Fleck Zoltán: Nem erőszakról beszéltem, hanem arról, hogy nem fogadunk el egy nyilvánvaló csalást

Belpol

Az egyik Tisza Sziget rendezvényén arról beszélt, hogy Sulyok Tamás talán nem a győztes pártot kérné fel a kormányalakításra. Jó egy hónappal később magától a köztársasági elnöktől kapott választ, Bayer Zsolt pedig gyalázkodó publicisztikában szállt bele. De mit gondol ő: forradalom kell, vagy békés átmenet? Fleck Zoltán jogász, szociológus egyetemi tanár válaszol.

Magyar Narancs: Tulajdonképpen mennyire tartja valószínűnek, hogy egy választási veresége után mégis a Fidesz kap lehetőséget a kormányalakításra a köztársasági elnöktől?

Fleck Zoltán: Többféle forgatókönyv elképzelhető egy ilyen autokratikus rendszer végjátékában: szinte minden lehetséges, ezért jó végiggondolni, melyik opció valószínűbb. Reális lehetőségnek tartom, hogy a NER csatolt intézményrendszere – azok a közjogi szereplők és testületek, amelyeket nem véletlenül választottak meg hosszú, 9-12 éves ciklusokra – a hatalom megtartására játszik. Egészen naiv dolog lenne azt hinni, hogy a demokratikus és jogállami elvek szerint fognak majd eljárni, különösen, ha erre nincs közvetlen jogi kötelezettségük.

MN: A történelem ismer ennél keményebb diktatúrákat is, amelyek végül mégis demokratikus díszletek között buktak meg: most hirtelen a chilei Pinochet-féle jut eszembe, amely tényleg véres diktatúra volt.

FZ: Igen ám, de az az autoriter rezsim kevésbé volt legalista, az erőszakot nyíltan alkalmazta, így több mozgásteret hagyott jogi megoldásoknak. Az Orbán-rendszer viszont kifejezetten a formális, törvényes intézményi berendezkedésre, a legalitás látszatára épít, így a továbbélését is ilyen módszerekkel viheti végbe.

Persze nem zárnám ki azt sem, hogy a közjogi intézmények, illetve az ott dolgozó – jellemzően jogász – szakemberek, érzékelve a politikai fordulatot, végül mégis a hivatásukhoz méltón, szakmai alapon járnak majd el. Éppúgy látom esélyét egy ilyen „jogállami ébredésnek”, mint az előző, kedvezőtlenebb forgatókönyvnek.

MN: Tehát most még úgy tűnik, hogy Sulyok Tamás igazodik Orbán Viktorhoz, ám előfordulhat, hogy ő, valamint a bírók, politikai kinevezettek, az államigazgatásban elkezdenek az új kormányhoz igazodni, és nem veszik fel a kesztyűt vele szemben, akármit vár tőlük Orbán egy hatvanpusztai hátsó szobából.

FZ: Ez attól is függ, mekkora lesz a különbség a két párt között – vagyis mekkora vereséget szenved a Fidesz. Ha szoros eredmény születik, Orbán könnyen bazírozhat arra, hogy az új erők nem tudnak kormányozni, és minden eszközzel – akár nyíltan, akár burkoltan – arra ösztönözheti híveit, hogy ne engedjék hatékonyan működni az új kormányt. Hiszen ne felejtsük el, hogy mély gazdasági és társadalmi válságban vagyunk, a rendszer emberei – jogászok, közjogi szereplők – sokat tehetnek azért, hogy ez a demokratikus átmenet megbukjon. Más a helyzet, ha a Fidesz súlyos vereséget szenved, világos társadalmi akarat tükröződik a választási eredményben, és a közjogi intézmények szereplői nem gördítenek akadályt az új kormány működése elé. Ez olyasmi, amit egy alkotmányosan működő rendszerben nem is kellene mérlegelnünk, hiszen a kormányváltás egyszerű átadás-átvétel kérdése.

Azt gondolom, Orbánék már felmérték azt az opciót, hogy elveszítik a választást, de náluk van a gazdasági erő, a közjogi rendszer, és így gyorsan visszaszerezhetik a hatalmat. Eközben újraépíthetik azt az illúziót, hogy kizárólag ők képesek kormányozni. Ez valóban annyira valószínűtlen lenne az elmúlt 15 év tükrében?

MN: Ilyen teória már 2022-ben is terjedt, és utólag kissé mosolyogtunk is rajta. Valójában azt látjuk, hogy amint egy pillanatra is kicsúszik a Fidesz kezéből az irányítás, máris elszabadulnak a „Magyar Péterek”, beláthatatlan következményekkel.

FZ: Valóban. Nem arról van szó, hogy Orbán el akarja veszíteni a választást, hanem arról, hogy most nem tudja megakadályozni. De az eszközök adottak a gyors visszatérésre. Nem is elsősorban Orbán Viktor szándékai a döntők, hanem például az, hogy a köztársasági elnök kimondja-e: alkotmányos elvek alapján jár el, és a választás győztesét bízza meg kormányalakítással. Most, hogy velem összeszólalkozott, ilyet nem mondott. Pedig világossá tehette volna, hogy nincs más szándéka.

MN: Egy kétharmados győzelem biztosítaná-e a Tisza Párt számára, hogy a kormányzását ne akadályozza a fideszes „deep state?

FZ: Sokkal könnyebb dolga lenne. és jogilag könnyebben lehetne megteremteni azokat az alapokat, amelyek szükségesek a jogállamisággal és demokráciával szembemenő elemek lebontásához. Ez is újabb kérdéseket vet fel: miként lehet megakadályozni a visszaéléseket egy újabb kétharmados hatalommal szemben? Ez már egy következő korszak problémája. Közben a kétharmaddal sem hárul el minden nehézség, a gazdasági válság nem fog egy csapásra megszűnni, a nagy állami rendszerek borzasztó állapotban lesznek. A törvényhozás nem csodaszer, sok mindent nem lehet rendeleti vagy törvényi úton megoldani.

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.