Cser Ágnes menesztése: A kormány határozott

szerző
Bundula István
publikálva
1998/31. (07. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Múlt csütörtökön életbe lépett a társadalombiztosítási önkormányzatokat megszüntető törvény, s a kormány aznap - az előzetes elképzelésekhez képest egy hét késéssel - a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, Selmeczi Gabriellát bízta meg a két tb-ágazat irányításával. Menesztették továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, Cser Ágnest is. A kinevezés, illetve a felmentés körülményei, valamint egynémely fura személyi kombináció azonban mintha a régi szép (szoc./emeszoeszes) időket idézné.

Múlt csütörtökön életbe lépett a társadalombiztosítási önkormányzatokat megszüntető törvény, s a kormány aznap - az előzetes elképzelésekhez képest egy hét késéssel - a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, Selmeczi Gabriellát bízta meg a két tb-ágazat irányításával. Menesztették továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, Cser Ágnest is. A kinevezés, illetve a felmentés körülményei, valamint egynémely fura személyi kombináció azonban mintha a régi szép (szoc./emeszoeszes) időket idézné.

Mint arról legutóbbi számunkban írtunk, a tb-önkormányzatok felszámolását követően egyelőre nem látni, mihez is kezd a Fidesz-kormány az állami felügyelet alá került egészség- és nyugdíjbiztosítóval (lásd: Keresztút, MaNcs, július 23.). A tb-önkormányzatok megszüntetését kimondó törvény ugyanis számos problémát nem rendez, a múltkor említett vagyongazdálkodásról például továbbra is csak annyit tudni, hogy a tb-alapok vagyontömege felett a kormány az alapokat felügyelő személyen (Selmeczi Gabriellán) keresztül gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Pedig Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt (MEH) vezető miniszter éppen azzal az indokkal hárította el Kökény Mihály (MSZP) volt népjóléti miniszter múlt hétfői javaslatát - a törvény kidolgozatlan részleteiről tárgyaljon a parlament egészségügyi és szociális bizottsága -, hogy a felmerült gondokra a 23-i kormánydöntés választ ad. (Végül összeült a bizottság, ám kormánypárti javaslatra legott be is rekesztették magukat.) Nem adott.

Ellenben szó volt arról, hogy a tb vagyonát igyekeznek nyereségesen működtetni, hogy ebből az ellátás javítását finanszírozzák, meg hogy vagyont eladni különben is csak a parlament jóváhagyásával lehet. Ez bizony nem vagyongazdálkodási koncepció. Ráadásul a gondolatmenet első részét már hallottuk: 1995-ben ugyanezt hajtogatták önkormányzati vezetők is, amikor újabb és újabb milliárdokat próbáltak kiénekelni Bokros pénzügyminiszterből (úgyszólván semmi sikerrel) és Horn miniszterelnökből (mérsékelt sikerrel). (És a szakszervezeti padrék is tisztában voltak azzal anno - mint ahogyan manapság a kormány emberei is -, hogy ekkora vagyonnal nem lehet annyi hozadékot produkálni, amivel bármit is lehetne finanszírozni a társadalombiztosítás rendszerében - hacsak nem önmagukat.)

Aki időt nyer

Hétfőn, lapzártánk idején úgy tudjuk, a kormány szeptemberre halasztotta az úgynevezett szociális partnerekkel (a szakszervezetekkel) való tárgyalás következő fordulóját (az első, inkább protokolláris, mint lényegi kérdésekről szóló menet múlt hét elején volt). Ami persze nem tetszik a partnereknek: ők bizony már nagyon tárgyalnának a visszaállamosított tb "társadalmi" kontrolljáról; olyannyira, hogy a múlt héten szép csendben kimúló önkormányzatok (kedden az egészség-, szerdán a nyugdíjbiztosítási testület búcsúzott) utolsó ülésein bejelentették: szeptember 1-jétől a járulékfizetők pénzének felhasználását egy e célra létrehozandó társadalmi szervezet, a Társadalombiztosítási Érdekképviseleti Egyesület fogja ellenőrizni. Noha e testület alapvetően négy szakszervezeti konföderáció megállapodása alapján alakulgat, a szervezetet hivatalosan úgynevezett "magánszemélyek" hozták létre. Már szervezőbizottságuk is van: mindenkit várnak - a volt önkormányzati tagokat azért kicsit jobban várják -, akinek érdeke "a tb-ellátások eddig elért színvonalának a megtartása", illetve az ellenőrzés és a nyilvánosság. Fura hallani ezt a még pár hete is zárt üléseken milliárdokról határozó szakszervezeti káderek szájából, de hát végül is jobb későn, mint soha.

