Vegzálják a Petőfit - Hurok és pengetés

  • Bogár Zsolt
  • 2007. november 1.

Belpol

Ha többen hallgatják, mint eddig, az is baj. Az ORTT közigazgatási eljárást indított a Magyar Rádióval (MR) szemben, miután úgy ítélte meg, hogy a júniusban megújult MR2-Petőfi rádió nem tesz eleget közszolgálati műsor-szolgáltatási kötelezettségeinek, és ezzel megsérti a médiatörvényt. Gyors megoldás nem várható; a közpénzből finanszírozott, fiataloknak szóló zenei adó akár át is rendezheti a rádiópiacot.
Ha többen hallgatják, mint eddig, az is baj. Az ORTT közigazgatási eljárást indított a Magyar Rádióval (MR) szemben, miután úgy ítélte meg, hogy a júniusban megújult MR2-Petőfi rádió nem tesz eleget közszolgálati műsor-szolgáltatási kötelezettségeinek, és ezzel megsérti a médiatörvényt. Gyors megoldás nem várható; a közpénzből finanszírozott, fiataloknak szóló zenei adó akár át is rendezheti a rádiópiacot.

Bár ismerősi körben eddig is tesztelhettük a megújult Petőfi fogadtatását, az MR a döntést követően először közölt hallgatottsági adatokat. Noha a tyúkszemnyi bázisértéket a közlemény elmulasztotta feltüntetni, az, hogy több mint két és félszeresére nőtt az adó tábora a célközönségnek számító 18-39 éves korosztályon belül, még akkor is hihető, ha a rádiós hallgatottság mérési módszertanával szemben lehetnek fenntartásaink. A lényeg egyelőre nem is a mérték, hanem a tény. Az MR2-Petőfi személyében bepofátlankodott a kereskedelmi szempontból legértékesebbnek tartott piaci szegmensbe egy olyan szereplő, amelyre a médiatörvényből következően más szabályok vonatkoznak, mint az ott játszó versenytársakra. Ez pedig az ORTT-t kérdések sora elé állítja.

Miért is?

Mint ahogy a Narancs beszámolt róla (Nagyot kell spórolni, 2007. augusztus 30.), a médiahatóság már a nyáron vizsgálta az MR2-Petőfi műsorstruktúráját, és arra a következtetésre jutott, hogy az adón minimális a közszolgálati tartalom - azaz a zenei műsorfolyamot nem tekintette annak. Such György, az MR elnöke azzal védekezett, hogy a Petőfit már a pályázatában is úgy pozicionálta, hogy az adó "az igényes fiatalok rádiója" lesz, márpedig őket csak a zenén keresztül lehet megszólítani, ahogy ezt más országok közszolgálati zeneadói is teszik. Az elnök egyébként magát a szerkesztett, igényes könnyűzenét válogató műsorfolyamot is közszolgálati tartalomnak minősítette, a médiatörvény megkövetelte sokszínűséget pedig részben az MR2-n sugárzott hír- és magazinműsorokkal, egészében pedig az MR teljes programkínálatával vélte lefedni.

Az ORTT nyári levelében nem is a médiatörvény, hanem az MR közszolgálati és műsor-szolgáltatási szabályzatának (kmsz) megsértésére hivatkozott, mivel egyedül az utóbbi írja elő minden egyes csatornára a közszolgálati műsorszámok túlsúlyát. Korábban a médiatörvény is így rendelkezett (28. § 4. bek.), de az uniós jogharmonizációs folyamat során a vonatkozó teljes paragrafust - más klauzulákkal együtt - törölték. Csakhogy a kmsz számonkérése az MR kuratóriuma, és nem a médiahatóság kompetenciájába tartozik. Az ORTT-iroda szeptemberben újfent vizsgálódott, és megint megállapította, hogy az MR2-n nincs többségben a közszolgálat, ellenben osztotta a rádióelnök azon álláspontját, miszerint az 50 százalékos aránynak a teljes MR-programban kell megmutatkoznia. Noha az iroda azt javasolta, hogy a testület levélben számoljon be erről a kuratóriumnak, ehelyett megállapította a törvénysértést. Egyetlen ellenszavazat volt, az SZDSZ-es delegált Tímár Jánosé.

