"Megvagyok az egésszel, készen vagyok" - május 11-i Kossuth rádiós interjújában Orbán Viktor így utalt arra, hogy döntött két éve hivatalban lévő kormánya első átfogó átalakításának részleteiről. Ma már tudjuk, min dolgozott: az új felállás szerint a stratégiai jelentőségű feladatkörök - köztük a külgazdasági kapcsolatok menedzselése, a fejlesztési pénzek elosztásának felügyelete, a kommunikáció, illetve a választókerületi jelöltek szemmel tartása és fegyelmezése - mind a Miniszterelnökségen koncentrálódnak. Ezzel párhuzamosan az egyes miniszterek politikai súlya csökken, továbbá menesztették a miniszteri és kormánybiztosok jelentős részét. (A felmentett biztosokról lásd A rendszerváltás vesztesei című keretes írásunkat.)
Az átalakításokkal a kormányfő még inkább fel akarja pörgetni a döntésmegvalósítási mechanizmust. Orbán emellett felettébb elégedetlen is az egyes minisztériumokban zajló munkafolyamatokkal, ezért igyekszik az egyes kiemelt területek felügyeletét - miként egy anonimitást kérő kormánytag megfogalmazta - "egy csatornába" terelni. Az első - politikailag a legkevésbé jelentékeny - személycsere már az idézett rádióinterjút követő hétfőn lebonyolódott: Réthelyi Miklós helyét Balog Zoltán vette át a nevében megújult Emberi Erőforrások Minisztériumának élén. Az érdemi változtatásokra aztán május 29-én került sor: Áder János köztársasági elnök aznap nevezte ki Fellegi Tamás utódát, az IMF-tárgyalásokat vezető új tárca nélküli minisztert, Varga Mihályt, aki a kabinet első két évében még a Miniszterelnökség egyetlen államtitkáraként ténykedett. Előtérbe kerülése több okból sem volt váratlan: Orbán mind személyesen, mind szakmailag megbízik benne, amit jól mutat, hogy új pozíciójának köszönhetően Varga egyszerre kormánytag és pártelnökségi tag - holott a miniszterelnök korábban többször beszélt e két terület összeférhetetlenségéről. Varga ismét a szakterületén dolgozhat, és a gazdasági kormányzás egyik fontos szereplője lett, miközben távozása lehetőséget teremtett arra is, hogy Orbán a politikai kormányzás fő centrumává alakítsa át a Miniszterelnökséget.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár Lázár János, a kormánypárti frakció addigi vezetője lett, és lényegében a teljes kormányátalakítás az ő személye köré szerveződött. A miniszterelnök korábbi szóvivője, Szijjártó Péter új beosztásában a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára lett, a korábban a kormányfő tanácsadójaként dolgozó Győri Tibor pedig szintén a miniszterelnöki kabinetben kapott helyet (jogi ügyekért felelős államtitkár).
Érvényesült a papírforma
Fotó: Beliczay László / MTI
A nagy sietség miatt a kinevezések abszolút törvénytelenül zajlottak, mivel a kormány tagjainak jogállásáról szóló 2010. évi törvény értelmében a Miniszterelnökségen egyetlen államtitkár dolgozhat. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azonban nem jött zavarba, és jó egy héttel a kinevezéseket követően visszamenőlegesen módosíttatta a jogszabályt. Az új rendszerben a kormányfő közvetlen felügyelete alatt három államtitkár és nyolc helyettes államtitkár dolgozik.
