Folytatódó lejtmenet a sajtópiacon - Mínuszos hírek

  • Bajnai Zsolt
  • 2009. augusztus 13.

Belpol

Csökkenő eladott példányszám, az értékesített hirdetési felületek zsugorodása, töredékáron kínált vagy házon belül felhasznált oldalak: nagyjából ez jellemzi a honi nyomtatott sajtó idei második negyedévét (az elsőről lásd cikkünket: Ha jól meghúzzuk, belefér, 2009. május 7.). Vannak már vezéráldozatok is.
Csökkenő eladott példányszám, az értékesített hirdetési felületek zsugorodása, töredékáron kínált vagy házon belül felhasznált oldalak: nagyjából ez jellemzi a honi nyomtatott sajtó idei második negyedévét (az elsőről lásd cikkünket: Ha jól meghúzzuk, belefér, 2009. május 7.). Vannak már vezéráldozatok is.

"Volt olyan, nyomtatott sajtóban futó hirdetési kampányunk, amelyet a listaárak kevesebb mint tizedéért oldottunk meg úgy, hogy közben szinte naponta, fillérekért tukmálták a kiadók az eladhatatlan felületeiket" - foglalta össze az idei második negyedévre vonatkozó tapasztalatait egy fővárosi reklámügynökség munkatársa. Kollégái pedig heti- és napilapokat mutogattak, amelyekben az egy éve még legjobbnak számító felületeken mostanában olyan cégek hirdetnek, amelyek korábban ilyesmiről nem is álmodhattak.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a legtöbben kellő óvatossággal kezelik a TNS Media Intelligence adatait, amelyek listaáron számolják a megjelent hirdetések árát; ez az év első három hónapjában 6,4 százalékos, az első félévre vetítve pedig 7,5 százalékos visszaesést mutatott a magyar piacon. A TNS a nyomtatott sajtó hirdetési piacának zsugorodását 16 százalékra számolta, ami a valóságban nemcsak amiatt lehet több, mert a hirdetők kevesebb felületet vásároltak, hanem azért is, mert a kevesebbet is olcsóbban kaphatták meg. A nagy kiadókat minden bizonnyal nem vigasztalja, hogy 2009 első felében a sajtótermékeknél is nagyobbat buktak a kábelcsatornák, és hogy nem magyar jelenségről van szó. Nálunk az autóipar 34 százalékkal (listaáron 8,9 milliárddal), a pénzintézetek és a biztosítók 20-20 százalékkal (6-6 milliárd), az élelmiszerszektor pedig 9 százalékkal (3,7 milliárd forint) költött a tavalyinál kevesebbet hirdetésre az év első felében - és e csökkenést a gyógyászati és az utazási cégek növekvő költései sem ellensúlyozták.

Eltűnő bevételek

Szabó György, a legtöbb címmel rendelkező hazai magazinkiadó, a Sanoma Budapest (Story, FHM, Cosmopolitan stb.) első embere márciusban az MTI-nek még úgy nyilatkozott: a pletykalapoknál 30-40 százalékos visszaesés is elképzelhető, a hirdetők érdeklődése pedig a heti- és kétheti magazinok felé fordulhat. A kiadó gondozásában megjelenő júliusi Nők Lapja- és Figyelő-számokat lapozgatva azonban úgy tűnik, nem egészen így történt: a legértékesebb felületnek számító borítóoldalakból kettőn általában saját terméket volt kénytelen hirdetni a kiadó.

Az év első három hónapjában a nagy kiadók még viszonylag optimisták voltak - ez aztán a közelmúltban megváltozott. Május 8-án a Népszabadság Zrt. vezérigazgatója még úgy nyilatkozott, hogy ősszel biztosan elindul az évek óta tervbe vett vasárnapi Népszabadság - július elejére kiderült, hogy mégsem lesz belőle semmi. Szauer Péter, a HVG Zrt. első embere februárban még azt válaszolta az Index kérdésére, hogy "nem nagyobb a baj a HVG-nél, mint máshol" - június végén a lap történetében először nem adta áldását a munkatársak által újraválasztott Réti Pál újabb főszerkesztői ciklusára, és a vétót állítólag azzal indokolta, hogy a gazdasági válság miatt megváltozott piaci viszonyokra reagáló új programra van szükség. Júniusban ugyancsak a márciusinál pesszimistább hangot ütött meg a Sanoma, hiszen Pintye László divízióigazgató az MTI-nek kifejtette: úgy számol, a magazinpiac kevésbé esik majd, mint a napilappiac, de azért volt olyan lapjuk, ahonnan a hirdetések fele eltűnt.