A tárgyalás elhalasztásának valódi oka az, hogy a tb-ről a kormány egyelőre nem sokat tud mondani. Az önkormányzatok feloszlatását követő periódust részleteiben is szabályozó törvénymódosítások jó része egyelőre sehol, holott a Fidesz már évek óta hajtogatja, hogy amint kormányra kerül, első teendőinek egyike lesz a tb-önkormányzatok felszámolása. Igaz, a kormány előrelátóan három hónapot adott magának ezek kimunkálására; ám e késlekedés, mint korábbi írásunkban említettük, azt a jogilag ellentmondásos helyzetet prolongálja, amit pedig a Fidesz fel kívánt számolni.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy tb-ügyben a kormány részéről egy-két esetben sokkal inkább az elszánás, mintsem az elgondolás dominál.

Egy előre be nem jelentett menesztés krónikája

Jól példázza ezt az Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójának viharos gyorsaságú felmentése.

Cser Ágnest 1996 nyarán lett az OEP első számú vezetője. A hivatal előző vezetését a CM-Klinikák botránya sodorta el (Illés Béla főigazgató-helyettest ez ügyben azóta első fokon elítélték). Fő feladatának, mint azt többször nyilatkozta, kezdetektől a törvényes működés feltételeinek megteremtését tartotta: érkezéséig például nem létezett központi nyilvántartás és iktatás (!). Hamarosan szembekerült az önkormányzattal, illetve annak voltaképpeni erős emberével, Simsa Péter alelnökkel. Leglátványosabb összecsapásuk a Wesselényi utcai székház vásárlása kapcsán volt (lásd: Székházmesterek, MaNcs, 1997. június 12.; Részvényelbocsátás, MaNcs, 1997. július 17.): Cser ugyanis törvénysértőnek találta a tranzakciót, mivel az közgyűlési jóváhagyás nélkül történt. Simsa (illetve az önkormányzat elnöksége) emiatt kétszer is kezdeményezte felmentését, mindkétszer sikertelenül: a tb felett törvényességi felügyeletet gyakorló Népjóléti Minisztérium - s ami fontosabb, maga Horn Gyula is - a főigazgató asszony mellé állt (lásd: A hölgy nem fizet, MaNcs, 1997. június 19.). De szembekerült a Népjóléti Minisztériummal is, amikor a regionális egészségügyi program kapcsán törvényességi szempontból támadta a minisztérium elképzeléseit (lásd: Ellenérdekeltség, MaNcs, 1997. november 20.).

Az akkori ellenzék álláspontja ezekben a kérdésekben - utóbbi ügyben éppen Selmeczi Gabriella interpellálta Kökény minisztert - lényegében egybeesett Cser Ágnesével. Nem véletlen tehát, hogy múlt csütörtökön, a reggeli Napkelte tévéműsor Kinn, padon című rovatában a jövőjét firtató kérdésre azt felelte: arra számít, hogy továbbra is a helyén marad, hiszen eddigi tevékenysége egybevág a kormány deklarált céljaival. Úgy vélte, ha felmentenék, annak nem szakmai, hanem politikai okai lennének. "Én hiszek abban, hogy vezető maradok, hogy bizonyítottam a csapatommal együtt" - zárta a Napkelte-beli beszélgetést.

