Őrzés, védés – Pintér Sándor cégeladásai

szerző
Böszörményi Jenő
publikálva
2014/29. (07. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Pintér Sándor milliárdokat felejtett ki a vagyonnyilatkozataiból. E pénz nagy része a Civil Biztonsági Szolgálat eladásából jöhetett össze, s ha az Orbán-kormányokból kihagyhatatlan belügyminiszternek szerencséje van, a cég újra az övé lehet.

Pintér Sándor belügyminiszter 2010 és 2013 között közel 2,7 milliárd - számításaink szerint 2663293543 - forintról "feledkezett meg" a parlament mentelmi bizottságának leadott vagyonnyilatkozataiban.

Eltérések

Pintér a cégein nem sokkal a 2010-es kormányváltás előtt adott túl - talán azért, hogy összeférhetetlenséggel véletlenül se legyen vádolható. Öt vállalkozása közül elsősorban a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. eladásából keletkezhetett jelentős jövedelme. A cégek értékesítéséből befolyt jövedelem - vagyis a megszerzésükre fordított és az eladásukból származó összeg különbözete - ugyanakkor adóköteles jövedelemnek minősül, ezért a vagyonnyilatkozatban szerepeltetni kell (illetve kellene). A belügyminiszter vagyonbevallásaiban ennek ellenére kizárólag az 1,1 milliós miniszteri fizetését (illetve a nyugdíját) tüntette fel. Az egymást követő években leadott nyilatkozatokból ugyan látható, hogy a cégeladásból származó követelése évről évre csökken - 2010 júniusában még 1,84 milliárd ez az összeg, 2014 januárjában már csak 500 millió -, vagyis kikövetkeztethető az évek során ebből szerzett jövedelem (összesen 1,34 milliárd forint), ám e nyilatkozatokból korántsem egyértelmű, hogy Pintérnek a cégei eladásából ennyi jövedelme származott volna. És nem is ez a helyzet.

false

A kormánytagok esetében nem pusztán a parlamentnek benyújtott - és az elmúlt időszakban oly megbízhatatlannak bizonyult - vagyonnyilatkozatokra, hanem a NAV-nak hivatalosan beküldött személyi jövedelemadó-bevallás nyilvánosságra hozott adataira is támaszkodhatunk, amikor vagyoni-jövedelmi helyzetükről tájékozódunk. A közzétett szja-adatok szerint a belügyminiszternek 2010-ben 1,6 milliárd, 2011-ben 477 millió, 2012-ben pedig 503 millió - vagyis három év alatt összesen közel 2,6 milliárd - forint külön adózó jövedelme keletkezett. Minthogy Pintérnek a cégek eladásán kívül nincs jelentősebb más külön adózó jövedelme (a kevés részvénye után járó osztalék például nem lehet számottevő), ezek az összegek minden valószínűség szerint a cégek, mindenekelőtt a CBSZ értékesítéséből befolyt tételek - amelyek azonban a vagyonnyilatkozatokból mind kimaradtak.

Pintér nyilvános jövedelmi adatai alapján ezenfelül van még egy 80 milliós tétel is, amely - a szuperbruttósítás akkori szabályainak megfelelően 102 milliós összevont adóalapként - megjelenik a 2011-es szja-bevallásában, a vagyonnyilatkozatban azonban nyoma sincs. Ennek az összegnek a forrására nem tudtunk következtetéseken alapuló magyarázatot sem találni. Így jön ki tehát a nyilatkozatokból hiányzó, fentiekben már említett közel 2,7 milliárdos összeg. Kérdésünkre, hogy miből adódnak a vagyonnyilatkozat és az adóbevallás számai közötti millárdos különbségek, Pintér Sándor a sajtósa útján a következő választ adta: "A belügyminiszter vagyonnyilatkozata és szja-bevallása - a jogszabályoknak megfelelően - különböző időpontban került benyújtásra, így nyilvánvalóan statikus állapotot tükröznek." Ami azért értelmezhetetlen, mert bár a vagyonnyilatkozatot, illetve az adóbevallást valóban két különböző időpontban kell benyújtani (az előbbit január 31-ig, az utóbbit május 20-ig), mindkettőnek ugyanazon időszak - nevezetesen a megelőző év - jövedelmi adatait kell tartalmaznia, és ezért a kettő között nem lehet eltérés.

A "feledékenységet" talán az magyarázza, hogy a vagyonnyilatkozatban a jövedelmeket tételesen, a kifizető személyét is megjelölve kell(ene) feltüntetni - szemben az szja-bevallással, amelyben összesített adatok szerepelnek. A vagyonnyilatkozatokból így egyértelművé válhatna, hogy Pintér pontosan kitől, mikor és mennyi pénzt kapott a cégekben meglévő tulajdonrészei értékesítéséből. Akárhogyan is, Orbán Viktor állandó belügyminisztere mulasztott, amikor a parlamentnek benyújtott vagyonnyilatkozataiból "kifelejtette" az összességében közel 2,7 milliárdra rúgó jövedelmeit.

