MaNcs 29. évf. 45. sz. (2017-11-09)
A Kúria keddi döntésével hitelesítette a civiltörvény visszavonását célzó népszavazási kezdeményezést. Az aláíró íveken szereplő kérdés ez lesz: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”
„Hát vesztettem, köszönöm szépen!” – mondta Robert Fico 2014 nyarán, amikor elbukta nagy álmát, hogy a miniszterelnöki poszt után behúzza az államelnökit is.
No sport! – válaszolta 90 évesen Sir Winston Churchill arra a kérdésre, hogy mi a hosszú élet titka. Viccnek szánta, hiszen az ő fiatalsága idején a sport amatőr dolog volt, vagyis kedvtelés, élvezet.
Sorra jelennek meg a felmérések, amelyek egyértelműen jelzik: a választók többsége kormányváltást akar. Kialakult tehát az a Fidesz-szavazók sokaságánál nagyobb választói tömeg, amely nem pusztán a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség elérésére lehet elégséges, hanem – a jelenlegi választási szisztémában – kétharmados többséget is eredményezhet, s így felhatalmazást adhat az alkotmányos rendelkezések módosítására, új alkotmány elfogadására, az orbáni rendszer radikális felszámolására is.
Bár már nem lehet diplomával rendelkező regisztrált munkanélkülieket közmunkára kötelezni, továbbra is több ezer diplomás vállal közmunkát, főleg kulturális területen. Sokan vannak, akik szakirányú végzettségüknek megfelelő feladatokat látnak el megalázó fizetésért.
Az elsőfokú ítélet szerint a gázoló sofőr nem tudta volna elkerülni a balesetet. Váradiék ügyvédje szerint továbbra is sok a tisztázatlan kérdés.
Kész Zoltán Veszprémben, Mellár Tamás Pécsen indul független jelöltként a 2018-as országgyűlési választáson. Elmondják, miért bíznak az ellenzéki pártok megegyezésében, és mit gondolnak a Jobbik szerepléséről egy Fidesz-ellenes koalícióban.
Az Illés György-féle világhírű operatőri iskola egyik utolsó képviselője, közel nyolcvan külföldi és magyar filmben dolgozott. Most – a tanítvány és az egyik szereplő jogán – restaurálta Fábri Zoltán filmjét, A Pál utcai fiúkat. Tizenhét évesen ugyanis ő alakította a fiatalabbik Pásztort, Áts Ferinek pedig a hangját kölcsönözte.
A magyar dokumentumfilmekről leginkább az ugrik be, hogy „valaha szebb napokat látott”.
Rakka 200 ezres város az Eufrátesz partján, Szíria északi részén, bő 150 kilométernyire a kétmilliós Aleppótól, földünk egyik legrégebb óta lakott nagyvárosától.
A korábban vizuális művészettel és videoinstallációval foglalkozó, ma Norvégiában élő iraki kurd alkotó Nincs hová bújnod című filmje egy Irakban drámai körülmények között ápolóként dolgozó férfi sorsát és munkáját követi nyomon öt teljes éven keresztül.
Napjaink egyik legjelentősebb dirigense különleges műsort vezényelt nemrég a Nemzeti Filharmonikusok élén a Müpában. Bertrand de Billyvel Kocsis Zoltánról, az operaiparról, a rendezők diktatúrájáról és a Soros-plakátokról is beszélgettünk.
Katowice sokkal jobban teljesít, mint negyven éve, amikor utoljára jártam itt – láttam be, amennyire engedte a szakadó eső képezte függöny. Elsőre az tűnt fel, hogy minden harmadik házra esik egy szexshop, de aztán az is kiderült, hogy az UNESCO Zenei Városa címet mivel érdemelte ki.
Nyilván túlzás, de azért van abban valami, hogy a Gallagher testvérek a mai napig a kilencvenes évek derekán írt két, a maga nemében valóban kiváló lemezükből, a Definitely Maybeből és a (What’s the Story) Morning Gloryból élnek.
Nyolc éve hallhatta először a közönség a más-más együttesekből érkező zenészek, énekesek és rapperek improvizatív produkcióját, a Random Tripet, ami újabb és újabb résztvevőkkel azóta is pörög, sőt az események szervezői már egy lemezt is megjelentettek. A projekt ötletgazdájával, Delov Jávor dobossal beszélgettünk.