Újratöltés
Több kormányzati forrásunk is megerősítette, hogy Orbán különösen elégedetlen a Martonyi János vezette Külügyminisztérium munkájával. A miniszterelnök szerint a tárca főként a külgazdasági kapcsolatok diplomáciai megtámogatásában vallott kudarcot, és emiatt megromlott a viszony Orbán és a minisztérium parlamenti államtitkára, Németh Zsolt között. Minden bizonnyal ez áll annak a hátterében is, hogy a kormányátalakítással párhuzamosan a külföldi hírszerzésért, kémelhárításért felelős Információs Hivatalt a Külügyminisztériumból a Miniszterelnökség fennhatósága alá helyezték. A külügy területén a kormányfő látványos káderhiánnyal küzd, igaz, az IMF-tárgyalások miatt egyébként is jobban szeretné első kézből átlátni a külpolitikai fejleményeket. Ráadásul míg Fellegi Tamás fejlesztési miniszterként ha sikertelenül is, de igyekezett lendíteni az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatain, addig utóda, Németh Lászlóné nyelveket sem beszél, és munkaideje nagy részét minisztériumi irodájában tölti. Egy esetleges miniszterváltás helyett ezért úgy döntött, hogy a külgazdasági kapcsolatok építését közvetlen környezetében igyekszik felpörgetni.
Kinevezése óta Szijjártó Péter egyfajta alternatív külügyminiszterként, vagy ahogy egy kormányzati forrásunk fogalmazott: "a külföldi kalapozásba beleunt Orbán angol hangjaként" jár-kel a világban. Előbb az Egyesült Államokban vizitált, ahol nemcsak a gazdasági, de a diplomáciai kapcsolatok egyengetésére is fordított időt: a párt reménybeli üzleti partnerein túl találkozott zsidó szervezetek képviselőivel, és a korábban sokat emlegetett külügyi helyettes államtitkárral, Thomas Meliával is. Nem sokkal később már Bakuban igyekezett katalizálni a méltánytalanul elhanyagolt azeri-magyar diplomáciai kapcsolatokat. Kormánypárti beszélgetőtársaink szerint a kormányfő volt szóvivője mindenképp "felfelé bukott", hiszen továbbra is a miniszterelnök keze alatt dolgozhat, viszont immár államtitkári rangban. Az egykori szóvivő új pozíciójának jelentőségét mutatja, hogy július végén a folyamatok "egy csatornába" terelése okán stábjával együtt menesztették Becsey Zsoltot, a miniszterelnök korábbi külgazdasági megbízottját, akinek a feladatait Szijjártó államtitkársága örökölte.
Szijjártó korábbi feladatai ugyanakkor továbbra is a Miniszterelnökségen összpontosulnak. A kormányszóvivő Giró-Szász András munkáját ezentúl Kumin Ferenc, a Századvég Gazdaságkutató korábbi elemzője segíti, aki a Századvégnél már dolgozott Giró-Szász keze alatt, és aki most a kabinet nemzetközi kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár lett. Forrásaink megerősítették: a kormányzati kommunikációt informálisan továbbra is Habony Árpád, Orbán Viktor nem hivatalos főtanácsadója vezeti, akinek a gazdaságkutató cég feletti befolyásáról korábban a Narancs is hírt adott. (Bővebben lásd: Az árnyékelnök, Magyar Narancs, 2011. szeptember 1.) Ennek kevesen örülnek a nagyobbik kormánypárt képviselői közül, Habonyt ugyanis továbbra sem kedvelik a fideszesek. (Bizalmi viszonyt továbbra is csak Rogán Antallal és Lázár Jánossal ápol.) A Narancs információi szerint Kumin eredetileg Áder János stábjához szeretett volna csatlakozni, ám az új köztársasági elnök nem tartott igényt a munkájára. "Mindenki tudja, hogy a Századvég kommunikációs csapatát Habony irányítja. Áder pedig - egyébként Kövér Lászlóhoz hasonlóan - nem kér sem a Századvéget irányító Habony Árpád, sem Simicska Lajos embereiből" - értelmezte a folyamatot a kormányzati körökben otthonos forrásunk. Megkerestük Kumin Ferencet is, aki cáfolta értesülésünket, mondván: nem is volt kapcsolatfelvétel közte és a köztársasági elnök hivatala között.
