Így néz ki a két éve a Németh Szilárd akadémiája által bekebelezett csepeli stadion

Belpol

Nem történt változás a Csepel SC ingatlanjait illetően: a Béke téri stadion ugyanolyan lerohadt állapotban van, mint amikor a rezsibiztos érdekeltségébe tartozó akadémia megvásárolta. 

A 2020-as év végének egyik legmeglepőbb fejleménye volt, amikor kiderült, hogy a Németh Szilárd érdekeltségébe tartozó Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) megvásárolta a Csepel SC Alapítványt, így a Fidesz alelnöke lett a kerület egyik legnagyobb „ingatlanbárója”. 

Érdekes módon Németh Szilárd még polgármesterként a terület beépíthetősége ellen kampányolt és változtatási tilalmat rendelt el, így a korábbi tulajdonosok nem tudtak fejlesztéseket véghezvinni az alapítvány tulajdonában lévő ingatlanokon, köztük az egykor 12 ezer férőhelyes Béke téri stadionon sem. A későbbi és jelenlegi polgármester, Borbély Lénárd fenntartotta a változtatási tilalmat. Ilyen körülmények között és a városvezető tudta nélkül jutott 2020 novemberében az ingatlanegyüttes a KIMBA-hoz.

Magyarán még az adásvétel idején nem lett volna lehetősége a rezsibiztosnak fejleszteni a létesítményeket. Ezt úgy oldották meg, hogy a Diákvárosról szóló törvénybe bekerült egy rész, amely kimondja, a Csepel SC fejlesztési programja kiemelten közérdekű beruházásnak minősül, tehát az önkormányzat változtatási tilalma semmissé vált.

Németh Szilárd nyomulása nem tett jót a csepeli Fidesz összhangjának, hiszen az önkormányzat azt hangoztatta, hogy a Csepel SC ingatlanjainak a kerülethez kellene kerülniük. Bár úgy tűnik, hogy Németh Szilárd és Borbély Lénárd ellentéte alábbhagyott az elmúlt időszakban, a választás után sorra jelentek meg információk a sajtóban a csepeli fideszes belharcról, amivel lapunk is részletesen foglalkozott

A konfliktus azóta még inkább eszkalálódott. A Narancs.hu is megírta a hét elején, hogy Németh Szilárd feloszlatta a csepeli Fidesz-alapszervezetet. A feloszlatás értelmében a helyi alapszervezet tagjainak megszűnik a párttagsága, tehát Borbély Lénárd jelenleg nem tagja a Fidesznek. Hivatalosan kezdeményeznie kell a felvételét, de ez nem lesz problémamentes, ugyanis az önkormányzati frakciója sem engedelmeskedik neki, hanem a megbuktatására játszik. A csepeli Fidesz feloszlatása egyébként a legnagyobb titokban történt: a szervezet Facebook-oldalán sincs nyoma a döntésnek, az érintettek is csak a múlt héten kaptak postai úton tájékoztatást.

Mire jutott a parlagon heverő stadionnal KIMBA az elmúlt két évben? A Béke tér közelében lakó olvasónk készített képeket a létesítményről, ahol semmilyen komolyabb fejlesztés nem történt az adásvétel óta eltelt két évben. 

 
Az egykori székház bejárata
Fotó: olvasónk felvétele  

 
A volt birkozócsarnok
Fotó: olvasónk felvétele

 
Enyészet mindenüt. A fényképen a valahai kosár- és rőplabda csarnok látható. A csepeli férfi kosár- és röplabdacsapat egy alkalommal ugyanabban az évben nyert bajnokságot
Fotó: olvasónk felvétele

 
Lépcsőfeljáró a stadion lelátójára
Fotó: olvasónk felvétele 

 
Így néz ki ma a négyszeres bajnok Csepel SC volt stadionja. A csapat egy időben az NB I meghatározó gárdája volt, válogatott játékosok kerültek ki innen
Fotó: olvasónk felvétele

