"Brüsszel tehát nem Moszkva, még ha a Varsói Szerződésből és a KGST-ből épp csak szűk két évtizede szabadult nemzetként érzékeny fülünk van az ehhez hasonló tetszetős áthallásokra" - jelezte némileg didaktikus módon egy januári Magyar Nemzet-beli cikkében Orbán Viktor, hogy a Fidesz külpolitikája kizárólag euroatlanti pályán mozog, és ebben nem kíván vitát nyitni a különutas megoldásokat szorgalmazó euroszkeptikusokkal, a nép-nemzetiekkel vagy a globalizációkritika párton belüli híveivel. Meglepő fordulat ez egy olyan politikus részéről, aki a csatlakozás előtt még feltételeket szabott a belépést előkészítő alkotmánymódosítás megszavazásáért.
Keleti szél
Míg a pártelnök több területen versenyezteti a Fidesz szakpolitikusait és különféle think tankjeit (erről részletesen lásd az előző lapszámunkban megjelent Kalandra fel! című írásunkat), a külpolitikában egyértelműen letette a voksát a Martonyi János nevéhez köthető atlantista irányvonal mellett. Egyes forrásaink szerint az orosz gazdasági térnyeréstől tartó Orbán már évekkel ezelőtt belátta, hogy Magyarország sokat kockáztatna egy bezárkózó, különutas politikával. A "vezénylő tábornokkal" kritikus informátoraink ezzel szemben úgy vélik, Orbán szeme előtt mostanság inkább a 2011-es uniós elnökség lebeg, amikor is bizonyíthatná, hogy pártja megfontolt konzervatív tényező, ő pedig egy Sarkozy- vagy Merkel-léptékű européer államférfi - a brüszszeli porondra pedig nem léphet ki euroszkeptikus szöveggel.
Tény, hogy az uniós elnökségre fölkészülés azon kevés ügyek egyike, amikben a Fidesz hajlandó együttműködni a többi parlamenti párttal - még az ügyrendet is ők kezdeményezték. Ennek megfelelően az Igen, Magyarország többre képes! című, márciusban közreadott EU-s program leglényegesebb fejezete a féléves elnökséggel foglalkozik. A párt szakértői szerint Magyarországnak külön agendát kellene vinnie az unióban: Budapestnek 2011-ig mind a belső integrációról, mind a bővítés folytatásáról speciális mondanivalóval kell előrukkolnia. Elnökségünk hat hónapjában a fő téma a 2014-es közös költségvetés előkészítése, a schengeni bővítés folytatása és az európai agrárpolitika megújítása lesz - a tagállamok közötti konfliktusokat pedig nekünk kell elsimítanunk. Másrészt a Fidesz szeretne újfajta szempontokat is bedobni, így terveik szerint új lendületet adnának a fenntartható vízgazdálkodás szabályozásának, illetve a regionalizációnak - innen nézve több mint furcsa, hogy a megyéket védő pártnak nem sok a mondanivalója a hazai régiók kialakításáról. Miként 1998-ban a miniszteri posztok elnyerésének előfeltétele a felsőfokú diploma volt, jövőre - amennyiben győznek a választásokon - csak az kaphat bársonyszéket, aki folyékonyan beszél idegen nyelveken.
A Fidesz szeretné, ha Magyarország az EU és a NATO egyik hídfőállása lenne a Balkán irányába, ezért egy külön nyugat-balkáni stratégia kidolgozását szorgalmazza. A következő évtizedekben komoly verseny indul majd a térség piacaiért, továbbá a jobboldali szakemberek szerint kiemelt érdekünk a déli energiaszállítási útvonalak biztosítása. A párt ennek jegyében sietteti Horvátország és Szerbia integrálását, "módjával" támogatja Törökország belépését, ugyanakkor az utóbbi években többször határozottan kiállt a Nabucco-gázvezeték építése mellett a Déli Áramlattal szemben. Az energetikapolitikában a Fidesz mindenkinél hangosabban követeli a források diverzifikálását, az orosz monopólium megtörését, ám a programok már jóval szofisztikáltabbak. Az Igen, Magyarország... rendkívül fontosnak tartja a közös uniós nevező kialakítását, hogy Moszkva ne tudja szembefordítani egymással a tagállamokat, ám egyben figyelmeztet arra is, hogy nem szabad megsérteni az oroszokat, mert a keleti nagyhatalom könnyedén válik frusztrálttá és agresszívvé. Orbán egy tavalyi zártkörű előadásában egyenesen úgy fogalmazott: az orosz tőkére, befektetésekre szükség van, csak Moszkva politikai expanzióját kell megfékezni.
