Évente 18 ezer fiatal szorulhat ki a felsőoktatásból a kötelező nyelvvizsga miatt

A HÖOK-nál legalábbis ezzel kalkulálnak.

A nyomtatott Magyar Narancsban részletesen foglalkozzunk azzal a jövő évtől érvényes rendelettel, amely középfokú nyelvvizsgához köti a felsőoktatási felvételit.

A cikk kitér az általános- és középiskolai nyelvoktatás hiányosságaira, és arra, mely szakokat érintheti a legdurvábban az új szabályozás.

Jöjjön egy rövid részlet:

A felsőoktatás számos szereplője az ideit tartja „az utolsó békeévnek”. Jövőre élesedik ugyanis az a 2014 végén meghozott szabály, amely B2-es (középfokú) nyelvvizsgához és legalább egy emelt szintű érettségihez köti az egyetemi továbbtanulást (utóbbi követelmény alól a művészeti képzésekre jelentkezők mentesülnek). Főleg az emelt szintű nyelvi érettségi 60 százalékos teljesítésével is kiváltható nyelvvizsga-követelményt tartják veszélyesnek, hiszen az elmúlt években a felvettek nem elhanyagolható része nem rendelkezett ilyen papírral, és nem látszik, mitől javult volna hirtelen az iskolai nyelvoktatás minősége.

A várható hatást nehéz pontosan megbecsülni. Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke azt mondja, nemrég állítottak fel egy munkacsoportot a legfrissebb felvételi adatok elemzésére. A HÖOK-nál úgy kalkulálnak, hogy országosan körülbelül 30 százalékos visszaesést okozhat a felvettek számában a nyelvvizsga megkövetelése, egyes vidéki intézményeknél és szakoknál azonban jóval drasztikusabb, 50 százalék feletti lehet a csökkenés. Ez – ha a 61 ezer idei új belépőből indulunk ki – azt jelenti, hogy évente több mint 18 ezer fia­tal szorulhat ki a felsőoktatásból.

A teljes írást a Magyar Narancs 2019. augusztus 15-i lapszámában olvashatja el. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.