Tímár és Wéber János, MDF-es jelölt lapunknak azt mondta, hogy az MR2 műsora az eddigi rádiós közszolgálati értelmezésnek nem felel meg, míg a fideszes Szalai Annamária és az MSZP-s Ladvánszky György elmondásuk szerint nem akarták maguk eldönteni, hogy a "nagyon zene" közszolgálat-e, hanem megbíztak az iroda véleményében, és úgy szavaztak a törvénysértésre. (Such az ORTT-t az egykori sanzonbizottsághoz hasonlította, és azt sérelmezte, hogy a testület az MR2-Petőfi és a MR3-Bartók zenei kínálatát más szellemben ítéli meg.) Wéber a Narancsnak kifejtette, hogy a joggyakorlat a könnyűzenét sosem tekintette közszolgálati tartalomnak, mivel a kereskedelmiek kínálata főképp ebből áll, és ennek tükrében követelték meg tőlük a közszolgálati kötelezettségeiket. Tímár különvéleménye szerint viszont az iroda "töltelék zene" fogalma sem értelmezhető, és amíg nincs egy alaposabb, többrétegű szempontrendszer, addig nem helyes egy ilyen eljárást megindítani.

De hogyan?

A testületi többségnek a törvénysértés megállapításához a médiatörvényben kellett megtalálnia a jogalapot, hiszen annak a betartását felügyeli. A hivatkozások közé bekerült a médiatörvény 132. paragrafusa, amely úgy fogalmaz, hogy az MR "a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három országos műsort szolgáltat". Ezt lehet úgy értelmezni, hogy mindhárom adónak többségében közszolgálati műsorokat kell sugároznia, és egyiken sem szabad lemondania erről; vagy vissza kell adnia a frekvenciát. Az egész hercehurcára a testület egyik tagja szerint azért van szükség, mert a kuratórium - az eddigi nagy horderejű változásokból is kikövetkeztethetően - egy követ fúj az elnökkel. Ezért ha csak simán felkérnék, hogy a kmsz és az MR2 működése közti ellentmondást oldassa fel, ahogy azt az ORTT-iroda is javasolta, a szabályzatot szabná a rádióhoz.

Az ORTT azonban nem azért került igazán faramuci helyzetbe, mert van egy meccse az MR kuratóriumával, illetve az elnökkel. Hanem amiatt, hogy idáig a közszolgálatiságot védte a kereskedelmi csatornáktól, most viszont a kereskedelmi rádiókat készül megvédeni a közszolgálati rádiótól. Itt megint a médiatörvény 132. paragrafusa lehet a kulcs (ezúttal a 2. bekezdés), amely kimondja, hogy a testületnek a műsor-szolgáltatási lehetőségeket úgy kell kialakítania, hogy az MR és más műsorszolgáltatók azonos esélylyel jussanak műsorsugárzási lehetőséghez. Az ORTT korábban erre hivatkozva mérsékelte egyes kereskedelmi rádiók koncessziós díját, amivel ellensúlyozni szerette volna, hogy egyre több szereplőt juttatott frekvenciához, és ezzel tovább darabolta a reklámtortát. Már ez a sokat vitatott döntés is sértette az MR érdekeit, hiszen a Danubius koncessziós díja, melyet 2004-ben a negyedére szállítottak le, részét képezte a bevételeinek. Miután ezen elbukott egymilliárdot, most az ORTT-intés a kereskedelmi piactól is távol akarja tartani. Such szerint a kereskedelmi rádiók a műsor-szolgáltatási szerződésükkel nem piacot vettek, és az sem volt kikötés, hogy az MR örökre Csipkerózsika-álmát alussza majd, és nem akar az ötven évnél fiatalabb hallgatókat is érdeklő műsorokat gyártani. Közszolgálati műsorszolgáltatóként ugyanakkor meg van kötve a kezük: "A sales szempontjai nálam nem előzhetik meg a programingét. A médiatörvény se engedi, amely eleve behatárolja a reklám mennyiségét és típusát. Azon kívül én sem hagyom" - ígérte Such, aki szerint, ha üzletileg annyira előnyös lenne közszolgálati műsorszolgáltatóként zenei adót működtetni, akkor a kereskedelmiek kérhetnék átminősítésüket közműsorszolgáltatókká, amelyekre szinte ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a közrádióra.