A belügyminiszter 2013 januárja óta jelzi vagyonnyilatkozataiban, hogy cégei eladásából további 500 millió forint követelése áll fenn. Ha igaz, hogy az adóbevallásaiban feltüntetett külön adózó jövedelem (közel 2,6 milliárd) elsősorban cégei eladásából állt elő, azt kapjuk, hogy Pintér összesen cirka 3,1 milliárd forint jövedelemre tett szert tulajdoni részesedéseinek értékesítéséből. Hogyan állhat össze ez az összeg? Minthogy a vagyonnyilatkozatokban a fő belügyér szemérmesen hallgat a kifizetők kilétéről és az összegekről, válaszok után kutatva kénytelenek voltunk feltúrni a cégnyilvántartást. S minthogy az üzletrész-adásvételi szerződéseket nem kötelező a cégbíróságra benyújtani, kénytelenek voltunk a cégek nyilvános irataira és beszámolóira támaszkodni.

Barátok, kollégák, család

Pintér Sándornak közvetlenül a 2010-es kormányváltás előtt öt cégben volt tulajdoni részesedése. Ezek között az orvosi műszerek és gyógyszerkészítmények gyártásával foglalkozó Euro Dentis Kft. 2009 novembere óta végelszámolás alatt állt. A veszteséget termelő cégben Pintérnek 30 százalékos részesedése volt: azonban "a tulajdonosok által remélt tevékenységek egyikét sem sikerült beindítani, és ezáltal bevételt realizálni" - írta a 2009-es beszámoló mellékletében Hatala József, a végelszámolást végző társtulajdonos, aki aztán később országos rendőrfőkapitány lett. A 2010. szeptember elején megszűnt cégből tehát Pintérnek nem keletkezhetett jelentősebb jövedelme - jó, ha nullszaldóval sikerült zárnia a gyógyszeres kalandot. Némiképp hasonló a helyzet a feleségével, Pintérné Eötvös Ildikóval és a legkisebb lányával, Pappné Pintér Ildikóval közösen tulajdonolt Amicus Divat Bt.-vel: a főtevékenységként "saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével" foglalkozó társaságból a kültag Pintér 2010 áprilisában szállt ki: 230 ezer forintos vagyoni betétjét a társaság visszafizette részére. Az értékesítésből Pintérnek tehát ez esetben sem származott jövedelme.

A 2002-ben Valenta Lászlóval, Pintér korábbi minisztériumi kabinetfőnökével közösen alapított P&V Tanácsadó Kft.-ből mindkét tulajdonos 2010. május 21-én szállt ki, és adta át részesedését Péter Adrienne-nek, aki ugyanarra a piliscsabai lakcímre van bejelentve, mint a Pintér-minisztériumba visszatérő Valenta László. Az üzletviteli és vezetési tanácsadás területén mozgó cég Pintér és Valenta keze alatt elég jól muzsikált: átlagos éves nettó árbevétele 2009-cel bezárólag 115 millió körül mozgott, de a 2005-ös csúcsévben 145 millióra is sikerült feltornázni; a szép eredményekre alapozva a tulajdonosok a cégből összesen 153 millió forint osztalékot vettek ki az évek során. (A társaság pozíciói a tulajdonosváltást követően csak 2012-ben rendültek meg, 2013-ban pedig az árbevétel már 16 millió alá esett.) A 2009 végén 115 milliós mérlegfőösszegű társaságot 91,5 milliós kötelezettség terhelte, így ez esetben sem valószínű, hogy Pintér (illetve Valenta) az értékesítésből jelentősebb jövedelemre tehetett volna szert - arról nem is beszélve, hogy amennyiben esetleg névértéken adták át a céget, adóköteles jövedelem egyáltalán nem keletkezett.

Pintér Sándornak már jelentősebb bevétele, s így jövedelme is származhatott a 2010 tavaszán kizárólagos tulajdonában álló Immobil 2000 Kft. értékesítéséből. Az ingatlanforgalmazással és -bérbeadással foglalkozó mezőkövesdi székhelyű cég 70 százalékos részesedését az Orbán Viktor kormányfő barátjának, Garancsi Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Kalamata 2007 Kft., a fennmaradó 30 százalékot az S. Racing Kft. vette meg. A két cég mérlegadataiból az derül ki, hogy a vételár összesen 150 millió lehetett: a cégek beszámolóiból tudható, hogy a Kalamata (görögül a. m. "nádas") 105 millió forint értékben szerzett tartós részesedést egy kapcsolt vállalkozásban - ez pedig nem más, mint az Immobil 2000; az S. Racing mérlegében pedig 45 milliót tüntettek fel befektetett pénzügyi eszközként. A két tétel összegeként adódó 150 milliós vételár egészen jutányosnak tetszik egy 2009 végén közel 600 milliós mérlegfőösszegű, 180 milliós kötelezettségállományú cégért. Hogy az értékesítésből realizált jövedelmet megkapjuk, a 150 milliós vételár összegéből még le kellene vonni a cég megvásárlására fordított összeget: ez azonban nem ismert (Pintér négy tulajdonost még 2003-ban, az utolsót, Tölgyesi Vilmost pedig 2005-ben vásárolta ki).

