Mást mutat a létra – Másodfokra kerül Váradi András halálának ügye

  • Magyar Krisztián
  • 2017. december 3.

Belpol

Az elsőfokú ítélet szerint a gázoló sofőr nem tudta volna elkerülni a balesetet. Váradiék ügyvédje szerint továbbra is sok a tisztázatlan kérdés.

Majdnem napra pontosan három évvel a halálos baleset után, október 17-én a Székesfehérvári Járásbíróság lezárta a Váradi András elgázolása miatt első fokon indult eljárást. Az ítélet szerint az alcsútdobozi juhászt elütő idős férfi nem felelős, mert nem tudta volna elkerülni a balesetet. Ám ezzel nem került pont az ügy végére, hiszen a Váradi családját képviselő Magyar György az ítélet kihirdetésekor közölte, hogy fellebbeznek. Az ügyvéd állítja: azért sem fogadják el az ítéletet, mert még az utolsó tárgyalás előtt is születtek olyan dokumentumok, amelyek újabb kérdéseket vetettek föl. A bíróság és a gázoló jogi képviselője szerint viszont kellőképpen tisztázódott minden, így le lehetett zárni az eljárást.

Váradi Andrást 2014. október 11-én, az önkormányzati választások előestéjén gázolta el egy Ausztriában élő, de Felcsúton is gyakran megforduló idős férfi. A juhász olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítását követően meghalt. (A baleset körülményeiről lásd: Tisztázatlan körülmények között, Magyar Narancs, 2015. április 23.)

A tanúvallomások és szakértői vélemények alapján így rekonstruálták a balesetet: amikor Váradi András Etyek és Alcsútdoboz között este hazafelé közlekedett, a kocsija tetejéről leeshetett a létrája, ezért megállt, hogy felvegye azt. Ugyanabban a sávban arra közlekedett egy másik autós, aki átment a létrán, de legalábbis ütközött azzal, majd megállt. Mindenesetre a létra valahogyan átkerült a másik sávba – az első leírások szerint –, ahonnan Váradi megpróbálta visszahozni, de elütötte az Etyek felől érkező (akkor 84 éves) férfi. A juhász testét 26 méterre találták meg az ütközés feltételezett helyétől, a létra pedig az előzőleg megálló gépkocsi és a szalagkorlát közé került.

Alezredesek a helyszínen

Váradi

Váradi András

Fotó: Anarki/444.hu

Mivel Váradi András a halálát megelőzően többször nyilvánosan kritizálta Mészáros Lőrincet és a felcsúti polgármester terjeszkedését, majd később Orbán Viktort, illetve az egész Fidesz-kormányzást, a baleset nagy nyilvánosságot kapott. Ráadásul a juhász az Együtt–PM színeiben indult a Felcsúttal szomszédos Alcsútdoboz polgármesteri székéért is. A hatóságok is kiemelten kezelték az ügyet, hiszen – mint ahogy az az ítélethozatal előtti tárgyaláson kiderült –, a baleseti helyszínelésen megjelent a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság két alezredese is, illetve információink szerint a rendőrségi nyomozás során az egyik ügyintézőnek folyamatosan jelentenie kellett a Belügyminisztérium felé.

A baleset ügyében nyomozás indult, de a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, így a Váradiékat képviselő Magyar György ügyvéd pótmagánvádas eljárást kezdeményezett. A Bicskén indult ügy az ottani bírónő visszalépése miatt került át a Székesfehérvári Járásbíróságra (lásd: Hogyan halt meg Váradi András, az igazmondó juhász?, Magyar Narancs, 2017. június 20.). Az ügy során leginkább a műszaki és az orvos szakértői jelenté­sek közötti ellentmondások és a létra körüli hercehurca kerültek előtérbe – nem véletlenül. A műszaki szakértői jelentés szerint Váradi vállán a létrával az Etyek felől érkező sofőr sávjában tartózkodott, onnan éppen visszafelé tartott, az útra merőlegesen haladt, amikor elgázolta őt az autó, amely a bal oldali elejével csapta el a juhászt. Ebben az esetben az áldozat a teste bal oldalán szenvedett volna sérüléseket, de a boncolási jegyzőkönyv szerint az ütközés miatt elsősorban a test jobb oldalán található több törés és zúzódás. További lényeges ellentmondás, hogy az orvos szakértő szerint Váradi András álló helyzetben volt, amikor elütötték, a műszaki szakértő pedig azt rögzítette, hogy a juhász éppen lépett a tragédia pillanatában. Ezen felül ott van még az alumíniumlétra, amellyel találkozhatott (áthajtott rajta vagy csak nekiment) a Váradi mögött érkező autó, de azon alig voltak sérülésre utaló nyomok. Erről mi is meggyőződhettünk korábban az özvegynél, mivel a létrát a nyomozás során a rendőrség nem foglalta le, és a bíróság is csak Magyar György kérésére kért fel egy igazságügyi nyomszakértőt, hogy nézze meg a bizonyítékként is szolgáló tárgyat.