Néhány órával később az OEP-székházban találkozott az akkor még nem kinevezett Selmeczivel. Lapunk úgy tudja, az államtitkár asszony ekkor még nem volt biztos Cser menesztésében, de még abban sem, hogy a kormány nem halasztja-e el újabb egy héttel a tb-vel kapcsolatos döntéseket (ami eléggé gázos lett volna, hiszen aznap lépett hatályba az önkormányzatok megszűnése; az államtitkár asszonyt egyébként lapzártánkig nem tudtuk elérni). Információink szerint ezen a megbeszélésen Cser korábbi "tisztességes" helytállásáról volt szó; senki sem csodálkozott hát, amikor Selmeczi távozása után a főigazgató asszony teljesen biztos volt abban, hogy marad a helyén, legalábbis december 31-ig.

Ehhez képest kora délután telefonon közölték vele, hogy a kormány felmentette, majd este ismét találkozott Selmeczivel (aki időközben a tb-t felügyelő kormánybiztos lett), hogy ezúttal már az átadás-átvételről tárgyaljanak. Egyes információk szerint Cser Ágnes rendkívül nehezen viselte menesztésének hírét. Hogy ez pontosan mit jelent, arról forrásaink "emberiességi okok miatt" nem beszéltek.

Szerettük volna megszólaltatni Cser Ágnest is, ám mint lapunknak elmondta, Selmeczi Gabriellával megállapodtak, hogy kölcsönösen nem nyilatkoznak, s "ő fegyelmezett köztisztviselőként" ehhez tartja magát. Így azt az egyébként megbízható forrásból származó értesülésünket sem kommentálta, hogy felmentését írásban mindmáig nem indokolták meg, csupán a kormány határozatát - amely csak a menesztés tényéről szól - kapta meg eddig.

Selmeczi másnap azzal magyarázta a felmentést, hogy egyrészt ez a kormány szíve-joga (ami tény), másrészt Cser Ágnes munkájával kapcsolatban számos kritika hangzott el (ami lehetséges, de erről eddig senki nem beszélt), továbbá kijelentette, hogy egyetért a lépéssel. Tény, az utóbbi napokban arról hallani, hogy "az informatikai rendszer körüli megbízásokkal valami nincs rendben, de konkrétumokkal eddig senki sem állt elő". Hallani arról is, hogy Cser nem tudott csapatban dolgozni. Ám legfőbb bűne állítólag az, hogy a (számára) válságos pillanatokban Horn Gyula mindig kiállt mellette. Az is terjeng, hogy azért kellett mennie, mert férje Horn ügyvédje: erről nem tudunk semmi biztosat. A Narancs azt azonban megtudta, hogy Cser Ágnes férje korábban az elhíresült diplomatalakások körüli botrányban Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter megbízásából dolgozott szakértő ügyvédként.

Ami viszont tény: Cser Ágnes másfél évtizede foglalkozik a tb-vel; korábban ügyvédként, de két éve szakirányú felsőfokú vezetői képzettsége is van; utódjáról - Mikó Tivadarról - csupán annyit tudni, hogy patológus és szegedi.

Az OEP székházában az általunk megkérdezettek nem kívántak megjegyzést fűzni a történtekhez. Aminek oka lehet az is, hogy az apparátus bizonytalan a jövőjét illetően: olyan híreket is hallottunk, hogy az új kormány osztályvezetői szintig nagytakarít. Ami nagy valószínűséggel taccsra tenné a hivatalt, s ennek káosz lenne a következménye; éppen ezért ezt nem tartjuk valószínűnek.

Az viszont több mint valószínű (ezt az e hétfői Népszabadság értesülése is alátámasztja), hogy Selmeczi egyik legközvetlenebb munkatársa egy rendőr, Szabadfi Árpád ezredes, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendőrfőkapitánya (korábbi Budapest V. kerületi rendőrkapitány) lesz, feltehetően egy ellenőrzési csoport vezetőjeként. Ez kisebbfajta vihart kavart egyes tisztségviselők körében, mondván, "mindenki le lesz nyomozva egyenként". Ez alighanem hisztéria: inkább arról van szó, hogy Selmecziék a máig elvarratlan ügyek (Over, CM-Klinika, Wesselényi utca stb.) felderítésére törekednek.

