Magyar Narancs: Az úgynevezett településvédelmi törvény alapvetően két módon teszi lehetővé a települések „önazonossági” jogának védelmét. Az egyik az elővásárlási jog biztosítása, a másik a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése, illetve betelepülési hozzájárulás előírása. A végrehajtás részletszabályait tartalmazó kormányrendelet még várat magára, a lényeg azonban már most is látszik: a szabad helyváltoztatás jogának alapos korlátozásáról, akár tiltásig menő lehetőségéről van szó.
Nagy Zoltán: Szerintem nem fogják mindenhol alkalmazni ezt a jogszabályt, s nem is vagyok meggyőződve arról, hogy kiállna egy alkotmányossági próbát. Egy magyar alkotmánybíróságit még feltehetően, de mondjuk egy EU-sat azért már nem biztos.
MN: Az elővásárlási jog alkalmazásának körét most a jogalkotók kibővítették, ugyanakkor mentességi okokat is beiktattak. Külön pikáns, hogy ez Budapesten kerületenként értendő.
NZ: Igen, ezek nagy kérdések. Én aztán abszolút betelepülő vagyok, mert vidékről származom. Ha ezek után ingatlant akarnék venni Budapesten, nekem úgy kellene kezdenem a keresésemet, hogy megnézzem, melyik kerület hogyan fogja ezt szabályozni.
MN: De ha alkalmaznák a törvényt, akkor tősgyökeres fővárosiként én személyesen is csak két kerületben tudnék úgy venni lakást, hogy semmiképp ne kelljen az elővásárlási joggal vagy a betelepülési hozzájárulással megküzdenem. És ha mondjuk kinéznék egy lakást épp ott, ahol érvényesíthetik velem szemben mind a három elővásárlási szintet, akkor a megkötött szerződést be kellene küldeni az önkormányzatnak, amely végső esetben 30 napra kifüggeszti a hirdetőtáblára, én pedig várhatnék egy hónapig, hogy nem jön-e valaki, aki lecsapja a kezemről a lakást?
NZ: Minden elővásárlási jog esetében megvan a kockázat, hogy egy jogosult úgy dönt, élni kíván elővásárlási jogával. Mint a termőföldek adásvételénél. Közös tulajdon esetében ott is – mivel szintén széles körű a jogosultak köre – 30 napig kell kifüggesztve, illetőleg internetes oldalon megjelenítve lennie az adott adásvételi szerződésnek, hogy minden érintett értesüljön róla, és nyilatkozni tudjon arról, akar-e élni elővásárlási jogával vagy sem. Kicsit hasonlatos ehhez, hogy az arról szóló jogszabályok adta keretek között műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védettséget szerző védett műemlék ingatlanok esetében az államnak, önkormányzatnak van elővásárlási joga és a döntésre nyitva 30 napos álló határideje.
MN: Az elővásárlási joggal élőnek ugyanazokat a feltételeket kell elfogadnia, amit az eredeti vevőnek, még akár a készpénzfizetésre vagy a beköltözés dátumára vonatkozólag is?
NZ: Így van. Az elővásárlási joggal terhelt ingatlanok adásvételénél egyébként is vannak kisebb-nagyobb trükkök, hogy miként lehet megnehezíteni az elővásárlásra jogosultnak a dolgát, elvenni a kedvét, ha élni akar ezzel a jogával. Hiszen ha mondjuk én meg akarok öntől venni egy elővásárlással terhelt ingatlant, azt fogom mondani, kössünk szerződést, s kifizetem a teljes vételárat ügyvédi letétbe, és hívjuk fel ezzel a szerződéssel az elővásárlásra jogosultakat, hogy élhetnek ezzel a jogukkal, de nekik ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteniük, amit én teljesítettem.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
