Döntött a Kúria, mégis lehet budapesti népszavazás az olimpiáról

  • narancs.hu
  • 2024. november 13.

Belpol

"A kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető."

Mégis lehet budapesti népszavazást tartani az olimpiai rendezésről, miután a Kúria keddi  határozatában  megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) szeptemberi döntését, amellyel elutasította a népszavazási kezdeményezést – írja a Telex.

A kúriai határozat értelmében tehát hitelesítették a kérdést, amely így szól:

Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”

A népszavazási kezdeményezést fővárosi országgyűlési képviselők és kerületi polgármesterek nyújtották be szeptember elején,  az FVB azonban elutasította azt, arra hivatkozva, hogy a kérdés nem egyértelmű, „hiszen az olimpiai kandidálás folyamata hosszú és bonyolult”. A benyújtók közül Hadházy Ákos parlamenti képviselő már akkor jelezte, hogy jogorvoslatot fog kérni a szerintük hibás határozat ellen.

A Kúria határozatát azzal indokolta, hogy a kérdés a választópolgárok számára világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető. Az indoklás szerint a népszavazási kérdésben nem elvárás a pontos jogi fogalmak alkalmazása.

A Nemzeti Választási Bizottság éppen ma tárgyal egy másik, olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést: a Momentum arról tartana referendumot, hogy az országban ne lehessen olimpiát rendezni az emberek megkérdezése nélkül.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.