Kérdéses, mi lesz a volt főigazgató asszony legközvetlenebb munkatársaival, akik közül hárman az 1995- 1996 között működő, a lapunkban (is) többször méltatott parlamenti vizsgálóbizottságból érkeztek; ők annak idején, számos törvénysértést, eljárásbeli hiányosságot kimutatva, hónapokon keresztül vizsgálták az egészségbiztosító működését.

Egy ismerős

Ebbéli tevékenységük közben nyilván gyakran találkoztak Porkoláb Zsolt nevével, aki szerepel a parlamenti vizsgálóbizottság jelentéseiben. 1996 júniusában a BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást kezdett ellene "különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt". A Porkoláb Zsolt irányította Pannon Betegszállító Kft. az elszámolás alapját képező menetleveleket meghamisította, a tényleges teljesítmény helyett jóval nagyobb teljesítést feltüntetve súlyos milliókra vette le az OEP-t. (Erről annak idején Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány - jelenlegi belügyminiszter - levélben tájékoztatta a parlamenti vizsgálóbizottságot [lásd: Gyűjtsd a tőkét!, MaNcs, 1997. május 22.]).

Egyébként 1996 márciusában adta hírül a Világgazdaság azt, hogy Porkoláb Zsoltot (akit időközben Illés Béla, az OEP akkori főigazgató-helyettese főosztályvezetőnek nevezett ki a hivatalba) őrizetbe vette a rendőrség, mivel a Budapest Bank miskolci fiókjának vezetőjével összejátszva, "anyagi ellenszolgáltatás fejében" valótlan tartalmú hitelkérelmeket készített.

Mindez azért érdekes, mert Porkoláb Zsolt napjainkban Wachsler Tamásnak (Fidesz), a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkárának szakértői bizottságában tűnt fel (amelynek tagja még a komoly MSZP-s kapcsolatokkal rendelkező Gusztonyi Ágnes és Szepesi András is), s a Narancs információi szerint kis híján ő lett a katonai egészségügy reformját vezénylő minisztériumi főosztály vezetője, illetve a jelentős volumenű (több tízmilliárd forintos) rekonstrukció előtt álló Honvéd Kórház menedzsmentjének a vezetője. Ezt az értesülésünket a kórház gazdasági főigazgatója, Kókai András orvos ezredes nem erősítette meg, azt viszont igen, hogy néhány napja Porkoláb a kórházi minőségbiztosítás vezetője lett. Hivatalos kinevezés még nincs, s kérdés, hogy lesz-e, bár, mint megjegyezte, számára úgy tűnik, Porkoláb szakmailag eddig (néhány nap alatt) korrekt munkát végzett. Kókai ezredes a Narancs érdeklődésére elmondta, két napja szerzett tudomást Porkoláb fentebb ismertetett előéletéről: azóta megkereste a BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság illetékes vezetőjét, Solymosi István alezredest, aki arról tájékoztatta, hogy Porkoláb ügyét vádemelési javaslattal továbbították az ügyészségre; az ügy jelenleg bírósági szakaszban van. Kókai Solymositól tudta meg azt is, hogy Porkoláb 1996 márciusától közel hét hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Hozzátette, hogy bár a jogerős bírói ítéletig bűnösnek senki nem tekinthető, a fejleményekről tájékoztatta a Honvéd Kórház jelenleg szabadságon lévő főigazgatóját, László Imrét. Kókai András kérdésünkre azt is elmondta, hogy Porkoláb új munkahelyén való jelentkezésekor nem adott át erkölcsi bizonyítványt (s ezt máig nem tette meg), és benyújtott önéletrajza 1996-os (!) keltezésű volt.

Wachsler Tamást lapzártánkig nem értük el (csakúgy, mint Selmeczi Gabriella esetében, csupán az üzenetrögzítőig jutottunk), így azt sem tudtuk tőle megkérdezni, hogy valóban ő ambicionálta-e Porkoláb Zsolt pozícióba juttatását.

A tb területéről legalább egy olyan további esetről tudunk, amikor a tb rendszerében egyszer már kompromittálódott személy kaphat újabb lehetőséget a Fidesz-kormánytól (kellőképpen meg nem erősített információnk szerint az egyik "legerősebb" Fidesz-miniszter a patrónus).