Szakmai körökben sem tűnt föl, pedig jól jelzi a piaci folyamatokat a korábban 15 ezer példányban megjelent, 16 éves múltra visszatekintő, német nyelvű Pester Lloyd nyomtatott változatának május közepi megszűnése. Alig öt hónappal korábban hasonló sorsra jutott az ugyanannál a kiadónál megjelent angol nyelvű Budapest Sun is. A nyomdai költségek emelkedése és a hirdetések visszaesése temette maga alá e két lapot, ami 8-10 ember állásának a megszűnésével is járt - nyilatkozta akkor a kiadó az emasa.hu-nak. Az Est Lapokban tulajdonossá vált Econet is a gazdasági válsággal magyarázta a kérészéletű Est TV című ingyenes kiadvány megszüntetését áprilisban, az Üzlet és Siker beolvasztását a Figyelőbe pedig a racionalizálással indokolta Bálint Viktor lapigazgató.

Annak ellenére, hogy a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) legfrissebb adatai szerint 2009 második negyedévében 10 millióval kevesebb lapot terjesztettek, mint 2008 hasonló időszakában, új szereplők is megjelentek a piacon. A nagy kiadók közé sorolható Marquard Média - többek között a Playboy és a Joy kiadója - kora tavasszal új licenclappal jelent meg a piacon In Style címmel. Igaz, az új havilap főszerkesztését ugyanarra bízták, aki a kiadó Éva című, ugyancsak nőknek szóló havilapját szerkeszti. Ez persze az utóbbi hónapokban nem számít egyedi esetnek, hiszen például a Sanoma gondozásában megjelenő Otthon és Praktika című lapok főszerkesztője is azonos, és ugyanez mondható el a Ringier Kiadó által tavasszal indított, havonta megjelenő Képes Sport Magazinnál és a hetente olvasható Képes Sportnál is. Kisebb próbálkozókban sem volt hiány az elmúlt hónapokban: Hello Baby címmel újabb életmódmagazin indult, a korábban mellékletként létező Life&Star önálló életre kelt, s júliusban a La Femme révén új lappal gazdagodott a kifejezetten tehetős vásárlóközönséget megcélzók piaca.

Eltűnő példányok

A Matesz 2009 második negyedévére vonatkozó számai az előző negyedévvel vagy 2008 végével összevetve akár riasztóak is lehetnek. A vasárnapi lapok piacáról nagyjából 40 ezer értékesített példány tűnt el; ez körülbelül annyi, amennyivel a Népszabadság kiadói tavaly novemberben számoltak leendő hétvégi lapjuk terveiben. A napilapok piacán a megyei lapok viszonylag jól tartják magukat, hiszen tavaly decemberhez képest csak 5 százalék körül csökkentek az eladásaik, míg a magukat országosnak tituláló fővárosi lapok 10 százaléknyit zsugorodtak. A korábban legnagyobb példányszámú fizetős politikai napilap, a Népszabadság az év elején lépett be a 100 ezren aluliak táborába, de könnyen előfordulhat, hogy az év végére 90 ezer alá csökken az értékesített példányok száma. (Még megérjük, hogy a Kisalföld lesz a legnagyobb példányszámban eladható politikai napilap. Jelenleg második ezen a listán.) A politikai hetilapok vásárlói is tovább fogyatkoztak, a HVG-nél és a 168 óránál fél év alatt 10 százalék fölötti lemorzsolódás tapasztalható. (A Narancs példányszáma legutóbbi közlésünkhöz képest nem változott, továbbra is 10-11 ezer példány közt értékesítünk közlönyünkből hetente: ez nagyjából megfelel a tavalyi év hasonló időszakában realizált mennyiségnek. Reklámbevételeink csökkenése a tavalyi bevételekhez képest az első fél évre vetítve hasonló tempójú - úgy 15 százalékos -, mint az év első négy hónapjában - a szerk.)

Nem jobb a helyzet a bulvárnál sem: a Blikk, a Best, a Story és a Hot! is nagyjából minden tizedik fizető vásárlóját elvesztette. Náluk csak néhány pletykalap járt roszszabbul - van, ahol 35 százalékos az esés -, illetve az autós lapok, amelyekre, úgy tűnik, nemcsak a hirdetőknél, de a standokon is rájár a rúd.

Azért van, aki optimista. Például a Lapkiadók Világszövetsége (WAN) június elején tartott konferenciáján megállapította: a globális pénzügyi válság ellenére 1,3 százalékkal nőtt az újságok példányszáma a világon. Sőt! A világon naponta 1,9 milliárd ember olvas fizetős napilapot - a szervezet szerint ez több, mint ahányan évente legalább egy Big Mac szendvicset esznek -, és az újságok 40 százalékkal több felnőtthöz jutnak el, mint az internet. Önáltatásnak nem rossz.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.