Íme a hivatalos adat: tízezerek bukhatják a felvételit a kormány szigorítása miatt

Belpol

Az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány. Pedig jövőre már kötelező lesz.

Nemrég nyomtatott kiadásunkban foglalkoztunk azzal, hogy egy 2014-es rendelet értelmében a következő tanévtől az egyetemi-főiskolai felvételihez kötelező lesz legalább egy középfokú (B2-es, komplex) nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű okirat, praktikusan emelt szintű nyelvi érettségi.

Akkor a HÖOK becslésére hivatkozva azt írtuk, hogy az intézkedéssel évente 18 ezer fiatal szorulhat ki a felsőoktatásból. Most az Oktatási Hivataltól megkaptuk a frissen felvett, tanulmányaikat szeptemberben kezdő hallgatókra vonatkozó adatsort, ami hasonló képet valószínűsít.

Angol érettségi az Óbudai Árpád Gimnáziumban

Angol érettségi az Óbudai Árpád Gimnáziumban

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Alap és osztatlan képzésre összesen 60982 hallgatót vettek fel, közülük 41795-nek volt legalább középfokú nyelvvizsgája, ami 69 százalékos arány. Ha már idén kötelező lett volna a nyelvvizsga, 19187 diák, a felvettek 31 százaléka nem jutott volna be a felsőoktatásba. (Mivel a kimeneti követelmények között eddig is ott volt a nyelvvizsga, mesterképzésre értelemszerűen csak ennek birtokában lehet menni, így a mesterképzéses hallgatókat kihagyjuk a számításból.)

A kép képzési területenként jelentős eltéréseket mutat. Míg a felvett bölcsészek 88 százalékának volt nyelvvizsgája, a művészetközvetítés területen tanulók mindössze 35 százalékáról mondható el ez. Igen rosszul áll a sporttudomány is (a felvettek 43 százaléka rendelkezett csak nyelvvizsgával).

De a pedagógusképzés helyzete a legaggasztóbb, ahol a felvettek közel felének, 47 százalékának nem volt nyelvvizsgája. A tanárhiány így is égető, az utánpótlásnak nyilván nem tenne jót, ha a potenciális tanárjelöltek közel fele nem jutna be a felsőoktatásba. Nem lesz aki pótolja majd a nyugdíjba menő pedagógusokat.

false

Még szembetűnőbb a különbség a budapesti és vidéki intézmények között. Az adatsorból úgy tűnik, hogy a Corvinuson, az ELTE-n vagy a BME-n nem fog túlzott megrázkódtatást okozni a kötelező nyelvvizsga bevezetése, a Nyíregyházi Egyetemen viszont alig a felvettek harmadának, Dunaújvárosban és Egerben is kevesebb mint a felének volt nyelvvizsgája.

false

A jelentősebb intézmények közül a 69 százalékos országos átlagnál szinte csak fővárosi egyetemek teljesítettek jobban, vidékről egyedül a Szegedi Tudományegyetem került be, itt a felvettek 70 százaléka tudta igazolni a B2-es nyelvtudást.

Az országos átlagnál rosszabbul álló intézmények között ezzel szemben sorjáznak a vidéki egyetemek és főiskolák, igaz, a Testnevelési Egyetem vagy a Budapesti Metropolitan Egyetem sem lehet túl nyugodt a jövőre élesedő nyelvvizsga-követelmény miatt.

false

Információink szerint a HÖOK és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább részterületeken halasszák el a kötelező nyelvvizsga bevezetését. A végső döntésnél talán azt is megfontolják majd, hogy a vidéki intézmények egy része egyszerűen összeomlana az új rendszerben.

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.