatlott, hogy menekültpolitikája abban merül ki, hogy a bajt akarja idehozni ahelyett, hogy a segítséget vinné oda.
Azért idéztük hosszabban az angolul szókimondóbb nevű – International Consultation on Christian Persecution – „konferencián” elhangzottakat, mert a leplezetlen kormánypropaganda szolgálatába állított találkozó Orbán valódi céljait és politikai manővereit is körülrajzolja.
Ötpercenként megölnek
A keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot 2016 októberében alapította a kormány az Emmi égisze alatt tíz fővel és közel egymilliárd forintos éves költségvetéssel. A fő cél, hogy hosszú távon Budapest legyen a keresztényüldözés elleni küzdelem véleményformáló központja. A vezetéssel a római nagykövetség helyettes vezetői posztjáról hazahívott rutinos diplomatát, Török Tamást bízták meg, a helyettes államtitkárság munkáját Rétvári Bence felügyeli. Maga a téma és az Orbán által is hangoztatott adatok az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségtől (IKSZ) származnak. Az IKSZ már 2012-ben szervezett egy összejövetelt, ami után egy keresztényüldözést dokumentáló honlapot is indítottak. Rétvári és Hölvényi azon a konferencián is főszereplők voltak, előbbi például a tolerancia diktatúrájáról beszélt, és kijelentette, a világban ötpercenként megölnek egy keresztényt. Ezek és az ehhez hasonló állítások vagy nem igazak, vagy félrevezetésre szolgáló, ideológiavezérelt gondolati hálóba illesztett féligazságok. Például az, hogy a vallásuk miatt üldözött emberek mintegy háromnegyede-négyötöde keresztény, azért lehet igaz, mert a kereszténység a világ legnagyobb vallása. Azt persze nem nézik, hogy minden keresztényt kifejezetten a keresztény hitük miatt üldöznek-e. A magyar kormány és Veres püspök szerint ott is megvalósulhat a keresztényüldözés, ahol a keresztények többségben vannak, például Magyarországon (2011-es adat szerint a lakosság 54,2 százaléka) vagy Európában (2010-ben 74,5 százalék); Orbán és követői ez esetben az ellenvéleményt fogják fel üldöztetésként. Ebben a gondolatmenetben a nyugati típusú szekularizált államdemokrácia, a véleménypluralizmus és a szabad sajtó is a keresztényüldözés „lájtos” formája. Pedig azt, hogy Európában bármilyen értelemben keresztényüldözés zajlana, olyan keresztény emberi jogi világszervezetek sem mondják, ahonnan a magyar kormány előszeretettel vesz adatokat: a holland Open Doors felmérése szerint a keresztényeknek Észak-Koreában, Szomáliában, Afganisztánban, Pakisztánban, Szudánban, Szíriában, Irakban, Iránban, Jemenben a legrosszabb, de európai ország természetesen nincs az ötvenes lajstromon. A keresztényüldözés első számú oka az iszlám nacionalizmus terjedése az iszlám többségű vagy majdnem iszlám többségű országokban.
| ||
Ám a „lájtos”, „rafinált” európai keresztényüldözés nyilvánvaló hazugsága nem valamiféle retorikai túlkapás, hanem az orbáni szándék lényege: ezzel mossa össze az Iszlám Állam vagy a Boko Haram brutális keresztényellenességét az európai szekularizált demokráciák véleménypluralizmusával, a hitetlen-hanyatló Brüsszellel, és rajta keresztül természetesen „Soros Györggyel”. (Európában a szabad vallásgyakorlást sértő incidenseknek leginkább a zsidók és a muszlimok voltak az elszenvedői tavaly, s e tendencia ráadásul növekvő.)
A washingtoni think tank, a Pew Research Center idén áprilisi tanulmánya szerint a keresztények jelenlegi 2,3 milliárdos lélekszáma – a Föld népességének 31,2 százaléka – 2060-ra meghaladja a 3 milliárdot. A világ jelenleg második legnagyobb vallása 1,8 milliárd hívővel az iszlám, a népesség egynegyedét teszi ki; de ők 2060 körül át is vehetik a világelső szerepet. (A hinduk, a zsidók, a nem vallásosak aránya a következő évtizedekben ezzel szemben csökken.) A Pew szerint is tény, hogy Európában a keresztény népesség elöregedőben van, de itt szignifikáns tényező a kereszténységet elhagyók aránya is. A szubszaharai térség viszont keresztény népességrobbanás előtt áll. Az 553 milliós európai keresztény közösség 2050-re 454 milliósra apad, de így is messze a legnagyobb vallás lesz a térségben. (A muszlimok aránya Európában a migrációs tendenciák figyelembevétele nélkül 2050-re 6-ról 8-ra, migrációval együtt 10 százalékra megy fel. A vallások lélekszámának alakulását elsődlegesen nem az üldözésük vagy a migrációs folyamatok befolyásolják, hanem demográfiai mutatók.)