Az átalakítás egyik fontos mozzanata Győri Tibor, Orbán Viktor korábbi tanácsadója jogi ügyekért felelős államtitkárrá történt kinevezése. Győri régóta Orbán egyik fő bizalmasa. 1993-ban még Simicska Lajos hozta a Fideszbe; a párt jogtanácsosa lett, később pedig a Simicska-birodalom egyik fő zászlóshajójaként ismert B-Reklám Kft.-t vezette, de jelen volt a Nézőpont Intézet 2005-ös megalapításánál is. Győri eddig is aktívan részt vett a jogalkotásban: a kormánypártban úgy tartják, ő az, aki "ha olyan helyzet van, pár óra alatt is össze tud dobni egy-egy kritikus jogszabályt". Kinevezése arra utal, hogy ebbéli képességeire valószínűleg a ciklus második felében is nagy szükség lesz, és ezt alátámasztja hivatalos munkaköri leírása is, mely szerint feladata, hogy "elvégezzen a kormányfőnek jogi szempontú döntés-előkészítéssel kapcsolatos véleményezési és javaslattételi tevékenységeket, és figyelemmel kísérje, esetlegesen előzetesen véleményezze a kormányprogram végrehajtásához szükséges kiemelt jelentőségű törvényeket, kormányrendeleteket, -határozatokat". Győri kinevezésének jelentőségét mutatja, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyeletén keresztül az egyes minisztériumok személyi döntéseibe is beleszólása lesz. Informátoraink ezt azzal egészítették ki: Győri előtérbe kerülése újabb jele annak, hogy Navracsics Tibor jogalkotásban betöltött szerepe a ciklus második feléhez érve teljesen jelentéktelenné vált.
Óvatos nyomásgyakorlás
A külkapcsolatok menedzselésénél és a jogalkotás felügyeleténél jóval több fejtörést okoz a miniszterelnöknek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a fejlesztési politika kézben tartása. Az elmúlt két évben számtalan jelét láthattuk annak, hogy a fejlesztési tárcánál zajló folyamatokról a kormányfő "levette a kezét". Az NFM-ben Simicska Lajos és legközelebbi üzlettársa, Nyerges Zsolt befolyása megkérdőjelezhetetlen, és a Narancs is több alkalommal dokumentálta már, hogy nemcsak az NFM, de a minisztérium mellé rendelt állami intézmények élén is az érdekcsoport környezetéből jött vezetők ülnek, akiknek ráadásul komoly a befolyásuk a jogalkotás folyamatára is. (Ennek részleteiről lásd: Egyensúlyi zavarok, Magyar Narancs, 2011. december 15.) Nyergesék térnyerését jól példázza az az év elején elfogadott kormányrendelet is, amit könnyűszerrel lobbizott ki a pártközeli érdekcsoport: a rendelet brutális mértékben megemelte a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozataival szembeni fellebbezés illetékét. Az ilyen esetekben megfizetendő összeget a vonatkozó jogszabály 150 ezer forintban határozta meg, ám a rendelet hatályba lépésével immár az érintett beruházás értékének egy százalékát kell megfizetni annak, aki megtámadná a KDB valamely döntését - ez az összeg pedig nagyobb projekteknél akár a 20-30 millió forintot is elérheti.
"Orbánt nem feltétlenül az zavarja, hogy minden nagyobb közbeszerzési tendert a Közgép nyer meg. Az annál inkább, hogy a projektek csak lassan és hiányosan valósulnak meg. Osztogatásra nem lesz pénz, alig van sikerélmény, mégis mivel tud majd kampányolni a Fidesz 2014-ben? Muszáj lesz befejezni pár nagyobb beruházást, hogy át lehessen vágni néhány szalagot" - értelmezte a miniszterelnöki elégedetlenség okait a kormányzat belső mozgásait testközelből figyelő forrásunk, aki ezzel magyarázta annak a kormányrendeletnek a megszületését is, amely Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) azonnali felállításáról rendelkezett.