 
Edzőpálya
Fotó:: olvasónk felvétele

 
A Csepel ma a BLASZ első osztályában játszik. A kép jobb oldalán lévő eredményjelzőn az 1990-es évek közepén, amikor az NB I állandó szereplője volt a focicsapat, Magyarországon elsőként élő képen mutatták be a játékosokat és ismétlésben lehetett látni a gólokat
Fotó: olvasónk felvétele

Csepel SC oldalán pofás látványtervek vannak a komplexumról. A képeken többek között részben fedett lelátójú stadion, felújított versenycsarnokok, sőt lakópark is látható. A kérdés jelenleg az, hogy a KIMBA továbbra is élvezi-e a kormány bőkezű támogatását a jelenlegi gazdasági helyzetben, ugyanis az akadémia korábban 2,4 milliárd forint állami támogatást kapott egy birkozócsarnok megvalósítására. Ábel Attila alpolgármester egyébként a lapunknak korábban azt mondta, a Csepel SC fejlesztési tervét 52,5 milliárd forintra becsülték.

A stadion állapotával kapcsolatban megkerestük Süle Lászlót, a KIMBA kurátorát. Arról érdeklődtünk, milyen fejlesztések történtek az elmúlt két évben, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az önkormányzatot is megkérdeztük, úgyszintén nem érkezett reakció. Ábel Attila annyit mondott mindössze, nincsenek további információi a stadiont illetően. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A gyászoló dalnok

Chloé Zhao karrierjében találunk néhány furcsa fordulatot. Eleinte úgy tűnhetett, igazán az amatőr (vagy félig amatőr) színészek közreműködésével elővezetett dokumentarista filmekben van otthon.

Porlíra

  • - turcsányi -

Tony Tost költőnek indult, nem is akármilyennek, 2003-ban Walt Whitman-díjat nyert (elsőkötetes amerikai szerzők rangos elismerése).

Rózsa, rúzs, s a többi

  • Molnár T. Eszter

Ha egy szerelemről szóló táncszínházi darab színlapján előadóként három női táncos szerepel, felébred a remény, hogy a megszokott, férfi-nő, vágy-erőszak dichotómiát túlhangsúlyozó előadások kvázi ellenpontjaként talán a szerelem elvontabb értelmezéséhez lesz szerencsénk.

Kisvárosi kiközösítő

Martin Sperr drámáját (amelyből Peter Fleisch­mann rendezésében 1969-ben film is készült) színpadon először 2010-ben mutatták be Magyarországon, akkor még az eredeti, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban címmel.

Balsors és balítélet

Új könyvével Stefano Bottoni történész – talán maga által sem vártan – egyfajta „celeb” lett. Személye már eleve érdekes, szokatlan. Olasz apa és magyar anya fiaként ugyan kétnyelvű, két kultúrában nevelkedett, de írásai és megszólalásai alapján mélyen azonosul a magyar múlt és jelen problémáival, miközben nevét olaszosan írja és használja.

„Belefúrom lábamat”

A könyv címének alapjául szolgáló mondatot egy román cenzor mondta Janovics Jenőnek, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának. 1919. szeptember 30-án, az utolsó estén, amikor a román bevonulást követően még játszhatott a magyar társulat. A Hamlet volt műsoron. Az előadást Janovics rendezte, és ő játszotta a főszerepet is. Hamlet híres monológjából csak az első mondatot mondhatta el, és a dráma végéről Fortinbras bevonulását is ki kellett húzni. A cenzor Hamlet halálát nagy kegyesen meghagyta: „Meghalni, azt szabad maguknak.”

Lázár János egyáltalán nem véletlenül mondta azt, amit mondott

Még csak az sem biztos, hogy ő mondta – hogy nem a kampány egyik üzenete szólt belőle. De a bocsánatkérés megtörtént. A Fidesz szavazói – és bizonyára akadnak közülük, akik már épp megkérdezték volna maguktól, hogy ugyan miért barátkozik a párt ennyit a cigányokkal, meg a cigányok magukat „celebnek” képzelő bohócaival – megnyugodhattak. A Fidesz roma szavazói dettó.