Ki mint segít
Igaza van a kormánynak abban, hogy a kereszténység gyakorlatilag eltűnhet bizonyos közel-keleti térségekből. Irakban és Szíriában különösen rossz a keresztények helyzete, főleg az előbbiben. Szíriában a keresztények száma 1,3 millióról az elmúlt években félmillióra esett vissza. Irakban ugyanakkor jelentős a muszlim vallásháború (síita–szunnita ellentét), a térségben gyakorlatilag minden vallási és/vagy etnikai csoport üldöztetésnek van kitéve egy másik csoport által.
A témában nem csak Magyarország emelte fel a hangját az utóbbi években. A brit miniszterelnök még 2015-ben beszélt erről a felsőházban, az Európai Parlament pedig tavaly februárban deklarálta: a szíriai és iraki kisebbségeket üldözi és irtja az Iszlám Állam, a keresztények, jazidik, türkmének, síiták elleni bűntetteket népirtásnak minősítette. Bár a magyar kormány azt állítja, hogy a nyugati országok nem tesznek semmit, az EU által létrehozott szíriai válságkezelő alap nyáron lépte át az 1 milliárd eurós határt: a pénzből az oktatást, az egészségügyi ellátást, a helyi közösségeket, a nemek közötti egyenlőséget támogatja Törökországban, Libanonban, Irakban, Jordániában. (Irakban például anya- és gyermekgondozási létesítményeket nyitottak a pénzből.)
A magyar helyettes államtitkárság idei költségkerete mintegy 1 milliárd forint volt (nem világos, hogy ennek hány százaléka számolható el uniós befizetési kötelezettségek teljesítéseként). Orbán szerint a magyar módszer hatalmas előnye az, hogy nem vesszük igénybe a nemzetközi csatornákat – a világszervezeteket és NGO-kat –, hanem közvetlenül a helyi egyházaknak adjuk a pénzt. Bár a keretösszeg elég sovány, arra jó, hogy Orbán felemlegesse minden olyan helyzetben, amikor számon kérik rajta a menekültpolitikáját (vagyis azt, hogy bár bírálja az EU-t, a közös probléma közös megoldásához nem tesz hozzá semmit). De a helyettes államtitkárság a magyar határzár és a menekültellenes kampányok miatti kegyetlen, érzelemmentes imázson is javíthat – más kérdés, hogy a keresztény menekültek kiemelése és szelektív támogatása is emberi jogi kérdéseket vet fel. Mindenesetre a kormány nem titkolja, hogy a közvetlen adományok célja az, hogy a hányattatott sorsú keresztény menekültek visszatérjenek a hazájukba, és ne jöjjenek ide. Bár a többségük épp az állandó üldöztetés miatt menekült el onnan.
Nézzük, mire költötte a nem túl átláthatóan működő helyettes államtitkárság a pénzt – Rétvári Bence október 3-i közlése szerint.
Helyi egyházi vezetők, Nicodemus Daoud Matti Sharaf metropolita, Bashar Matti Warda érsek, Yohanna Petros Mouche érsek és Gewargis asszír keleti pátriárka tanácsára 580 millió forinttal hozzájárultunk az iraki Telsqof kétszáz megrongált lakóházának rekonstrukciójához, ahová így most belső menekültként élő keresztény családok térhetnek vissza; a támogatást maga Orbán szignózta, amikor Budapesten fogadta Louis Raphaël I Sako káld pátriárkát. 145 millió forinttal támogattuk az iraki Erbilben lévő Szent József kórházat, és 310-310 millió forinttal finanszíroztuk meg a szír katolikus, illetve a szír ortodox egyház humanitárius ténykedését. Libanoni templomok helyreállításáról állapodott meg Szijjártó Péter az ország külügyminiszterével abban a reményben, hogy ettől csökkenni fog a keresztények elvándorlási kedve – erre 462 milliót költünk. Ösztöndíjprogramot is indítottunk üldözött keresztény családok fiataljainak, hogy itteni „tanulmányaik után otthonukba visszatérve erősítsék közösségüket”. Januárban meghívtuk „a keresztényüldözés jelenségével foglalkozó nemzetközi intézetek”, az Aid to Church in Need, az Open Doors és az International Christian Concern vezetőit – ezek konkrétan NGO-k. A helyettes államtitkárság kezdeményezésére nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban a közel-keleti keresztényüldözésről Kereszt-tűzben címmel. A magyar katolikus egyháznak az erbili iskola építésére szánt 80 milliós gyűjtését a kormány 120 millióval egészítette ki. Rétvári felsorolja, hogy vezető magyar politikusok fogadtak egy sor egyházi vezetőt az év során, nagyjából ugyanazokat, akik az év végi konferencián is tiszteletüket tették. Érdekesség, hogy a felsorolt összegek túl vannak a helyettes államtitkárság „szakmai programjára” szánt éves keretösszegén, vagyis máshonnan is költhettek. Év közben átcsoportosítottak még 1,2 milliárd forintot a rendkívüli kormányzati tartalékból, és november végén azt közölték, hogy a kormány a helyettes államtitkárság létrehozása óta összesen 2,5 milliárdot költött a keresztények megsegítésére.