Ennek ellenére biztosan nem lesz Oroszország ínyére mindaz, amit a párt külpolitikai programja a "keleti partnerségről" állít. Az Európai Néppártban szorgalmazott, a Fidesz által átvett stratégia lényege, hogy különféle kedvezményekkel, támogatásokkal Európához kell édesgetni a posztszovjet térséget. Bár per pillanat nincs lehetőség a bővítés folytatására (többek között Ukrajna vagy Moldova felvételére), az unió nem hagyhatja magára ezeket az államokat: valamiféle átmeneti, köztes státuszt kellene biztosítani számukra - a párt programja példaként hozza fel Elmar Brok CDU-s EP-képviselő tervezetét; ennek része lehetne a térség "befagyott" etnikai konfliktusainak rendezése, illetve a Nyugat-barát politikai erők megsegítése.
Meglepő, hogy viszonylag kevés szó esik a különféle dokumentumokban a határon túli magyarok (htm) autonómiatörekvéseiről. Legfeljebb annyit találunk, hogy ahol lehet, támogatni kell őket, ahol nem, ott a regionalizációt kell elősegíteni. Bár kiemelt célkitűzés az uniós nemzeti és etnikai acquis kidolgozása - mely végre jogalapot teremthetne a Slota-féle törekvések európai szintű kezelésére -, a kettős állampolgárság szintén nem szerepel a szövegekben. Igaz, ez utóbbiról Orbán az idei tusványosi szabadegyetemen leszögezte, hogy kormánya mindenképpen megadja a határon túliaknak a magyar honpolgárságot. Mint forrásaink állítják, az ígéretet komolyan kell venni, bár cáfolják, hogy ez szavazati joggal járna együtt - miként azt Mikola István kikotyogta még a 2006-os kampányban.
Forrásaink úgy vélik, a különféle programok okkal nem foglalkoznak behatóan a htm-üggyel. A pártelnök ugyanis szeretné feléleszteni és szorosabbra fűzni a visegrádi együttműködést, esetleg gründolna egy új közép-európai szövetséget, amibe bevonná Romániát is - ezért is barátkozik mostanság az újraválasztására készülő Traian Basescu államfővel. A határon túli magyarok törekvéseinek látványos felkarolása viszont nem tenne jót a kezdeményezésnek. A htm-ügyeket intéző hazai hivatalok bolygatására nem kell számítani, legfeljebb a vezetőséget cserélik le. Állítólag megtartanák a jelenlegi támogatási rendszert, a Szülőföld Alapot, és a Magyar Állandó Értekezletet vagy a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) sem állítanák vissza. Miként egy forrásunk fogalmazott: "A HTMH az utóbbi években a szlovák és a román titkosszolgálatok budapesti melegágya volt, nem kéne újraéleszteni."
Az Igen, Magyarország... az afganisztáni magyar misszió megerősítését ígéri, ám információink szerint az első években nem számíthat túl sok pluszpénzre a honvédség.
Nem eladó
Ahhoz képest, hogy a Fidesz a szocialista-liberális kormány egészségügyi reformjának ekézésével tett szert az "új többségre", a programok viszonylag keveset foglalkoznak e területtel. Az Erős Magyarország ígéri a várólisták megszüntetését, a bérek rendezését, az ápolószemélyzet kiegészítését - Mikola István a múlt héten 140 milliárdos plusztámogatást helyezett kilátásba. Középtávú megállapodást készülnek kötni a gyógyszerpiac szereplőivel, miszerint a gyógyszerek ára legfeljebb az infláció árával emelkedhet.
Bár a párt élesen ellenezte a magánbiztosítók bevonását, 2007-es alapprogramjuk már engedékenyebb: "a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség támogatja a kiegészítő biztosítások újabb formáinak megjelenítését (...). A modern megoldások a betegellátásban, a megelőzés gyakorlati megvalósításában komoly ígéretet jelentenek." Forrásaink szerint a nyilvánosságra került dokumentumok szándékosan kerülik a témát, ugyanis csökkenteni akarják a támadási felületet. Valójában a Fidesznek van részletes eü-programja, úgy tudjuk, a legkomolyabb tervezetet Szócska Miklós, a SOTE Menedzserképző Központjának igazgatója jegyzi. A szakember az utóbbi időben egy átfogó humánerőforrás-stratégia kialakítása, az orvosok, ápolók számára a hazai egészségügyet ismét vonzóvá tevő életpályamodell bevezetése és a bérek rendezése mellett száll síkra. Hozzányúlna a rezidensképzéshez is, igaz, nem úgy, ahogyan azt a mostani kormány tervezi. Egy tavalyi konferencián kijelentette: olyan helyzetben van az egészségügy, hogy akár társadalmi konfliktusok is felvállalhatók a rendszer javítása érdekében.