Az október 17-i tárgyalás középpontjában is a létrával kapcsolatos nyomszakértői vélemény állt. Fölmerült, hogy – bár teljes bizonyossággal kizárni az ellenkezőjét sem lehet – talán mégsem volt Váradi András vállán a létra, amikor őt elütötték, holott eddig ez fontos körülmény volt az eljárás során. Az is felmerült, mi van, ha úgy volt a létra a vállon az ütközéskor, hogy az a gázoláskor nem érintkezett az autóval, viszont ebben az esetben is valószínűleg – de nem minden kétséget kizáróan – keletkezett volna rajta olyan maradandó nyom, amelyet később is rögzíteni lehetett volna. A balesetet okozó férfi ügyvédje szerint sem ez, sem pedig az eddig Magyar György által hiányosságként vagy ellentmondásként említett elemek nem befolyásolják a védencével szemben felvetett felelősség kérdését, és ezt végül a bíróság is így gondolta, ugyanis a bírónő, ahogy a korábbi tárgyalásokon, úgy most sem látta indokoltnak Magyar György kérését, miszerint helyszíni szemlén rekonstruál­ják a balesetet. Váradiék ügyvédje javasolta, hogy legalább hallgassák meg a baleset helyszínelésekor jelen lévő rendőröket és mentősöket, majd az újabb indoklás nélküli elutasítás után azzal is próbálkozott, hogy vonjanak be egy úgynevezett szakértői intézetet a szakértői vélemények közötti ellentmondások feloldására. Korábban a műszaki és az orvosi szakvélemény közötti ellentmondásokat úgy próbálták meg hivatalból feloldani, hogy a rendőrség újra megkérdezte az eredeti szakvélemény készítőit, akik megerősítették a korábban leírtakat – és ennyi.

Magyar György szerint három évvel a halálos baleset után, több tárgyalás és újabb szakértői kiegészítések után eljutott oda az ügy, hogy nem is úgy történt a baleset, ahogyan azt az elejétől kezdve hitték. Több jel is arra utal, hogy Váradi Andrást nem biztos, hogy ott ütötték el, ahol az a nyomozati dokumentumokban áll. Utóbbira a legutóbbi tárgyalási napon tett is utalást az a műszaki szakértő, aki a közelmúltban elvégzett egy vizsgálatot azzal a tanúval, aki a Váradi András mögötti autót vezette (azt, amelyik ütközött a létrával). A Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya az elsőfokú ítélet napján kiadott egy közleményt, amelyben több más mellett az szerepel, hogy „az ügyben beszerzett szakértői vélemények alapján kétséget kizáró bizonyossággal megállapítható az, hogy a baleset a vádlott forgalmi sávjában következett be”.

A fenti kételyeket a bíróság nem találta elég meggyőzőnek ahhoz, hogy elrendelje a helyszíni szemlét akkor, amikor az időjárási viszonyok pontosan ugyanolyanok, mint a több mint három évvel ezelőtt történt tragédia idején. Az indoklás szerint ez „szükségtelen”, és a sajtóközleményből is arra lehet következtetni, hogy nem akartak foglalkozni az újabb problémás részletekkel.

Magyar György állítja: ha a bíróság felteszi a kérdést, hogy miért is sétált volna az út közepén minden bizonnyal létra nélkül Váradi, és miként lehet, hogy már tulajdonképpen senki sem biztos benne, végül hol is ütötte el őt a fékezés nélkül érkező gázoló, akkor be kellene látni, hogy ezekre nem születtek megnyugtató válaszok, így pedig nem fejezhető be egy ilyen eljárás. „Félreértés ne essék, itt nem az a cél, hogy mindenképp elítéljenek egy 87 éves öregembert, de az elvárható lenne, hogy legalább megmagyarázza a bírónő, miért nem hajlandó elrendelni, hogy a helyszínen rekonstruálhassák a szakemberek a történteket, vagy legalább a szakértői intézet bevonását engedélyezhette volna” – mondta a Váradi család ügyvédje. (Szerettük volna meghallgatni a gázolót védő ügyvéd véleményét is, de nem nyilatkozott, mert, mint írta, a védence nem mentette fel őt az ügyvédi titoktartás alól.)

A fellebbezés után az eljárás másodfokon folytatódik.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.