Élesedő fideszes belharc Csepelen

Megváltozott kicsit

Belpol

A választások után újra fellángolt a csepeli fideszes belharc: Németh Szilárd kordont húzott a birkózócsarnoka köré, bekerített egy fitneszparkot is. A rezsibiztos Fidesz-alelnök folyamatos nyomás alatt tartja a kerületi fideszes vezetést.

„Köszönöm, Csepel, köszönöm, Soroksár! Meg fogom szolgálni! Hajrá, Magyarország! Hajrá, Magyarok!” – ezzel a felütéssel posztolt áprilisban a Facebookon Németh Szilárd országgyűlési képviselő egy képet, amelyen átveszi képviselői megbízólevelét. A bejegyzésből azt is gondolhatnánk, hogy egyéni választókerületéből került be győztesen a parlamentbe, de nem, Szabó Szabolcs – ezúttal összellenzéki jelöltként – zsinórban harmadszor verte meg. A rezsibiztos Fidesz-alelnök így ismét csak listáról jutott az Országgyűlésbe. Németh az elmúlt négy évben a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkáraként dolgozott, e pozícióját azonban április után elvesztette (lásd: A nagyságos fejedelem szolgálatában, Magyar Narancs, 2022. június 1.). Orbán Viktor nem hagyta az út szélén egyik leghűségesebb harcosát, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztossá léptette elő, és a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztériumban kapott titkárságot.

Németh Szilárd az elmúlt években az egyik leglátványosabb fideszes belső konfliktus tevékeny alakítója lett. Ellentéte a fideszes vezetésű csepeli önkormányzattal, elsősorban Borbély Lénárd polgármesterrel egyre mélyebb, ami nem független attól, hogy a rezsibiztoshoz köthető ingatlanállomány jelentékenyen megnőtt; legutóbb a Csepel SC Alapítvánnyal több sporttelep, valamint a Béke téri 12 ezer férőhelyes labdarúgó-stadion is az érdekeltségébe került (lásd: Mindenük a sport, Magyar Narancs, 2022. február 16.).

„Szavazatminimalizáló kampány”

„Szilárd: vissza kellene térned a földre, az emberek, a csepeliek közé” – egyebek mellett ezt írta májusban a Facebookon Ábel Attila, a csepeli önkormányzat fideszes alpolgármestere, miután a Németh Szilárd érdekeltségébe tartozó Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) kis-Duna-parti birkózócsarnoka köré kordont húztak fel. „A kordon, amit a KIMBA köré építettél, végleg elszakított Csepeltől. (…) A birkózócsarnok a csepeli birkózók (a Csepeli Birkózó Club – B. M.) otthonának készült. Erre kaptál (a kormánytól – B. M.) 2,4 milliárd forintot, és az önkormányzat is ezért támogatta ezen a különleges helyen az építkezést” – írta a csepeli alpolgármester. A fideszes önkormányzati vezetés és a Németh közötti – a választások alatt szüneteltetett – konfliktus egyik oka, hogy a csepeli klub birkózói nem tudják használni a csarnokot, hiába épült az részben nekik is – a KIMBA ugyanis számukra megfizethetetlen bérleti díjat számolna fel. Ábel a bejegyzésében arra kérte Németh Szilárdot, hogy bontassa le a kerítést. Borbély Lénárd polgármester pedig a Csepel.info szerint hivatalos levélben szólította fel a KIMBA-t a kordon lebontására: erre nyolc napot hagyott, ellenkező esetben jogi lépéseket helyezett kilátásba.

Az elkerítés egy fitneszparkot is érintett, amelyet a kormányzati háttérintézményként működő Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) 10 millió forintjából hoztak létre – nemcsak a birkózóknak, hanem minden csepelinek; az alapítvány viszont az önkormányzat hozzájárulása nélkül emelte a kerítést. A csepeli blog arról ír, hogy a KIMBA „vette az adást”, május 19-én kisebbre vonta a kordont, és mindenki számára elérhetővé vált a fitneszpark. A kormánybiztos Facebook-posztjában ezt így tálalta: „Szeretettel várjuk a csepelieket a KIMBA kondiparkjában.” Jelzésértékű, hogy Németh a KIMBA kondiparkjaként hivatkozott a létesítményre, holott nem az.

Sajtótájékoztató a Csepel Sport Club fejlesztési tervéről

 
Az is az enyimé!
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.