Az NFK életre hívása az elmúlt hetek egyik legkevésbé látványos, ám annál izgalmasabb fejleménye. A testület elnöke Orbán Viktor, ám az operatív munkát Lázár János végzi. Rajtuk kívül tagja még az NFK-nak a mindenkori nemzetgazdasági miniszter (jelenleg Matolcsy György), valamint a mindenkori fejlesztési miniszter, aki most a Nyerges Zsolték által pozícióba segített Németh Lászlóné. A vonatkozó 140/2012. számú rendelet július 2-i hatályba lépése óta e testület irányítja az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, illetve az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból lehívható támogatások leosztását, ami korábban az NFM mellé rendelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) hatáskörébe tartozott (az NFÜ elnöke a Közgép Nyerges Zsolt előtti vezetője, Petykó Zoltán). A rendelet szövege szerint az NFK "megtárgyal és döntési javaslattal lát el minden kormánydöntést igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú, illetve fejlesztési tervezési és végrehajtási dokumentumot", továbbá "dönt a kiemelt projektek nevesítéséről" és "az egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról". Vagyis a túlnyomórészt uniós forrásokból táplálkozó fejlesztési politika egésze a Miniszterelnökség, közelebbről Lázár János felügyelete alá került. A kormányzati munkát közelről ismerő forrásunk szerint "az NFK létrehozásával Orbán ha óvatosan is, mintha próbálna nyomást gyakorolni Simicska irányába. Ami azért újdonság".
Az új felállás szerint a fejlesztési pénzek koordinációja is - Petykó Zoltántól és Németh Lászlónétól - a Miniszterelnökség operatív vezetésével megbízott Lázár János asztalára kerül át. (E folyamatot szemlélteti továbbá, hogy hirtelen lemondott az NFM fejlesztéspolitikai államtitkára, Molnár Ágnes, aki a továbbiakban szintén a Miniszterelnökségen dolgozik.) Különösen azért érdekes fejlemény ez, mert Lázár sem kormánypárti, sem ellenzéki képviselők előtt nem titkolja, hogy "kiválasztottként" tekint magára, amivel nem arra utal, hogy Orbán Viktor utóda lenne. Mint több, a nagypolitikát testközelből követő beszélgetőtársunk is megjegyezte, Lázár négyszemközti beszélgetéseken rendszeresen utal arra, "mennyire határozottan élvezi" Simicska Lajos bizalmát. A korábbi frakcióvezető ezért is mert és mer helyenként állást foglalni a politikai fősodorral szemben. A korábbi frakcióvezetővel rendszeresen konzultáló politikus forrásunk szerint "Lázár néha teljesen kiszámíthatatlanul cselekszik: egyszerre vakmerő, mégis a végsőkig lojális. Orbán ezért vette maga mellé. Túl hatékony ahhoz, hogy kirúgja, viszont túl veszélyes ahhoz, hogy szabadon hagyja. Ezért is nevezi úgy Orbán, hogy az 'értékrend nélküli ember'." (Lázár eddigi karrierjéről lásd: Mindig magasabbra, Magyar Narancs, 2012. augusztus 2.)
A "kiválasztott"
A kormányátalakítás főszereplője tehát Lázár János, aki - mint imént idézett forrásunk megjegyezte - "többnyire Orbán számára is rejtély". A volt frakcióvezető több fajsúlyos ügyben demonstrálta ugyan lojalitását, máskor azonban bátran konfrontálódott a miniszterelnökkel. Például Orbán kérésére 2010 októberében - azután, hogy Navracsics Tibor elzárkózott a kormányfői felkéréstől - szignálta az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbításáról rendelkező, sokat vitatott módosító indítványt, 2011 májusában pedig ugyanígy magára vállalta azon alkotmánymódosítás benyújtását, amely megteremtette a jogi lehetőséget a rendészeti dolgozók korkedvezményes nyugdíjának a visszavételére. A ciklus feléhez közeledve viszont több fronton nyíltan szembement a kormányfő, illetve a Fidesz-frakció politikai szándékaival. Tavaly év végén nyilvánosan kritizálta az Orbán által többször megvédett Hoffmann Rózsát a felsőoktatási keretszámok miatt. Vakmerőségére a legjobb példa a pártfinanszírozás ügye: miután a Fidesz egyik májusi választmányi ülésén a kormányfő felvetette, hogy a gazdasági helyzetre való tekintettel vonják meg a pártok állami támogatását, Lázár nyíltan szembehelyezkedett a miniszterelnök álláspontjával, és arról beszélt, hogy "állami pénzen kell nyugodnia a pártfinanszírozásnak". Forrásaink e húzásokat egyértelműen annak tulajdonítják, hogy - mint errő szó volt - Lázár maximálisan élvezi Simicska és üzleti körei bizalmát és támogatását. Erre utal egyébként az is, hogy a frissen kinevezett államtitkár bátran vállal konfliktust Csányi Sándor OTP-vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel is, akik közismerten "távolságtartó" viszonyban vannak Simicskáékkal.
