Átalakítják a felvételi rendszert, több beleszólást kapnak az egyetemek

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. július 28.

Belpol

100 pontról maguk az egyetemek dönthetnek majd, ezzel visszajöhetnek a szóbeli felvételik. 

Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában – jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Csák János elmondása szerint úgy alakítják át a felvételi rendszert, hogy továbbra is 500 pontból áll majd,

  • ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ,
  • 300 pont az érettségi eredménytől,
  • 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, "akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével".
  • Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat.

Csák tájékoztatása szerint a rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik.

A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára. Kifejtette, ez az egyetemek szempontjából azt jelenti, hogy jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában, "akár itthonról, akár külföldről". Közlése szerint továbbra is megmarad az "átlátható és kiszámítható felvi-rendszer", és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.

Csák János szólt arról is, hogy az állam fenntartja magának a lehetőséget, hogy nemzetgazdasági szempontból irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását. "Állami ösztöndíjakat nyújtunk azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál" – magyarázta, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, "hanem talán még nőni is fog".

A miniszter a nyelvvizsgákra kitérve azt mondta, az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét, de annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak. Csák ezt a Facebookon úgy foglalta össze, hogy

megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget.  

Csák János a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A Pest megyei nagy pénzrablás története

Mintegy négy éve jött létre az ország első különleges gazdasági övezete Gödön a Samsung-adóbevételek elvonására. A pénzből helyi fideszes szervezetek gazdagodtak, de most, hogy a Fidesz elvesztette többségét a forrásokról döntő Pest megyei közgyűlésben, megszüntethetik az övezetet, a pénz pedig visszakerülhet a most már fideszes vezetésű Gödhöz.