Ötmilliárd uniós forint pályázat nélkül - Romeltakarítás

  • Somlyódy Nóra
  • 2007. november 1.

Belpol

Múlt heti lapszámunkban interjút közöltünk Kis Péter építészszel, abban a hiszemben, hogy a budavári Szent György téren díszelgő csonka épület újjátervezőjét kérdeztük (Egy lelkesítő ház, Magyar Narancs, 2007. október 25.). Alighanem tévedtünk: naiv feltételezés volt csupán, hogy az erre szánt ötmilliárd uniós forintot a legutóbbi tervpályázat nyertes terve alapján költik majd el.
Múlt heti lapszámunkban interjút közöltünk Kis Péter építésszel, abban a hiszemben, hogy a budavári Szent György téren díszelgő csonka épület újjátervezőjét kérdeztük (Egy lelkesítő ház, Magyar Narancs, 2007. október 25.). Alighanem tévedtünk: naiv feltételezés volt csupán, hogy az erre szánt ötmilliárd uniós forintot a legutóbbi tervpályázat nyertes terve alapján költik majd el.

2007. július 25-én, a Várban megrendezett kormányülésen dőlt el, hogy az Új Magyarország Tervben szereplő, tízmilliárd forint költségvetésű vári rekonstrukciós program kiemelt - vagyis pályáztatást nem igénylő - projekt lehet. A projekt SZDSZ-es hátszéllel, Kóka Jánosnak és Magyar Bálintnak köszönhetően ment át (az előbbi képviselőjelöltként alulmaradt ugyan a kerületben, de beígérte a vár rekonstrukcióját, az utóbbi pedig a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület alelnöke). A hét projektre bontott programot az Oktatási és Kulturális Minisztérium többségi tulajdonában levő, a vagyont kezelő Budavári Kht. dolgozta ki. A hét részterv közül a második világháború óta a Szent György tér és a Dísz tér között rondálló rom, a volt Honvéd Főparancsnokság (HF) jelenti a legnagyobb kihívást. Az épületnek - amit lefednének és a palota felé kibővítenének - a várat kiszolgáló turisztikai, kulturális, vendéglátó funkciót szántak.

Sietnetek jó lesz

A feladat nagyságát, presztízsét és a körülötte burjánzó vitákat mi sem szemlélteti jobban, mint a tizenhét év alatt lebonyolított három építészeti pályázat és a különböző kormányok dugába dőlt, politikai vagy kulturális hatalmi centrumot álmodó víziói (elég csak a kormányzati negyedre vagy a Nemzeti Színházra gondolnunk). A program kisebb egységei egy másik ötmilliárdos tétellé állnak össze, ezek egyebek közt a volt testőrségi lovarda és a Várbazárból felvezető vízhordó lépcső rekonstrukcióját, a vári parkok helyreállítását és a nyugati várfal revitalizálását foglalják magukba. Magyarországnak 2008. február közepéig kell bizonyítania, hogy megérdemli a pénzt: ekkorra kell előállítania a projekt minden elemére kidolgozott, engedélyezett terveket. Számoljunk vissza: még egy sima, csont nélküli engedélyezési eljárásra is legalább egy hónap kell. Sima pedig akkor lesz az eljárás, ha a terv elnyeri az engedélyező hatóságok - jelen esetben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a budavári önkormányzat - tetszését. Ennek a minden kétségen felül álló tervnek tehát, tekintettel a karácsonyi szünetre, december közepéig kell elkészülnie. Azaz hat hét múlva. És ma még nincs hivatalosan felkért tervezője a Szent György térnek.

Bár voltaképpen mégiscsak van hivatalos tervezője. Kis Péter 2004-ben másodszor nyert meg erre az épületre kiírt tervpályázatot. Az akkori zsűri, melyben a tárca, a helyhatóság és a KÖH is képviseltette magát, el volt ragadtatva a tervtől. ("A tervben lévő gondolatok olyan erősek, hogy azoknak a megvalósítása ezen a helyszínen kívánatos" - fogalmazott a zárójelentés.) És biztos nem is lett volna baj, ha a terv mindenkinek egyformán tetszik. A terv és az általa generált kérdések - mennyire lehet modern egy történeti környezetbe tervezett épület?, hogy illeszkedjen anélkül, hogy archaizáló lenne?, mit szabad és mit nem a budai várban? - komoly vitát gerjesztettek az epiteszforum.hu portál fórumán, ahol már nem csak a szakma nyilvánított véleményt. De a fideszes kerületi önkormányzat számára ez a kortárs szellemiségű terv nem volt elfogadható - márpedig egy ilyen beruházás akár egy helyhatósági választást is eldönthet. A kiíró Várgondnokság Kht. (a mai Budavári Kht.) mindazonáltal megbízást adott Kiséknek a továbbtervezésre, akik ebbe a munkába bele is fogtak. Pénz és akarat hiányában azonban két évet kellett várni arra, hogy az épület sorsa továbblendüljön. Idén nyáron, a várprogram elfogadása után Kóka János informális beszélgetéseket kezdeményezett a tárgyban.