A párt névleg ellenzi a privatizációt, ehhez képest az elmúlt négy-öt évben több jobboldali vezetésű önkormányzat (Körmend, Mezőtúr, Tapolca, Debrecen) adta át kórházak, egészségügyi intézmények üzemeltetési jogát magáncégeknek. A legutóbb botrányt kavart hevesi eset ellen még a pártvezetés is felszólalt - az érintetteket ki akarták zárni a Fideszből -, ám a népszavazás után elült az ügy. Az Erős Magyarország kijelenti: "célunk, hogy a fekvőbeteg-ellátásban az önkormányzati tulajdon legyen meghatározó, de egyre hangsúlyosabb szerepet kapjanak a nonprofit alapon működő szervezetek is" - jelentsen ez bármit.
A mezőgazdaság ügyeiben sem mondanak túl sok konkrétumot a publikált programok. Ráadásul a párt szakpolitikusai sem találják a közös nevezőt: Jakab István, Budai Gyula vagy Font Sándor gyakran tesz egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. Állítólag a magoszosok és az egykori MDF-es honatya között komoly feszültségek vannak. Úgy tudjuk, bizonyos kérdésekben a vezetőség inkább Ángyán József véleményére ad, ám a gödöllői egyetem tanára nem szívesen száll be a politikai iszapbirkózásba. Felemelkedőben van Tasó László nyíradonyi polgármester csillaga is: nemrég őt nevezték ki az erdőprivatizációt ellenző munkacsoport élére.
Az Erős Magyarországból annyit lehet kiolvasni, hogy a párt ellenzi a jogi személyek és a külföldiek földtulajdonszerzését, kormányra kerülése esetén felgyorsítja a birtokrendezést, önálló hivatallá teszi a Nemzeti Földalapot (amely most az állami vagyonkezelő társaság része), és újból szintre hozza az állatállományt. A különféle nyilatkozatokból pedig az is kiderül, hogy a Fidesz szakpolitikusai elutasítják az új támogatási rendszer, az SPS bevezetését. Úgy tudjuk, azért ekkora a káosz, mert több alapkérdés még nincs tisztázva. Állítólag nem dőlt el, hogy ismét kategorikusan a családi gazdaságok pártjára állnak, vagy kötnek valamiféle kompromisszumot a több ezer hektáron gazdálkodó cégekkel, szövetkezetekkel. Ha az állattenyésztő ágazatot - s vele az élelmiszeripart - rendbe akarják tenni, nem tehetik meg, hogy teljesen negligálják a nagy földbérlőket.
A konkrétumok azért is hiányozhatnak, mert a földügyi "nem, nem, soha" szajkózásával a párt csapdahelyzetbe kormányozta magát: hiszen mondhattak és egy ideig még mondhatnak akármit, de 2011-ben megszűnik a földmoratórium, és tetszik, nem tetszik, jönnek a spanyol, a holland gazdák. Az eddigi hangzatos szlogeneken gyorsan túllépni viszont politikailag kockázatos. Nem véletlen, hogy az EP-választások előtt megjelent Igen, Magyarország... sem részletesebb az agrárium terén, mint a 2007-es pártprogram. A dokumentum a jelenlegi Közös Agrárpolitika és támogatási rendszer fenntartása mellett kardoskodik, ellenzi az SPS 2010-es bevezetését, visszafogná a bioüzemanyag-biznisz terjedését, mert az a takarmánytermesztés további visszaszorulásával jár együtt - viszont erősítené a párt a családi középbirtokot. Forrásaink állítják: ha ennél részletesebb program nem jön ki 2010-ig, akkor legfeljebb a KDNP földtörvénytervezetével védik ki a moratórium megszűnése okozta problémákat - igaz, ez a földbirtoklási rendszer radikális átalakításával járna együtt. (A kereszténydemokraták javaslatairól lásd Csőre töltve című keretesünket.) Mindenesetre a Fideszben is tudják, hogy ezeket a problémákat csakis uniós szakpolitikaként érdemes tárgyalni; jól mutatja ezt az is, hogy szabályozási kérdésekben komoly szerepet szánnak a párt európai képviselőjének, Glattfelder Bélának.
