Fleck Zoltán: Nem erőszakról beszéltem, hanem arról, hogy nem fogadunk el egy nyilvánvaló csalást

Belpol

Az egyik Tisza Sziget rendezvényén arról beszélt, hogy Sulyok Tamás talán nem a győztes pártot kérné fel a kormányalakításra. Jó egy hónappal később magától a köztársasági elnöktől kapott választ, Bayer Zsolt pedig gyalázkodó publicisztikában szállt bele. De mit gondol ő: forradalom kell, vagy békés átmenet? Fleck Zoltán jogász, szociológus egyetemi tanár válaszol.

Magyar Narancs: Tulajdonképpen mennyire tartja valószínűnek, hogy egy választási veresége után mégis a Fidesz kap lehetőséget a kormányalakításra a köztársasági elnöktől?

Fleck Zoltán: Többféle forgatókönyv elképzelhető egy ilyen autokratikus rendszer végjátékában: szinte minden lehetséges, ezért jó végiggondolni, melyik opció valószínűbb. Reális lehetőségnek tartom, hogy a NER csatolt intézményrendszere – azok a közjogi szereplők és testületek, amelyeket nem véletlenül választottak meg hosszú, 9-12 éves ciklusokra – a hatalom megtartására játszik. Egészen naiv dolog lenne azt hinni, hogy a demokratikus és jogállami elvek szerint fognak majd eljárni, különösen, ha erre nincs közvetlen jogi kötelezettségük.

MN: A történelem ismer ennél keményebb diktatúrákat is, amelyek végül mégis demokratikus díszletek között buktak meg: most hirtelen a chilei Pinochet-féle jut eszembe, amely tényleg véres diktatúra volt.

FZ: Igen ám, de az az autoriter rezsim kevésbé volt legalista, az erőszakot nyíltan alkalmazta, így több mozgásteret hagyott jogi megoldásoknak. Az Orbán-rendszer viszont kifejezetten a formális, törvényes intézményi berendezkedésre, a legalitás látszatára épít, így a továbbélését is ilyen módszerekkel viheti végbe.

Persze nem zárnám ki azt sem, hogy a közjogi intézmények, illetve az ott dolgozó – jellemzően jogász – szakemberek, érzékelve a politikai fordulatot, végül mégis a hivatásukhoz méltón, szakmai alapon járnak majd el. Éppúgy látom esélyét egy ilyen „jogállami ébredésnek”, mint az előző, kedvezőtlenebb forgatókönyvnek.

MN: Tehát most még úgy tűnik, hogy Sulyok Tamás igazodik Orbán Viktorhoz, ám előfordulhat, hogy ő, valamint a bírók, politikai kinevezettek, az államigazgatásban elkezdenek az új kormányhoz igazodni, és nem veszik fel a kesztyűt vele szemben, akármit vár tőlük Orbán egy hatvanpusztai hátsó szobából.

FZ: Ez attól is függ, mekkora lesz a különbség a két párt között – vagyis mekkora vereséget szenved a Fidesz. Ha szoros eredmény születik, Orbán könnyen bazírozhat arra, hogy az új erők nem tudnak kormányozni, és minden eszközzel – akár nyíltan, akár burkoltan – arra ösztönözheti híveit, hogy ne engedjék hatékonyan működni az új kormányt. Hiszen ne felejtsük el, hogy mély gazdasági és társadalmi válságban vagyunk, a rendszer emberei – jogászok, közjogi szereplők – sokat tehetnek azért, hogy ez a demokratikus átmenet megbukjon. Más a helyzet, ha a Fidesz súlyos vereséget szenved, világos társadalmi akarat tükröződik a választási eredményben, és a közjogi intézmények szereplői nem gördítenek akadályt az új kormány működése elé. Ez olyasmi, amit egy alkotmányosan működő rendszerben nem is kellene mérlegelnünk, hiszen a kormányváltás egyszerű átadás-átvétel kérdése.

Azt gondolom, Orbánék már felmérték azt az opciót, hogy elveszítik a választást, de náluk van a gazdasági erő, a közjogi rendszer, és így gyorsan visszaszerezhetik a hatalmat. Eközben újraépíthetik azt az illúziót, hogy kizárólag ők képesek kormányozni. Ez valóban annyira valószínűtlen lenne az elmúlt 15 év tükrében?

MN: Ilyen teória már 2022-ben is terjedt, és utólag kissé mosolyogtunk is rajta. Valójában azt látjuk, hogy amint egy pillanatra is kicsúszik a Fidesz kezéből az irányítás, máris elszabadulnak a „Magyar Péterek”, beláthatatlan következményekkel.

FZ: Valóban. Nem arról van szó, hogy Orbán el akarja veszíteni a választást, hanem arról, hogy most nem tudja megakadályozni. De az eszközök adottak a gyors visszatérésre. Nem is elsősorban Orbán Viktor szándékai a döntők, hanem például az, hogy a köztársasági elnök kimondja-e: alkotmányos elvek alapján jár el, és a választás győztesét bízza meg kormányalakítással. Most, hogy velem összeszólalkozott, ilyet nem mondott. Pedig világossá tehette volna, hogy nincs más szándéka.

MN: Egy kétharmados győzelem biztosítaná-e a Tisza Párt számára, hogy a kormányzását ne akadályozza a fideszes „deep state?

FZ: Sokkal könnyebb dolga lenne. és jogilag könnyebben lehetne megteremteni azokat az alapokat, amelyek szükségesek a jogállamisággal és demokráciával szembemenő elemek lebontásához. Ez is újabb kérdéseket vet fel: miként lehet megakadályozni a visszaéléseket egy újabb kétharmados hatalommal szemben? Ez már egy következő korszak problémája. Közben a kétharmaddal sem hárul el minden nehézség, a gazdasági válság nem fog egy csapásra megszűnni, a nagy állami rendszerek borzasztó állapotban lesznek. A törvényhozás nem csodaszer, sok mindent nem lehet rendeleti vagy törvényi úton megoldani.

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.