Fekete karácsony: hajnaltól kígyózott a sor a Blaha Lujza téri ételosztáson – a sorszámért!

  • narancs.hu
  • 2017. december 24.

Belpol

Volt, aki hajnali öt előtt érkezett.

A Magyarországi Krisna-tudatú hívők Közösségéhez tartozó Ételt az Életért Alapítvány idén is ételosztást szervezett a Blaha Lujza téren – írja az Index. – Idén 1600 adag ételt osztottak szét, illetve 1500, alapvető élelmiszerből, lisztből, cukorból, kenyérből, konzervekből álló, és a karácsony alkalmából némi édességgel kiegészített élelmiszercsomagot. Az ételosztáson főként szegény, de nem hajléktalan emberek jelentek meg, hiszen ezeket az élelmiszercsomagokat azok tudják hasznosítani, akik tudnak valahol főzni.

false

 

Fotó: MTI/Mónus Márton

„Az életosztás reggel kilenckor kezdődött, de tavaly óta a szervezők igyekeznek elkerülni a nagy és ezzel együtt látványos sorállást, ezért sorszámokat osztanak, és azt is megmondják, hogy a sorszámmal pontosan mikor kell visszajönni” – írja a portál. A sor így nappal nem volt nagy, de hajnalban, a sorszámért tömegek álltak sorba, volt, aki már hajnali öt előtt érkezett. „Bár mindig jelezzük előre, hogy a karszalagokat csak fél 9-től fogjuk osztani, sokan a biztos siker reményében már ilyenkor sorban állnak. Ők azt mondják, nem merik megkockáztatni, hogy lemaradjanak az ételről és a csomagról” – írták az alapítvány Facebook-oldalán.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.