Ferge Zsuzsa: Ma nincs program a szegénység csökkentésére, a kormány nem akar jóléti államot

  • Gera Márton
  • 2017.09.28 20:02

Belpol

Mikor fogja a kormány csökkenteni a szegénységet, mikor akarja növelni a boldogságot? Kérdezi a neves szociológus.

Zsúfolásig megtelt teremben, tényleg hatalmas érdeklődés mellett tartott fórumot a szegénységről a Stádium 28 Kör csütörtök délután. A csoport onnan lehet ismerős, hogy az elmúlt évben több olyan rendezvényt is tartottak a tagjai, amely nagy visszhangot váltott ki: volt, amikor például akadémikusok mondták el a rendezvényükön, hogy mekkora válságban van ma az oktatás Magyarországon. A kezdeményezést egyébként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorai és tudósai hozták létre, mert szerették volna, hogy legyen egy fórum, ahol olyan kérdésekről lehet tudományos igényességgel beszélni, amelyek égetőek, de nem biztos, hogy a közvélemény eleget tud róluk. Jól jellemzi a mai helyzetet, hogy Sarkadi Balázs biokémikus, a mostani rendezvény levezető elnöke finoman utalt rá, hogy kiderült,

ma már egyáltalán nem olyan könnyű termet találni, ahol lehetőség van arra, hogy megrendezzék a Stádium 28 fórumait.

Pedig ahogy a Párbeszéd Házában összegyűlt közönség számából is látszott, igény mindenképpen van arra, hogy az egymondatos válaszok helyett tudományos előadások segítségével beszéljünk a jelenlegi gondokról, jelen esetben a szegénységről.

Szelényi Iván szociológus arról beszélt az első előadásban, hogy Magyarországon az elmúlt 30 évben kezdett el igazán nőni a szegénység, de az elmúlt évtizedekben szinte az egész világon az a tendencia, hogy

nőnek a jövedelmi különbségek, nő az egyenlőtlenség.

Szelényi Iván

Szelényi Iván

Fotó: A szerző felvétele


Érdekes, hogy ha a közép-európai régiót nézzük, a legkevésbé érintett állam Csehország, ahol aránylag még kevésbé tapasztalható az egyenlőtlenség. Nem így Románia, amely az első helyet foglalja el ezen a listán, és az „egyenlőtlenségi versenyben” Lengyelország Magyarországgal versenyez a második helyért a régiónkban.

A évtizedeken keresztül Amerikában dolgozó Szelényi szerint jól látszik, hogy melyek azok a jelenségek, amelyek miatt növekszik az egyenlőtlenség: aki jó helyre születik, vélhetőleg sokkal jobban fog keresni, aki jobb egyetemre jut be, valószínűleg jobban fog keresni és így tovább.

„Ha az embernek sikerül beleszületni a felső 10 százalékba, elég jól indul az élete”

– magyarázta a szociológus.

Másodikként a szintén szociológus Havasi Éva beszélt, és a Mérhetetlen szegénység című előadásában leginkább arról volt szó, miért is nehéz a szegénységet mérni. Alapvetően kétféle megközelítést szoktak alkalmazni a kutatók, amikor a szegénységet vizsgálják. Van egy abszolút és relatív megközelítés: előbbi a szükségletek, utóbbi pedig az egyenlőtlenség felől közelít a szegénység felé. Havasi szerint amikor az emberek szegénységéről beszélünk, valójában a háztartások szegénységéről beszélünk.

Havasi Éva

Havasi Éva

Fotó: A szerző felvétele

Az előadás legérdekesebb része az volt, amikor Havasi elmesélte, hogy bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két éve megszüntette a létminimum mérését, ő kutatóként úgy döntött, az elérhető adatok alapján mégis kiszámolja, mi lenne ma a helyzet: szerinte

a magyarok 37,3 százaléka élhet a létminimum alatt.

Idetartozik, hogy a KSH helyett tavasszal a Policy Agenda is kiszámolta a létminimum alatt élők arányát, és az ő számuk (36 százalék) is csak egy picivel mutat jobb helyzetet annál, mint amit Havasi ismertetett.

Utolsóként Ferge Zsuzsa jött, aki mielőtt a hazai szegénységről kezdett volna beszélni, kitért arra, hogy azért nehéz a jövedelmi különbségeket mérni, mert egyrészt a magas jövedelmek egy részéről gyakran nem is tudunk, másrészt pedig sokan vannak – leginkább a legszegényebbek vagy éppen a hajléktalanok  – olyanok, akiket nem lehet elérni, ezért nem lehet tőlük adatokat felvenni.

Ferge Zsuzsa

Ferge Zsuzsa

Fotó: A szerző felvétele

Ferge szerint az egyenlőtlenséget befolyásolják olyan tényezők is, mint például a lakókörnyezet vagy a lakás, amiben élünk, de számít az is, milyen iskolába járunk, hol dolgozunk, vagy éppen kivel házasodunk össze – a szociológus szerint egyre inkább látszik, hogy a gazdagabbak a velük „egy szinten” lévők közül választanak maguknak párt. Mindez azért fontos, mert az egyenlőtlenségek meghatározzák, ki milyen hosszú ideig és milyen egészségben tud élni. Ma pedig az látszik, hogy

a szegények, a mélyszegénységben élők várható élettartama csökken.

Ferge Zsuzsa feltette a kérdést, hogy hogyan lehetne csökkenteni az egyenlőtlenségeket. A terület két kutatójára, a tavaly elhunyt Tony Atkinsonra és tanítványára, Thomas Pikettyre hivatkozott, és azt mondta, ha mindez így megy tovább, felrobban a társadalom. Szerinte a két kutató által felvetett intézkedések (alapjövedelem, progresszív adózás) segíthetnének abban, hogy valamelyest csökkenteni lehessen az egyenlőtlenségeket.

De szerinte ma Magyarországon egyáltalán nem ebbe az irányba megyünk. Ferge azt mondta, a mienk a legkevésbé mobil társadalom az Európai Unión belül, vagyis itt van a legkisebb esély arra, hogy valaki kitörjön a szegénységből. Szerinte ma nincsen semmiféle kormányzati program az egyenlőtlenségek kezelésére, bár úgy látja, ez nem meglepő, hiszen

a kormány kimondta, hogy mi nem akarunk jóléti állam lenni, helyette inkább „munkaalapúak” leszünk.

Ferge egy kérdéssel zárta le előadását, mert arra kíváncsi, hogyan és mikor fogja a kormány megfogalmazni, mivel akarja csökkenteni a szegénységet, és hogyan lehetne növelni a boldogságot ebben az országban.

A Stádium 28 Kör egy vitával zárta a délutánt, amelyet Ónody-Molnár Dóra újságíró vezetett. Ide meghívták a kormány képviselőjét, Czibere Károlyt is, de a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

nem jött el, mert „nem ért rá”.

A leadkép Soós Lajos (MTI) felvétele, és még Göncz Árpád 90. születésnapja alkalmából rendezett fórumon készült, ahol Ferge Zsuzsa is felszólalt.

Úgy maradsz – Szegénység Magyarországon

A kormány szerint folyamatosan csökken a szegénység, de azok, akik naponta szembesülnek e társadalmi problémával, nem így látják. Az utóbbi évek intézkedései ráadásul tovább súlyosbították az amúgy is rossz helyzetet.

Neked ajánljuk