Zöldutak
Nehéz eldönteni, hogy a szövetségen belül hova tartozik a környezetvédelem. Korábban Illés Zoltánt tekintették a Fidesz szakpolitikusának, de 2006-ban kiesett a parlamentből, és visszaszorult a főváros VI. kerületébe. Zöldügyekben mostanság inkább Nagy Andor szerepel a sajtóban, ő viszont a KDNP képviselője. Csakhogy kereszténydemokrata forrásaink szerint ez semmit nem jelent, mivel Orbán egykori kabinetvezetője "amolyan kriptofideszes", a szövetségi elnök "beépített téglája". A politikus július közepén nagyszabású gazdaságélénkítő zöldprogrammal állt elő, melynek részletes kimunkálása most van folyamatban a Barankovics István Alapítványnál.
A képviselő a munkahelyteremtésben szán kiemelt szerepet a zöldágazatnak. Az index.hu-n nemrég megjelent tervei szerint azt szeretné, hogy 2020-ra Magyarország 20 százalékban megújuló energiát használjon - a jelenlegi kormány az uniós egyeztetéseken csak 13 százalékot vállalt. Ugyanakkor megvizsgálná, mi történt a szén-dioxid-kvóta értékesített részével, és külön figyelne arra, hogy az ebből befolyt pénzt (28 milliárd forintot) csakis zöldberuházásokra fordítsák. Bár a környezetkímélő, megújuló energiaforrások híve, nem ellenzi a paksi erőmű újabb blokkjának megépítését. Létrehozna egy zöldhitelintézetet, amely elsősorban a kis- és középvállalkozókat, az önkormányzatokat, illetve a lakosságot segítené: ez biztosítaná az energiahatékonysági és -takarékossági pályázatokhoz az önerőt. Egyszerűsítené a jogszabályokat, rendet vágna a burjánzó hatósági intézményrendszerben. Nagy Andor szerint Magyarország az uniós vízügyi stratégia kialakításában vezető szerepet vihetne. A klímaváltozás okozta szárazság enyhítése érdekében - a minőség mellett a mennyiségre figyelve - a politikus átszabná a vízkeretirányelvet is. Feltesszük, csak a véletlen műve, hogy tervezete több ponton hasonlít a Lehet Más a Politika és a Compass Közpolitikai Intézet közösen kidolgozott csomagjára.
A jobboldali programok sorában az oktatási és kulturális terület a leggyengébb láncszem. Az előbbiről még nem készült részletes tervezet - legalábbis nyilvánosságra még nem került. Az Erős Magyarország szerint egyértelműsíteni akarják a tantervi követelményeket, a hátrányos helyzetű térségekben kiemelt oktatási körzeteket hoznának létre, továbbá bevezetnék a kötelező etika-, illetve a szabadon választható hitoktatást. A külföldre szakadt tudósokat egy - Szent-Györgyi Albertről elnevezett - ösztöndíjjal csábítanák vissza a hazai egyetemekre vendégoktatónak.
A párt kulturális programját januárban mutatta be Navracsics Tibor felkonferálásában Halász János parlamenti képviselő. "Az országos közgyűjtemények őrzik az identitás és a kulturális emlékezet számára a meghatározó jelentőséggel bíró tárgyi és szellemi örökség jelentős hányadát" - a több mint 30 oldalas tanulmány hemzseg a hasonló közhelyektől és a felesleges definícióktól. "A magyar operaművészet újra világhírű lesz" - ígéri a szöveg, de hogy pontosan mitől, nem derül ki. A szerzők legfeljebb annyit árulnak el, hogy a polgári kormány támogatni fogja a vidéki operatagozatokat, ám a színházak finanszírozásának átalakításáról, az operaházon belüli pazarlás megszüntetéséről egy mondatot nem találni a szövegben. Viszont ígéri az animációs és ismeretterjesztő filmek régi rangjának helyreállítását, illetve a könyvkiadói és -kereskedői rendszer korszerű szabályozását.
