„A MÁV vezetői ne okoskodjanak, és ne mellébeszéljenek, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket” – mondta 2023 augusztusában Lázár János, miután kirúgta a MÁV két vezérigazgató-helyettesét. Azóta számosan repültek, vasutasok, minisztériumi emberek, ellenzéki politikusok hozzátartozói stb., majd a kirúgásokat követően különféle ígéretek is elhangzottak a miniszter részéről azt sugallva, hogy ha a lapátra tettek nem okoskodnak, más lesz a helyzet. De nem lett más.
Ma Magyarországon a vasúti közlekedés lassú és kiszámíthatatlan, és semmi jelét nem látni, hogy ezen a jövőben változtatni tudnának. Ellenkezőleg. Ha sorra vesszük Lázár János megnyilvánulásait az elmúlt két évből, különösen feltűnő, hogy a miniszter hogyan próbálta teljesen hülyére venni az utasokat, és adta egyre alább. A 2023-as kirúgások idején még azt üzente Csepreghy Nándor államtitkárral, hogy egyesek „lassították vagy egyenesen szabotálták” a fejlődést, e szöveget pár hónappal később a 2033-ig tartó tízéves vasúti stratégia felemlegetése követte, miszerint nem holmi fény pislákol az alagút végén, hanem legalább egy velencei csillár. Ám miután e boldog jövő ígéretében is összeomlott tavaly nyáron a vasúti közlekedés, augusztusban a MÁV vezérigazgatója is lapátra került. „A miniszter szerint egy teljesen új rendszert alakítanak ki, amihez új menedzsment is dukál, ezért távolítják el székéből a vezérigazgatót” – írták a lapok Lázár legújabb dilije, az ún. ötpontos „akcióterv” kapcsán, amely idén januárban tízpontos „vállalássá” nőtt – használtjármű-beszerzésekkel, mozdonybérléssel, félreállított személyvagonok revitalizálásával, nem beszélve az 1100 állomási vécé felújításáról. De ne feledkezzünk meg arról a nagyvonalúságról sem, hogy június 1-től, a MÁV húsz percen túli késés után visszatéríti a jegyár felét. Ha ezekhez még hozzátesszük, hogy a miniszter jelentős mennyiségű klimatizált busz beszerzéséről is szót ejtett, amelyek „a pályaudvaroknál fogják várni azokat az utasokat, akik nem férnek fel vonatokra”, nyilvánvaló, hogy Lázár nagy mellénnyel előadott varázslatát nem korszerűsítésnek, hanem tűzoltásnak kell nevezni.
De a MÁV ezzel együtt is csúnyán leégett június első napjaiban. Állítólagos sorompóhibák miatt a vasúti közlekedés harc nélkül esett el a balatoni vonalon, s a térségbe vezényelt 300 pótlóbusz is csak másnap érkezett meg. A MÁV e három nap alatt 10 millió forintot fizetett vissza a késések miatt.
Balatongyörökön a várakozók fél óra ácsorgás után azzal oldották a feszültséget, hogy elkezdtek vonatozni egymásba kapaszkodva, fel-le a peronon.
Ugyanekkor a MÁV is megtette a szükséges lépéseket a késések elhárítása érdekében. A késő vonatok először csak eltűntek a MÁV-számítógépes rendszeréből, majd a hétvégén maga a Vonatinfó nevű rendszer is eltűnt, amelynek segítségével bárki valós időben tekinthette (volna) meg, hogy épp hol járnak a magyarországi vonatok. Noha a vasút vezetése körömszakadtáig tagadja, hogy összefüggés lenne a késések és a szolgáltatás megszűnése között, ezt maga Lázár János cáfolta azzal, hogy a Vonatinfó pótlására készült civil honlapról a következőket írta: „A politikai haszonért a magyar vasutat (és vasutasokat!) fikázó, fanatikus tisza-aktivisták [sic!] és a fanatikus hobbivasutasok vonatfigyelő oldala a legveszélyesebb az utastájékoztatásra!”, mire azok – a hatalom retorzióitól tartva – megszüntették az oldalt. Ám nem sokkal később ismét létrejött egy azonos tartalmú oldal. Lázár következik, kíváncsian várjuk, tud-e még ennél is lejjebb menni, csak azért, hogy bőrét mentse. Ne számoljuk, hogy eddig hányszor bukott meg közlekedési miniszterként, posztjának megtartása úgysem a bukásai számától függ.