| ||
Amikor az Emmitől érdeklődtünk a helyettes államtitkárság tevékenységéről, kiderült még, hogy félmillió forinttal támogatták a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Genocídium-konferenciáját, négy hónapig havi 185 ezer forintot fizettek Youssef Fakhourinak – Rétvárihoz hasonlóan szintén volt IKSZ-tag – szakértői tanácsokért, és több mint 2 millió forintért rendeltek egy honlapot. A hungaryforchristians.org most is él, bár a legutóbbi hír júniusi, és „a helyettes államtitkár bemutatkozása” alcím alatt egy Török Tamás-interjút olvashatunk, holott őt már szeptemberben menesztették.
Gyere haza, 777
Utódja a fiatal és ambiciózus Azbej Tristan, aki amerikai doktorija után tért haza, hogy megalapítsa a Gyere Haza Alapítványt, ám a külföldön munkát vállaló magyar fiatalok hazacsábításával adós maradt. Viszont az IKSZ alelnöke lett, de volt a Miniszterelnökség zöldpolitikai tanácsadója is; később a Tel Aviv-i magyar nagykövetségen volt attasé. Azbej színes egyéniség, magyar–örmény családban francia anyától született, önmagát honlapján „multikulti hazafiként”, „kifinomult fradista állatként”, „pacifista keresztesként” jellemzi. (A hasonló céllal már tavasszal létrehozott – Orbán áprilisban példálózott vele Brüsszelben –, de csak ősszel realizált Hungary Helps program élén is egy mozgékony fiatal, a 26 éves Heltai Péter, a 777 nevű keresztény blog korábbi szerzője áll rendkívüli és meghatalmazott utazó nagykövetként. A Hungary Helps hivatalosan az ország összes külföldhöz köthető fejlesztési és humanitárius projektjét fogja össze, ám konkrét eredményként a helyettes államtitkárság akcióival példálóznak ők is.)
Azbej Tristan legnagyobb sikere volt, amikor egy keresztény NGO által szervezett washingtoni konferencián mutathatta be a helyettes államtitkárság programját, és Mike Pence alelnök hivatala is érdeklődést mutatott a magyar tapasztalatok iránt – legalábbis Azbej elmondása szerint. Trump mindenesetre nemrég kiléptette az ENSZ segélyprogramjaiból az Egyesült Államokat, hogy közvetlenül segíthessen a rászorulókon.
Ám az orbáni keresztényüldözés elleni harc mintha egy másik világhatalom felé tett gesztus lenne. Az említett budapesti konferencián a legnagyobb hatalmú egyházi vezető, a moszkvai ortodox egyház külügyi kapcsolatokért felelős metropolitája, Hilarion volt. Ő a Putyinnal szoros szövetséget alkotó, szintén KGB-s múltú Kirill pátriárka utáni első ember, és bár Budapesten nem adott elő, szeptember végén a londoni orosz nagykövetségen Európa keresztény jövője címmel megrendezett találkozón arról beszélt, hogy „ma Európában a szekuláris világnézet monopóliuma honosodott meg, ami a társadalmi életben a vallásos nézet diszkriminációjában nyilvánul meg”. Az olyan témákban, mint a „család, az élet védelme, a természetes fogantatás, a szexuális irányultság, Európa saját önazonosságának teljes öngyilkossága felé halad”. Az ok „a szélsőséges liberális ideológia, amely kizárja a vallást”. Jól szervezett „kisebbségi csoportok sikeresen rákényszerítik akaratukat a többségre az emberi jogok tiszteletben tartására hivatkozva” – ismerős szöveg, ugye? Ugyanezen okokból kiemelt témája az orosz vallási vezetőknek a közel-keleti keresztények üldöztetése is – a témát arra is felhasználta Hilarion és Kirill, hogy a Vatikánnal magas szintű találkozókat kezdeményezzenek (sikerrel).
Az Oroszországban gyakorlatilag államvallássá tett ortodoxia metropolitájától persze nem meglepőek ezek a kijelentések; a meglepő az, hogy hasonló nézeteit Orbán – Európában egyedülálló módon – állami szintre emeli, találkozván mintegy Putyin geopolitikai érdekeivel.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet december elején Bécsben esedékes miniszteri tanácskozásán Magyarország és Oroszország közösen visz egy szekciót, amelynek témája a keresztények veszélyeztetett biztonsága napjainkban.