A hvg.hu idén márciusban arról írt, hogy Lázár az állam segítségéért lobbizik a Gyulai Zrt. megmentése érdekében, ami érzékeny piacveszteséget okozhat a Csányi érdekeltségéhez sorolt - a Pick Szeged Zrt.-t is a portfóliójában tudó - Bonafarm-csoportnak. (A Vidékfejlesztési Minisztérium legutóbbi állásfoglalása szerint a Gyulai Zrt. megkapja a kiemelt állami támogatást.) Szintén márciusban a Rádió Q-nak adott interjújában Lázár egyértelműen beszólt Csányinak: amikor a műsorvezető Puch László és Simicska Lajos szerepéről kérdezte, az akkori frakcióvezető másra terelte a szót. "Hogy jött létre egy magyarnak tűnő nagybank, annak a vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára? Polip módjára hogyan hálózza be az országot, erről kellene beszélni." Arra a riporteri kérdésre, hogy Csányi Sándorra gondol-e, azt felelte: "Biztatom az újságírókat, hogy vizsgálják meg, kiről is beszélünk, Lázár Pintér Sándor elől sem ugrik el: a korkedvezményes nyugdíjak megvonását lehetővé tévő, már említett módosító javaslatot Lázár és Balsai István a belügyminiszter megkérdezése nélkül nyújtotta be a parlament elé, a Kossuth téren emiatt tüntető szakszervezeteket viszont már Pintérnek kellett lecsillapítania. De akad köztük nézetkülönbség manapság is: az újdonsült államtitkár épp azon lobbizik a miniszterelnöknél, hogy a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő Alkotmányvédelmi Hivatal és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok felügyelete a Miniszterelnökség általa vezetett államtitkársága alá kerüljön.
Rövid póráz
A politikát közelről követők minden bizonnyal észrevették, hogy a miniszterelnök július végi, közel kéthetes turnéja alatt - melynek során Orbán a Fidelitastól kezdve az Országos Roma Önkormányzaton át a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéig számos helyen folytatott konzultációt - Lázár János minden alkalommal a kormányfővel tartott. "Úgy ült mellette, ahogy korábban Szijjártó Péter" - jegyezte meg erről némi gúnnyal egy kormánypárti forrásunk.
Lázár építkezését szemlélve - és a kormányfő hatalomtechnikai gyakorlatát ismerve - nem meglepő, hogy Orbán a legközelebbi munkatársának tette meg a korábbi frakcióvezetőt. Nemcsak a frakciót szervezte ki ezzel Lázár alól, de a hódmezővásárhelyi közgyűlést is. (Emlékezetesen színpadias jelenet volt, amikor május végén a kormányfő személyesen fáradt a hódmezővásárhelyi képviselők elé, hogy "kikérje" polgármesterüket, amiért cserébe beruházásokat ígért.) Ezek komoly áldozatok voltak Lázár részéről, a pártjában mégis azt beszélik, hogy szívesen váltott pozíciót. "A frakcióvezetői munka rendkívüli módon amortizál. Lázárnak most lehetősége nyílik arra, hogy a háttérben, a 'nagy emberek' előtt bizonyítson" - magyarázta egy fideszes képviselő a váltás vélt pozitívumait.