*

Vajon tájékozatlanság van e mögött, amit dörzsölt tb-macherek aztán kihasználnak, vagy a saját klientúra kiépítése kezdődött meg? Vajon megvezetik a naiv fideszeseket, vagy a kampányt támogatók nyújtják be a számlát?

Tessék választani - de egyik változat sem megnyugtató.

Bundula István

Ahol minden rendben, úgymond

Cser Ágnessel szemben a Nyugdíjbiztosítási Pénztár hivatalvezetője, Baráth Gábor főigazgató egyelőre marad. A kormány úgy döntött, neki jár türelmi idő, noha pár nappal ezelőtt - a nyugdíjbiztosító tulajdonában lévő OTP-részvények eladása miatt - Selmeczi Gabriella még barátságtalan lépésről beszélt az ügylet kapcsán (ám hogy neki miért jár, azt ugyanúgy nem tudjuk, mint azt, hogy Csernek miért nem jár). Azóta meg lett magyarázva a tranzakció (kellett a pénz, mert gond lett volna a nyugdíjemeléskor), s arra a jelek szerint a kormány fátylat borított, hogy ezt miért az utolsó pillanatban (június 30-án) kellett megtenni.

Abban, hogy Baráth Gábor kapott türelmi időt, része van annak is, hogy a nyugdíjbiztosítás területén "alapjában véve" rendben mentek a dolgok. Az tény, hogy kevesebb zűr volt, mint az egészségbiztosítóban, aminek az is oka, hogy a nyugdíjbiztosítás lényegesen szabályozottabb terület.

Ámde: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az alapok vagyongazdálkodását vizsgálva nemcsak az egészség-, hanem a nyugdíjbiztosító kapcsán is rendre megjegyezte, hogy "esetenként törvénysértő módon alkalmazták" a törvényi előírásokat, s az elnökség a közgyűlés megkerülésével döntött.

Az informatikai fejlesztés során az ÁSZ például vitatta azt a gyakorlatot, hogy a nyugdíjbiztosító azt külső cégekre bízta: "a szerződések egy része korábbi szakmai, illetve személyes kapcsolatokon alapult", továbbá azt, hogy a teljesítés és a díjazás nem állt arányban egymással. 1994-ben 180 millió Ft-ot költöttek ilyen célokra, ám az elvégzett feladatokról sem egyedi, sem átfogó értékelés nem készült (forrás: ÁSZ-jelentés, 1996. február).

Az ÁSZ-nak az 1995. évi zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzései során például némely ingatlanügyletek kapcsán a következőkre figyelt fel: "egyes beruházási folyamatba közbeiktatott gazdasági társaságok az alapítói vagyonból sajátjukként valósították meg a beruházásokat. E célszerűségében és indokoltságában vitatható megoldás miatt a zárszámadásban nem lehet a valós pénzügyi eseményeket bemutatni. Erre utólag is csak akkor lenne mód, ha a két kft.-t (VIR és a NYUGBER-CENTER) a NybÖ megszüntetné, vagy a tulajdonviszonyok rendezése mellett döntenének a kft.-k tevékenységi körének korlátozásáról (üzemeltetés, hasznosítás, beruházásbonyolítás)." (Ez aztán idén sikerült, a VIR Kft. esetében: a nyugdíjbiztosító 1000 - azaz egyezer - Ft értékben megszerezte a kft.-t, kb. egy hónappal ezelőtt.)

Az ÁSZ szerint az ellentmondásos helyzet kialakulásáért a törvényelőkészítés hibái mellett (amire az egészségbiztosító is oly sokszor hivatkozott, némileg joggal) - "hiszen a szabályozás gondjai szinte késztetést adtak a törvényi előírások megkerülésére - a NybÖ is hibáztatható, mivel a tényleges eseményeket elfedő tulajdonosi döntéseket hoztak (például a kft.-k megalakulásakor)".

szerző
Bundula István
publikálva
1998/31. (07. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra