Átalakítják a felvételi rendszert, több beleszólást kapnak az egyetemek

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. július 28.

Belpol

100 pontról maguk az egyetemek dönthetnek majd, ezzel visszajöhetnek a szóbeli felvételik. 

Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában – jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Csák János elmondása szerint úgy alakítják át a felvételi rendszert, hogy továbbra is 500 pontból áll majd,

  • ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ,
  • 300 pont az érettségi eredménytől,
  • 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, "akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével".
  • Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat.

Csák tájékoztatása szerint a rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik.

A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára. Kifejtette, ez az egyetemek szempontjából azt jelenti, hogy jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában, "akár itthonról, akár külföldről". Közlése szerint továbbra is megmarad az "átlátható és kiszámítható felvi-rendszer", és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.

Csák János szólt arról is, hogy az állam fenntartja magának a lehetőséget, hogy nemzetgazdasági szempontból irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását. "Állami ösztöndíjakat nyújtunk azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál" – magyarázta, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, "hanem talán még nőni is fog".

A miniszter a nyelvvizsgákra kitérve azt mondta, az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét, de annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak. Csák ezt a Facebookon úgy foglalta össze, hogy

megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget.  

Csák János a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.