Orbán: „Nincs más, mint hogy a Jóisten kezébe kell tennem magamat”

  • narancs.hu
  • 2019. március 7.

Belpol

És megtudhattuk azt is, hogy ő voltaképpen Európa „iszlamizálódása” ellen küzd. Meg azt, hogy mire tanította a nagyanyja.

Könyve jelent meg a Philippe de Villiers-nek, aki a nyolcvanas években a Chirac-kormány kulturális államtitkára volt, majd európai parlamenti képviselő, sőt a szuverenista Mozgalom Franciaországért párt alapítója és köztársasági elnökjelöltje is. A veterán politikus "Meghúztam a hazugság szálát, és minden jött vele” címet adta művének, és egy egész fejezetet szentel Magyarországnak, és Orbán Viktorral még interjút is készített.

false

 

Fotó: MTI-Koszticsák Szilárd

Az MTI összefoglalója szerint Orbán a Magyarország ellen indított brüsszeli eljárásokról és a személyét ért politikai támadásokról ezt mondta Villiers-nek: „A brüsszeli perektől nem félek. A nagyanyám arra tanított, hogy a megpróbáltatásban legyek alázatos. Mindezt el kell viselnem. Nincs más, mint hogy a Jóisten kezébe kell tennem magamat”, szerinte ellenfeleit leginkább az sújtja le, hogy az alaptörvényben rögzítették: „Magyarországnak keresztény gyökerei vannak; a multikulturalizmusnak nincs helye; egy gyermeknek joga van, hogy apával és anyával rendelkezzen, továbbá, hogy népünknek joga van megvédeni határait, melyek egyébként az Európai Unió határai is”.

Orbán okfejtése szerint „a magyar népnek régi hagyományai vannak a korlátozott szuverenitással szembeni ellenállásban”, s rejtélynek nevezi, hogyan tudtak a magyarok megmaradni azok után, hogy „ott voltak a Német-Római Birodalom uralkodói, aztán a hatalmas mongol birodalom kánjai, utánuk az Oszmán Birodalom szultánjai, aztán pedig a szovjet elvtársak és harckocsijaik”.

A kérdésre, hogy nem tart-e napjainkban a feloldódás veszélyétől, Orbán az Unió széttagolódásának a veszélyét említette, úgy véli, „jelen van egy Európát két részre osztó vonal veszélye, ahol az egyik rész iszlamizálódik, a másik pedig nem akar iszlamizálódni”, és szerinte „ha békén hagynak bennünket, és nem kényszerítenek ránk iszlamizációt, akkor Európa tovább tudna élni, mint a szabad nemzetek klubja. De ha arra kényszerítenek, hogy elfogadjuk az ENSZ migrációs paktumát vagy az Európai Bizottság döntéseit, hogy így hozzáillesszenek bennünket a maguk nyugati megengedő politikájához, úgy a felbomlás nem kizárt" – magyarázta.

 

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.