Focicsoda Diósgyőrben: elszórt milliárdok felelős nélkül

Sport

A DVTK focicsapata igazi NER-vállalkozás: egy a Fideszhez jól bekötött káder képes felülírni a tulajdonos akaratát is klubigazgatóként. Az egész rendszert látva két kérdés vetődik fel: ki rúghat ki egy a szakmájában nem teljesítő szakembert, és mire megy el a pénz?

Az 1945 óta Miskolc városrészének számító Diósgyőrben maga a focicsapat nem sok örömet tartogat a nézőknek, viszont a meccsrejárás nem kopott ki a városban. Ez azért is érdekes, mert a DVTK labdarúgócsapata úgy tud stabilan a második-harmadik legnézettebb klubként szerepelni, hogy egyetlen bajnokságot sem nyert fennállása óta. Ehhez képest lett új stadionjuk 13 milliárd forintért, de hát azt mindenki kapott.

Labdarúgó NB I - Diósgyőri VTK-Debreceni VSC

  
Új stadion, nézők, fények Miskolcon
Fotó: Czeglédi Zsolt
 

Pedig nemcsak a stadion miatt tűnt úgy, mintha akartak volna valamit Miskolcon: 2010-ben megérezve az idők szavát, Leisztinger Tamás mentette meg a csődtől az épp másodosztályú klubot. Hogy mekkora üzlet volt neki beszállni, azt nemcsak az mutatja, hogy még a bevallott összeg is ötmilliárd forint volt, amit az első tíz évben rá kellett költenie a klubra, miközben elismerte a Narancsnak adott interjújában 2017-ben, hogy többször meglopták. A beletett pénz ellenére a klub a középmezőny és az alsóház között ingázott, ráadásul évről évre brutális veszteségeket halmozott fel az üzemeltető Borsodsport Invest. A Diósgyőr Futball Kft.-nek csak a 2019/2020-as szezonban 640,8 millió forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a szövetség.

A Leisztinger-érának 2021-ben lett vége: ekkor vásárolta meg a klubot a budapesti székhelyű vagyonkezelő cég, a Borsodi Sport Holding Kft. Ennek a tiszakécskei Hódút mellett egy bizonyos Magyar Mátyás a tulajdonosa, aki talán még Leisztingernél is érthetetlenebb módon került oda: Miskolchoz nincs köze, viszont a Fájdalom Ambulancia magánorvosi központ vezető szakorvosa, illetve a felcsúti Puskás Akadémia orvosi stábjának tagja. Ha Felcsút, akkor persze felmerül Mészáros Lőrinc, akiről már régóta lehetett hallani, hogy beszállhat a diósgyőri sportba, már csak azért is, mert gyakorlatilag a teljes szállodabizniszét neki adta át az évek során Leisztinger. Magyar Mátyáshoz közeli források szerint pontosan úgy történt ez, ahogy képzelnénk: „Egy fitneszteremben ismerkedtek össze Mátyással, Mészáros pedig megkérdezte, nem akarja-e fejleszteni egészségügyi vállalkozását. Neki nem volt rá forrása, Mészáros pedig közölte, hogy beszállna. Tulajdonrésze lett, jóban lettek” – mondta forrásunk, hozzátéve, hogy Mészáros tanulatlansága ellenére „éleseszű ember”, aki később azzal állt elő, hogy ő nem lehet a Diósgyőr tulajdonosa, ezért üzlettársát kérte meg arra, vegye át a klubot, mert „ő az egyetlen, aki még nem lopott tőle egy fillért sem”.

 
Magyar Mátyás
Forrás: DVTK.eu
 

Magyart többen is nagyon jó orvosként és jószándékú emberként írták le, aki tulajdonképpen „nem tudta, mit vállalt”.

Az sokaknak feltűnt Miskolcon, hogy az új tulajdonos mintha nem takarítani érkezett volna, de még pénzügyi átvilágítás sem történt a klubnál. Talán nem véletlenül, ugyanis azt két, a NER-be szépen bekötött ember vezette: sportigazgatóként Benczés Miklóst, klubigazgatóként pedig Sántha Gergely. Előbbi kapcsolatairól sokat elmond, hogy 2022-ben ott volt Orbán Viktor beiktatásán, mellesleg edzősködött Felcsúton. A 2002 és 2008 közt a Raiffeisen Banknál dolgozott Sántha nála is nagyobb túlélő: Leisztinger embereként érkezett Miskolcra, hogy aztán egészen addig legyen a Leisztinger-féle Arago Investment Holding vezérigazgatója, ameddig meg nem érkezett az új tulajdonos, azóta már a hangzatos nevű Észak-Magyarországi Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója. A cég egyedüli részvényese a bodrogkeresztúri Dereszla Bortermelő és Értékesítő Kft., aminek Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége a tulajdonosa.

 
Sántha Gergely és Vaszily Miklós
Forrás: DVTK.eu
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.