Mai programok
A mérlegadatokból az is sejthető, hogy mindkét cég kölcsönből fedezte a részesedésvásárlást: az adásvétel évében, 2010-ben a Kalamata mérlegében kapcsolt vállalkozással szembeni rövid lejáratú kötelezettségként megjelenik egy 105 milliós tétel, ami azt valószínűsíti, hogy a vételárat az anyacég biztosította. Az S. Racing beszámolói alapján pedig olybá tűnik, hogy egy nagyvonalú magánhitelező segítségével jutottak az Immobil 30 százalékához: "magánszemélytől 45 100 E Ft pénzkölcsön tartozásunk van" - írja Sas Róbert ügyvezető-tulajdonos. 2013 nyárutóján aztán mindkét társaság kiszállt az Immobil 2000-ből: a cég új tulajdonosai Pintér Sándor lányai, Pintér Hajnalka, Brindzáné Pintér Csillag és Pappné Pintér Ildikó lettek, ügyvezetője pedig a belügyminiszter felesége, Pintérné Eötvös Ildikó. A cég tehát háromévi kitérő után visszakerült a családhoz. Hogy ki lehetett az S. Racing gáláns hitelezője, illetve hogy a Pintér lányok mennyiért vásárolták vissza a papa korábbi cégét, az iratokból nem derül ki.

Lemondás

Az ötödik vállalkozás a cégbirodalom ékköve, amelynek értékesítéséből származott Pintér milliárdos jövedelmének túlnyomó része is. Az őrzés-védelemmel foglalkozó és más társaságokban is érdekelt Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t 2010 márciusában vásárolta meg tőle a két hónappal korábban alapított Prostasia Zrt. Pintér az adásvétel napján, március 25-én megtartott, alig félórás igazgatósági ülésen jelentette be a tulajdonosváltást - a jegyzőkönyv szerint: "Dr. Pintér Sándor előadja, hogy a mai ülés összehívására azért került sor, mert tájékoztatni kívánja a megjelenteket, hogy részvényeit értékesítette a jelenlévő Dr. Kántor Tibor részére, akit bemutat a jelenlévők részére. Dr. Pintér Sándor tájékoztatja a megjelenteket arról is, hogy Igazgatósági elnöki tisztségéről a mai nappal lemondott, és a mai naptól a Társaság új tulajdonosa, Dr. Kántor Tibor az Igazgatóság Elnöke." Pintér itt kétszer is téveszt: a CBSZ-t ugyanis nem Kántor, hanem a Kántor egyszemélyi tulajdonában lévő Prostasia vette meg, amivel nyilván Pintér is tisztában volt, hiszen állítása szerint aznap írták alá a szerződést. Érdekes továbbá, hogy az ülésen jelen lévő, a társaság új tulajdonosaként és elnökeként bemutatott Kántor nem szólt az egybegyűltekhez, vagy egyszerűen nem kapott szót: az ülést ugyanis - mintha mi sem történt volna - végig az elnökségről már lemondott Pintér vezette: "Tekintettel arra, hogy további kérdés, észrevétel nem merült fel, Dr. Pintér Sándor az ülést 15:30-kor berekesztette" - így az ülésről készült jegyzőkönyv (betűhív közlések).

A Pintér és a Prostasia közötti adásvételi szerződés részletei ez esetben sem ismertek, a Prostasia mérlegeiből azonban kikövetkeztethető, hogy a belügyminiszter cirka 3,1 millárd forintért értékesítette a CBSZ-ben meglévő 100 százalékos tulajdonrészét. A Prostasia 2010-től ugyanis kapcsolt vállalkozásban szerzett tartós részesedésként 3,090milliárd forintot tüntet fel a mérlegeiben, márpedig a Prostasiának egyetlen kapcsolt vállalkozása van, a Pintértől megvásárolt CBSZ. A belügyminiszter vagyonnyilatkozataiból az is tudható továbbá, hogy cégei eladásából származó követelését részletekben tudta-tudja érvényesíteni: 2010-ben 340, 2011 és 2013 között pedig évente 500 millió forintot kellett, illetve kellett volna megkapnia. A legutolsó félmilliárd forint ugyanis nem érkezett meg az eredeti ütemezés szerint. Legutóbbi, 2014. június 3-i keltezésű vagyonnyilatkozatában Pintér rögzíti: "Cégeim eladásából származó, 2013-ban esedékes vételárrészletet nem egyenlítették ki, ezért az 500000000 Ft követelésem továbbra is fennáll." A fentiekben láttuk, hogy Pintér többi cégéért nem szerezhetett milliárdos bevételt - ekkora értéket egyedül a CBSZ képviselt. (Az Immobil 2000-t megvásárló Kalamata az anyacégétől, az S. Racing pedig egy magánszemélytől kapott kölcsönt, ezek a tartozások tehát mással szemben álltak fent, kivéve, ha netán az S. Racingnek kölcsönző magánszemély is maga Pintér volt.)