Műhelymunka

A vári Rivalda étteremben e találkákon többek között megjelent Magyar Bálint, Mezős Tamás KÖH-elnök, Szamkó Katalin (a Budavári Kht. képvisletében), Ráday Mihály műemléki szakértő, Szőke Balázs (Hiller István kabinetjének munkatársa) és maga Kis Péter. A megjelentek ötleteltek: a terv a reprezentatív, kincstárszerű vagy egy high-tech kiállítóhely irányába menjen-e tovább?

Aztán folytatás helyett idén őszszel a szocialista vezetésű OKM ragadta magához a döntést. Egy hirtelen fordulattal eldőlt, hogy nem ebben a munkában, hanem új tervben és új építészben kell gondolkodni.

Mányi Istvánt - egyebek között - a Holokauszt Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum építészeti munkálatainak tervezőjeként ismerhetjük. Több, egymástól független forrásunk szerint ő kapott megbízást a HF tervezésére - sőt, dolgozik is rajta. Mányi a Narancsnak csak annyit ismert el, hogy részt vett konzultációkon, és "jogszerű folyamatban döntés közeli állapotba jutott a dolog". De vajon hogyan lehetséges akár a megbízás, akár a "döntés közelébe" jutás egy, a közbeszerzési értékhatárt többszörösen meghaladó szolgáltatás esetében - mely szolgáltatás teljesítésén mellesleg egy másik építész dolgozik?

Ennek egyetlen törvényes, noha szépséghibás útja nyílhat: ha a kormányzat valamely, a tulajdonában levő és tervezési jogosultsággal bíró intézményre bízza a feladatot. E feltételeknek megfelel például a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat. (KÖSZ). Ez a hivatal tavaly még Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ néven futott, s fennállása óta számtalan állami műemlék - várak, kastélyok - rekonstrukcióját végezte el. Ám - feltehetőleg, mert a feladat nem rekonstrukciós munka, hiszen nem az egykor volt, a mainál háromszor nagyobb HF visszaépítésére vonatkozik, hanem voltaképpen egy új épület tervezése - a megbízást nem valamely KÖSZ-alkalmazott, hanem külsős tervező végezné, eseti szerződéssel. E húzással nemcsak időt lehet nyerni, de a meglévő terv továbbfejlesztésével vagy egy újabb tervpályázat kiírásával járó nyilvános viták is megspórolhatók. Új pályázatot egyébként akkor lehetett volna kiírni, ha az épületnek teljesen új funkciót találnak ki: ám a program változatlan maradt.

A KÖH - talán hogy mentse a menthetőt - két-három hete egy "workshop" létrejöttét kezdeményezte, melyen Mányi István és egyes "fiatal építészek" vettek volna részt. A KÖH elnöke Z. Halmágyi Juditot, a fővárosi városképvédelmi bizottság elnökét is meghívta, hogy "kövesse nyomon" a műhely alakulását. Z. Halmágyi így nyilatkozott lapunknak a szerepéről: "Próbálom elérni, hogy Kis Péternek is legyen esélye megmérettetni magát, és hogy a két tervet aztán országos zsűri vitassa meg." Hogy erre sor kerülhet-e, lapzártánkkor nem tudjuk. Mezős Tamás - aki "a vár karakteréhez, struktúrájához illő épületet" szeretne a Szent György térre, márpedig szerinte Kis Péteré nem ilyen - fontos hétfői megbeszélésekre hivatkozva nem nyilatkozott bővebben. Az OKM-ben Závecz Ferenc gazdasági szakállamtitkárig jutottunk, aki viszont csak lapzártánk utánra ígért választ a kérdéseinkre.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.