Csőre töltve
Míg a Fidesz sokáig "rejtegette" a programjait, a Kereszténydemokrata Néppárt szellemi műhelye, a Barankovics Alapítvány 2006 óta több komplex törvénytervezetet dolgozott ki, és nyújtott be a parlamentnek. A javaslatokat az alapítvány Van Megoldás sorozatában könyv formában is kiadták, így segítve a tervezetek szakmai megvitatását, követve ezzel a nyugati demokráciák azon gyakorlatát, hogy (a hazai gyakorlattal ellentétben) csak alaposan megvitatott javaslatokat nyújtanak be a törvényhozásnak. A KDNP holdudvarába tartozó szakemberek főleg a szociális problémákra összpontosítanak, a nagy ellátórendszerek reformját szorgalmazzák. A közelmúltban állítólag felmerült, hogy a párt nevét keresztényszociálisra változtatják, ám a javaslatot levették a napirendről, mondván, a név "még" foglalt - egyes jobboldali elemzők úgy vélik, a jövőben a KDNP tölthetné be azt az űrt, amit a zsugorodó MSZP hagy maga után. A párt műhelyében dolgozták ki azt a törvénytervezetet, amely francia mintára bevezetné a családi adózást - hallani, a csomag egyes elemei elnyerték Orbán Viktor tetszését is. Erőteljes progresszív rendszert meghonosítva a javaslat öt adókulccsal kalkulál. Az adóalap kiszámításánál a család összes jövedelmét osztanák a tagok súlyozott számával, így a gyerekes családok és a gyerekeiket egyedül nevelő szülők terhelése csökkenne. Az új adószisztémát három év alatt szeretnék bevezetni, hogy ne terheljék meg túlzottan az APEH-et és a költségvetést: az első évben a legalább három, a másodikban a két, a harmadikban az egy gyereket nevelő családok lehetnek jogosultak a családi jövedelemadózásra.
A nyugdíjkoncepció kidolgozásakor visszanyúltak egy 2001-es kormányhatározathoz, amely kilátásba helyezte a rendszer átalakítását, ám a választások után ez lekerült a napirendről. A tervezet bevezetné az egyéni nyugdíjszámlát: az illető a korhatár elérésekor csak abban az esetben vonulhatna nyugdíjba, ha a felgyülemlett befizetések elérnék a törvényben meghatározott minimális összeget. A házastársak közös számlát vezethetnének, így megoldódna az özvegyi nyugdíj sokat vitatott kérdése, a fizetésből havonta vont nyugdíjjárulék mértéke pedig csökkenthető lenne a nevelt gyerekek számával. Aki a minimális összeget nem éri el, alanyi jogon kaphatná az alapnyugdíjat, ami a minimálbér 25-50 százaléka lenne. A KDNP rákoppintana a magánnyugdíjpénztárak körmére: a tagokat valódi tulajdonosokká (részvényesekké) tenné, továbbá szigorú szolgáltatási szabályokat vezetne be.
A párt korszerű - Franciaországban már EU-konformnak minősített - mezőgazdasági üzemszabályozással korlátozná a külföldiek spekulációs célú tulajdonszerzését, és fékezné a latifundiumok kialakítását. Ez nem a tulajdonosra vagy a bérlőre, hanem az agrárüzemet életvitelszerűen működtető földhasználóra koncentrálna - a gazdálkodó csak egy üzemet tarthatna fenn, melynek területe maximált lenne.
A Barankovics szakemberei egy külön választókerületi reformtervezettel is előrukkoltak. Mészáros József, az alapítvány kuratóriumának elnöke a Narancsnak kifejtette: javaslatuk lényegében egy interneten elérhető játék. Mivel nem lehet minden politikai tömb számára egyaránt kedvező új területi beosztást készíteni, valamilyen formában láthatóvá akarták tenni a különféle elképzelések következményeit, a lehetséges variációkat. A rendszer kialakításakor az Alkotmánybíróság 2005-ös határozatában szereplő paramétereket (a kerületeknek folyamatosaknak kell lenniük, a lakosságszámuk nem lehet 15 százaléknál nagyobb szórású) vették alapul, a többi változót viszont már a "játékosok" írhatják be, a program pedig kidobja az új beosztást.
A Barankovics Alapítvány újabb reformjavaslatok készítését is gondozza: lezárulóban van az egészségbiztosítási reformjavaslatuk vitája, szeptembertől indul a környezetgazdasági és a közoktatási javaslatok készítése.