A hátralévő két évben a keménységéről is ismert Lázár feladatai közé tartozik majd a kormányzati döntések végrehajtásának számonkérése, a "kormányzati működés felpörgetése" és a választókörzeti jelöltek kiválasztása, valamint fegyelmezése is. Utóbbinak a választások közeledtével egyre nagyobb jelentősége lesz, különös tekintettel a képviselői helyek megfogyatkozására.
Lázár helyét a frakció élén Rogán Antal vette át. Nem meglepő, hogy a belvárosi polgármester továbbra sem megy be a kormányba: Rogán a párttársai előtt már korábban világossá tette, hogy megállapodott Orbánnal, miszerint ebben a ciklusban a kabineten kívül marad tevékeny. "Orbán szempontjából Lázár veszélyes, viszont hatékony. Rogán nem anynyira veszélyes, viszont nem is annyira hatékony" - szemléltette a Narancsnak az egykori és az új frakcióvezető közötti különbséget egy kormányzati forrás.
A nagyobbik kormánypárt környékén továbbra is beszédtéma, hogy az ősz közeledtével egy-két miniszternek is mennie kell. A kormányfő Németh Lászlóné munkájával különösen elégedetlen, ezzel együtt a váltás az ő esetében valószínűtlennek tűnik. A Miniszterelnökség megerősítésével Orbán ugyanis megteremtette annak a lehetőségét, hogy a politikai kormányzás sikere ne az egyes minisztériumok teljesítményének függvénye legyen. Vagyis ha további átalakításokra lenne szükség, a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Miniszterelnökségen belül létesülnek újabb pozíciók.
A rendszerváltás veszteseiLázár János kinevezését követően hullani kezdtek az első két évben nagy számban kinevezett kormány- és miniszteri biztosok. A Narancs információi szerint a tisztogatást a kormányzati munka központosításán túl takarékossági szempontok is motiválták, hiszen a biztosok kiemelt fizetéseket kaptak, és többségük három-négy fős stábot tartott fenn. Kevesebb mint egy évig volt a posztján Ókovács Szilveszter, aki a Magyar Állami Operaház irányításáért felelős kormánybiztosi minőségben dolgozott. Szintén mennie kellett Baán Lászlónak, aki tavaly szeptember óta a múzeumi negyed koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztosként volt tevékeny. Hozzájuk hasonlóan augusztus 31-i hatállyal indoklás nélkül mentették fel Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztost, akinek távozása összefüggésben lehet azzal, hogy az ügyészség végül nem emelt vádat Gyurcsány Ferenc ellen a sukorói telekcsere miatt. Véget ért Selmeczi Gabriella kormányzati karrierje is; igaz, a párt szóvivője csak ideiglenesen dolgozott "nyugdíjvédelmi" miniszterelnöki megbízottként; áprilisig szóló megbízatását a kormány nem hosszabbította meg. Egyértelműen a kormányfő elégedetlensége miatt kellett viszont távoznia Nyitrai Zsoltnak, aki egy év alatt a második kormányzati posztját bukta el: tavaly nyáron az infokommunikációért felelős államtitkári pozíciójából mentették fel. Orbán Viktor szeptemberben nevezte ki a kormányzati konzultációkért felelős miniszterelnöki biztosnak, ám a "gazdasági konzultáció" egyelőre kudarc: a 8,2 millió állampolgárnak kiküldött kérdőívekből július közepéig alig 400 ezer érkezett vissza. A Miniszterelnökség közleménye szerint saját elhatározásából távozik a közigazgatási tárca korábbi helyettes államtitkára, Gál András Levente, a jó állam fejlesztési koncepcióért felelős kormánybiztos, aki Orbán Viktornak írott levelében azzal indokolta döntését, hogy "szeptember 1-jéig olyan előrehaladás várható a jó állam fejlesztési koncepcióban, amely után már indokolatlan lenne további foglalkoztatásom". Hét kormánybiztos maradt a helyén, köztük Matolcsy György, a magyar-orosz és a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Fürjes Balázs, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos, Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős és Fónagy János, a közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos. |