Nemrég a Kisebbségkutató Intézetben a Ki vagy te, vajdasági magyar? című könyv vitáján apokaliptikus kép rajzolódott ki az elvándorló, kiürülő Vajdaságról. A fiatalok reménytelennek látják otthon a helyzetüket, rengetegen hagyják el az országot. Ugyanakkor, és ez a paradoxon, amire a kisebbségkutatók sem igen tudnak válaszolni, mégis van valami furcsa, szinte megragadhatatlan energia is a levegőben: tervek, szándékok, vágyak, akarások, fel nem adott álmok, egyfajta remény a reménytelenségben.
Öt éve nyitott a Jurányi Inkubátorház Budán, ezt ünneplik most az alapítók, a független színházi társulatok, az épületben rezidens alkotócsoportok és alkotók, akik mind az intézménynek köszönhetik a túlélésüket. A közönség is ünnepel, hiszen a Jurányiban mára a színházfunkció került előtérbe.
David Simon sorozatai kísértetiesen hasonló élményt nyújtanak egy alapos oknyomozó riport olvasásához: ugyanúgy az átfogó megértés megnyugvását és a mocsokba való mély betekintés felzaklató érzését váltják ki.
A civilekkel csak a baj van, a civilek mind álcivilek – ilyen és ehhez hasonló röhejes lózungokat gyakran hallunk, a többi közt Mészáros Lőrinc tévéjéből is, ám ha belebotlunk az Echo Tv Civil kör című műsorába, akár még meggondolatlanul rá is bólinthatunk e roppant kétes állításokra. Merthogy ott ül a stúdióban a műsorvezető, Velkovics Vilmos vendégeként két jobbos sajtómunkás, valamint DJ Jeszi személyében egy valóságos „politikai hobbista” – és tényleg csak a baj van velük, álcivilekkel.
Az írás – nyelvelsajátítás. Néha, ritka, kivételes esetben: nyelvteremtés.
A skandináv jelzőt manapság főleg a krimivel társítjuk, de úgy tűnik, ott északon karizmatikus nyomozó és pszichopata tömeggyilkos nélkül is képesek valami ütőset összehozni.
Karateütés című novelláskötetével futott be, igaz, nem a hazájában, Dániában, hanem először Amerikában. Azóta már honfitársai is sűrűn forgatják a könyveit, melyek közül a Tükör, index, kuplung – avagy egy negyvenes nő vezetni tanul jelent meg legutóbb magyarul.
Az alkimista tartja a legtöbb nyelvre lefordított, még élő szerző által jegyzett könyv rekordját, ám Paulo Coelho nem csak ebben csúcstartó. Az intézményesedett brazil sztáríró munkásságában anyagiasság keveredik új hullámos spiritualizmussal, miközben egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz azért, hogy regényei a milliós olvasótáboron túl irodalmi presztízsben is részesüljenek.
Távoli még a jövő, amikor nagy biztonsággal mérsékelni tudjuk a pusztító időjárási jelenségek kártételeit. Gőzerővel folynak a kísérletek, de egyelőre csak araszolunk a cél felé.
A száz évvel ezelőtti szovjet forradalom vezéralakjáról az idén Angliában megjelent, nagy sikerű életrajz Lenint gátlástalan hazudozónak, ösztönös taktikai zseninek és a történelmi véletlenek haszonélvezőjének ábrázolja. A mű (Lenin, a diktátor. Intim portré) magyar gyökerű szerzőjét főhősének személyiségéről, az őt körülvevő nőkről és sikerének titkáról faggattuk.
Több mint 75 éve álltak át Magyarországon a jobb oldali közlekedésre, Budapesten mégis találunk kivételt. A gödöllői HÉV-vonal átjáróiban ma is jobbra kell nézni először, hogy meggyőződjünk arról, jön-e a szerelvény.
Buddhista szerzetesnek készült, nepáliként három téli olimpián is részt vett sífutásban. Főállásban kőműves, immár húsz éve Svájcban él. A terepfutás meghatározó alakjával Skype-on beszélgettünk.
A csallóközi Nemeshódoson sokáig nem felejtik el ezt a mondatot: „Nem vagytok magyarok, csak magyarul beszéltek.” Ezt kapták az arcukba azok a helyiek, akik október utolsó vasárnapján tüntettek a volt kormányzó szobrának felállítása ellen.