Wéber János szerint azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy milyen kondíciókkal lép be ebbe a versenybe az MR2, hiszen neki nem kellett fizetnie a frekvenciáért, állami ingatlanban helyezték el, és közpénzből fedezik a sugárzási díjat és működését. A kereskedelmiek ellenben saját erőből gazdálkodnak, és még fizetnek is azért, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók működni tudjanak. A múlt héten az ORTT meghallgatta a Sláger, a Danubius és a Radiocafé képviselőjét. A két országos kereskedelmi csatorna nevében Tiszttartó Titusz, a Danubius vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: ők azt szeretnék, ha a megújult Petőfivel is ugyanúgy betartatnák a médiatörvényt, mint velük. Jelenleg ugyanis vannak olyan műsorsávok, amikor a Danubiuson és a Slágeren jóval több közszolgálati műsorszám megy, mint az MR2-n, az MR2 műsorstruktúrája (hírek, információk, időjárás, sport, ajánlók) pedig nemigen különbözik egy kereskedelmi adóétól. A regionális sugárzású Radiocafé ennél tovább ment: ha ez így marad, akkor kérik a rádiójuk által fizetendő frekvenciadíj vagy a szerződésben vállalt 51 százalékos beszédarány csökkentését. Míg az országos adók reklámbevételeikben az MR2 nyomulását eddig nem érzékelték (erre fél év múlva lehet visszatérni), a Radiocafé online hallgatottsága, amely zenei kínálatában is a legtöbb hasonlóságot mutatta, a felére esett vissza. (A vidéki és határon túli hallgatók egy része rákapott az MR2-re.) Az ORTT-tagok a Narancs kérdésére egyelőre nem látták úgy, hogy a Petőfi újragombolásának konzekvenciái lennének más szolgáltatókkal kötött szerződésekre. Inkább megpróbálják az MR vezetését jobb belátásra bírni. Az idő mindenesetre az MR-nek dolgozik - és hasonló konfliktushelyzetben a kereskedelmi csatornák is sokszor játszottak időhúzásra. Nem véletlenül viccelődött így az egyik ORTT-tag: "Gyorsan tiltsuk be, mert még megszeretik az emberek."

Figyelmébe ajánljuk

Legendák egymás közt

  • - turcsányi -

Az alapító atyák Franciaországban viselt dolgainak meglehetős keletje van vásznon és képernyőn. Gondoljunk csak a John Adams pályáját feldolgozó HBO-sorozatra, vagy éppenséggel a magáért beszélő Jefferson Párizsban című moziműre, a derék Nick Nolte játékával (és James Ivory rendezésében).

Betű szerint

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

Két indítvány

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

„Ahová pont befértem”

Hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.

Két tűz között

Az amerikai demokraták sokáig egységesen támogatták Joe Biden külpolitikáját. Ám a gázai háború miatt a demokraták közt törésvonalak alakultak ki, s ez megnehezítheti Biden kampányát. Ha közvetlenül nem is befolyásol sok szavazatot, a háború elhúzódása elbizonytalaníthatja az elnök támogatóit, és megkérdőjelezheti politikai teljesítményét is.

 

A szabotázs ára

  • Zádori Zsolt

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.