Pride 2025 – avagy a félelem vége

  • Janisch Attila
  • 2025. június 29.

Publicisztika

A tegnapi menet jóval több volt, mint a valaha szervezett legnagyobb Pride: figyelmeztetés is volt arra, hogy Orbán aljas, társadalmat nyomorító rendszere eljutott a tűréshatárig, ahonnan már nincs tovább.

Az erőszakos, elnyomó, diktatórikus, önkényuralmi hatalmak – amilyen Orbán rendszere is – mind a félelemre építenek. És minél erősebb, minél artikuláltabb a társadalomban a félelem, ezek az emberellenes hatalmak annál erősebbek lesznek. Az ilyen hatalmakat csak a félelem megszűntével lehet felszámolni. Amikor már mindenki fél, az az igazi diktatúra.

Amikor senki sem fél, az a diktatúra vége. 

A félelem önteremtő folyamat. Amikor egy társadalom tagjait már meg tudja a hatalom félemlíteni, onnantól a félelem vírusként, fertőzésként terjed, egyre inkább mindenkit rabul ejtve. Csakhogy a félelem következtében nem lesz semmi jobb, ám rosszabb annál inkább. A félelem lassan ölő méreg. A félelemből betagozódás nem mentesít senkit a hatalmi erőszak pusztító hatásától, csak ez a hatás esetében lassabban bontakozik ki, de végül mindenkit elér és egyre pusztítóbb lesz.

Orbán a megfélemlítés sunyi, mert nem de facto erőszakot alkalmazó, hanem az egyént egzisztenciálisan fenyegető eszközeivel építette ki rendszerét és erősítette meg hatalmát. Ennek folyamatát lehetett megélni Magyarország elmúlt tizenöt évében. De a sunyi politikai erőszak nyomorából sem az talál kiutat, aki fél, hanem az, aki nem fél szembeszegülni a hatalommal. 

Remélhetően jövőre véget tudunk vetni a magyar társadalmat félelemben és rabságban tartó, antidemokratikus önkényben tobzódó orbáni hatalomnak. A tegnapi esemény – a Budapesti Pride többszázezres szelíden vonuló tömege – is azt mutatta, hogy a hatalom által gerjesztett félelem foszlóban van és már nem a társadalomnak, nem a szembeszegülőknek kell félniük, hanem az ország állampolgárait elnyomó hatalomnak.

A tegnapi menet éppen ezért jóval több volt, több lett, mint a valaha szervezett legnagyobb Pride, mert

ez volt (lett) az eddigi legnagyobb figyelmeztetés Orbán számára, hogy tudja, itt a vége az önkényuralmának;

figyelmeztetés arra, hogy aljas, társadalmat nyomorító rendszere eljutott a tűréshatárig, ahonnan már nincs tovább. Ezért, ha nem akarja a most ilyen nyíltan, ilyen nagy erővel megmutatkozó akaratnak a haragját még jobban magára vonni, ne manipulálja a jövő évi választást, mert ha mégis ezt teszi, akkor nagyon sokszor ennyi, tőle már nem félő, a saját jogaiért bátran kiálló ember fog az utcára menni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?