Fleck Zoltán: Nem erőszakról beszéltem, hanem arról, hogy nem fogadunk el egy nyilvánvaló csalást

Belpol

Az egyik Tisza Sziget rendezvényén arról beszélt, hogy Sulyok Tamás talán nem a győztes pártot kérné fel a kormányalakításra. Jó egy hónappal később magától a köztársasági elnöktől kapott választ, Bayer Zsolt pedig gyalázkodó publicisztikában szállt bele. De mit gondol ő: forradalom kell, vagy békés átmenet? Fleck Zoltán jogász, szociológus egyetemi tanár válaszol.

Magyar Narancs: Tulajdonképpen mennyire tartja valószínűnek, hogy egy választási veresége után mégis a Fidesz kap lehetőséget a kormányalakításra a köztársasági elnöktől?

Fleck Zoltán: Többféle forgatókönyv elképzelhető egy ilyen autokratikus rendszer végjátékában: szinte minden lehetséges, ezért jó végiggondolni, melyik opció valószínűbb. Reális lehetőségnek tartom, hogy a NER csatolt intézményrendszere – azok a közjogi szereplők és testületek, amelyeket nem véletlenül választottak meg hosszú, 9-12 éves ciklusokra – a hatalom megtartására játszik. Egészen naiv dolog lenne azt hinni, hogy a demokratikus és jogállami elvek szerint fognak majd eljárni, különösen, ha erre nincs közvetlen jogi kötelezettségük.

MN: A történelem ismer ennél keményebb diktatúrákat is, amelyek végül mégis demokratikus díszletek között buktak meg: most hirtelen a chilei Pinochet-féle jut eszembe, amely tényleg véres diktatúra volt.

FZ: Igen ám, de az az autoriter rezsim kevésbé volt legalista, az erőszakot nyíltan alkalmazta, így több mozgásteret hagyott jogi megoldásoknak. Az Orbán-rendszer viszont kifejezetten a formális, törvényes intézményi berendezkedésre, a legalitás látszatára épít, így a továbbélését is ilyen módszerekkel viheti végbe.

Persze nem zárnám ki azt sem, hogy a közjogi intézmények, illetve az ott dolgozó – jellemzően jogász – szakemberek, érzékelve a politikai fordulatot, végül mégis a hivatásukhoz méltón, szakmai alapon járnak majd el. Éppúgy látom esélyét egy ilyen „jogállami ébredésnek”, mint az előző, kedvezőtlenebb forgatókönyvnek.

MN: Tehát most még úgy tűnik, hogy Sulyok Tamás igazodik Orbán Viktorhoz, ám előfordulhat, hogy ő, valamint a bírók, politikai kinevezettek, az államigazgatásban elkezdenek az új kormányhoz igazodni, és nem veszik fel a kesztyűt vele szemben, akármit vár tőlük Orbán egy hatvanpusztai hátsó szobából.

FZ: Ez attól is függ, mekkora lesz a különbség a két párt között – vagyis mekkora vereséget szenved a Fidesz. Ha szoros eredmény születik, Orbán könnyen bazírozhat arra, hogy az új erők nem tudnak kormányozni, és minden eszközzel – akár nyíltan, akár burkoltan – arra ösztönözheti híveit, hogy ne engedjék hatékonyan működni az új kormányt. Hiszen ne felejtsük el, hogy mély gazdasági és társadalmi válságban vagyunk, a rendszer emberei – jogászok, közjogi szereplők – sokat tehetnek azért, hogy ez a demokratikus átmenet megbukjon. Más a helyzet, ha a Fidesz súlyos vereséget szenved, világos társadalmi akarat tükröződik a választási eredményben, és a közjogi intézmények szereplői nem gördítenek akadályt az új kormány működése elé. Ez olyasmi, amit egy alkotmányosan működő rendszerben nem is kellene mérlegelnünk, hiszen a kormányváltás egyszerű átadás-átvétel kérdése.

Azt gondolom, Orbánék már felmérték azt az opciót, hogy elveszítik a választást, de náluk van a gazdasági erő, a közjogi rendszer, és így gyorsan visszaszerezhetik a hatalmat. Eközben újraépíthetik azt az illúziót, hogy kizárólag ők képesek kormányozni. Ez valóban annyira valószínűtlen lenne az elmúlt 15 év tükrében?

MN: Ilyen teória már 2022-ben is terjedt, és utólag kissé mosolyogtunk is rajta. Valójában azt látjuk, hogy amint egy pillanatra is kicsúszik a Fidesz kezéből az irányítás, máris elszabadulnak a „Magyar Péterek”, beláthatatlan következményekkel.

FZ: Valóban. Nem arról van szó, hogy Orbán el akarja veszíteni a választást, hanem arról, hogy most nem tudja megakadályozni. De az eszközök adottak a gyors visszatérésre. Nem is elsősorban Orbán Viktor szándékai a döntők, hanem például az, hogy a köztársasági elnök kimondja-e: alkotmányos elvek alapján jár el, és a választás győztesét bízza meg kormányalakítással. Most, hogy velem összeszólalkozott, ilyet nem mondott. Pedig világossá tehette volna, hogy nincs más szándéka.

MN: Egy kétharmados győzelem biztosítaná-e a Tisza Párt számára, hogy a kormányzását ne akadályozza a fideszes „deep state?

FZ: Sokkal könnyebb dolga lenne. és jogilag könnyebben lehetne megteremteni azokat az alapokat, amelyek szükségesek a jogállamisággal és demokráciával szembemenő elemek lebontásához. Ez is újabb kérdéseket vet fel: miként lehet megakadályozni a visszaéléseket egy újabb kétharmados hatalommal szemben? Ez már egy következő korszak problémája. Közben a kétharmaddal sem hárul el minden nehézség, a gazdasági válság nem fog egy csapásra megszűnni, a nagy állami rendszerek borzasztó állapotban lesznek. A törvényhozás nem csodaszer, sok mindent nem lehet rendeleti vagy törvényi úton megoldani.

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.