Interaktív
Első ránézésre furcsának tűnhet, hogy a Kántor tulajdonában álló Prostasiának nem kellett kiegyenlítenie a teljes vételárat, a cég tulajdonjogát mégis megszerezhette. Analógiával élve: egy lakás eladója általában nem hitelez a vevőnek, hogy a saját ingatlanát eladhassa neki, vagy ha mégis, a tulajdonjog mindaddig nem száll át, amíg a teljes vételárat ki nem egyenlítik. A jelek szerint Pintér és a Prostasia között az üzleti világban nem ismeretlen eladói hitellel történő értékesítésről lehet szó. Egy vállalkozás ilyen konstrukcióban történő eladása esetén a vevő nem fizeti ki rögtön a teljes vételárat, a fennmaradó részt több év alatt, s ideális esetben a vállalkozás által megtermelt profitból törleszti. Az eladó számára az a biztosíték, hogy a vételárrészletek elmaradása - az ügylet meghiúsulása - esetén a cég tulajdonjogát visszaveheti. Hasonló megoldással nemrég a Tv2 eladásánál találkozhattunk: a ProSiebenSat.1 eladói hitellel értékesítette a tévécsatornát birtokló MTM-SBS Zrt.-t a Tv2 vezetőinek - Simon Zsolt vezérigazgató és Yvonne Dederick gazdasági igazgató - tulajdonában lévő társaságoknak. Ha ez utóbbiak nem tudnak fizetni, a tévécsatorna visszakerül a német médiakonszernhez, s egy átmeneti kitérőt követően minden viszszazökken az eredeti kerékvágásba.

Biztosíték

Ugyanez a konstrukció sejlik fel Pintér és a Prostasia viszonylatában: a Prostasia 2010-ben és 2011-ben 2 milliárd, 2012-ben 1,5 milliárd, 2013-ban 1 milliárd forintnyi kölcsönt tüntetett fel mérlegeiben. 2011-es és 2012-es beszámolójában pedig megemlíti: "A kölcsön biztosítékaként, óvadékul a Társaság tulajdonában lévő részvénycsomag szolgál." Magyarán, a kölcsönadó számára a biztosítékot a CBSZ részvényei jelentik - nem ismert, hogy a Prostasiának Pintéren kívül volt-e más hitelezője is a CBSZ megvásárlásához. Teljesen érthető azonban, hogy Pintér az eladóihitel-konstrukció keretében valamilyen biztosítékot kérjen és kapjon - logikusan a CBSZ részvényeit. Ha tehát a Prostasia nem tudna fizetni, vagy egyszerűen nem fizetne, a CBSZ visszakerülhet Pintérhez. Ez lenne csak a szerencsés végkifejlet! Márpedig 2013-ban, illetve az előző kormányzati ciklus végéig a Prostasia nem fizetett, Pintér pedig nem kapta meg a cégei eladásából származó utolsó 500 milliós vételárrészletet. Ami annak fényében igazán furcsa, hogy a Prostasia 2013-ban 600 millió, a megelőző két évben pedig összesen 1,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki - vagyis éppenséggel elég jól futott a szekér ahhoz, hogy a kölcsönöket időben törleszteni tudja.

A CBSZ eközben egyre értékesebb, hiszen az elmúlt kormányzati ciklusban a cég nagyot ment. A CBSZ-t Pintér még 2003-ban vásárolta meg, s az akkori egymilliárd forintos nettó árbevételt 2009 végére tornázta fel 5,5 milliárdra. A cég, illetve a vállalatcsoport azonban csak a tulajdonosváltást követően kezdett igazán szárnyalni, egyre-másra nyerve el a nagy állami intézmények és vállalatok megbízásait is (ügyfelei között találjuk a Magyar Fejlesztési Bankot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, a Magyar Villamos Műveket, a Szerencsejáték Zrt.-t, az Országos Bírói Hivatalt vagy a Miniszterelnökséget is) - olyannyira, hogy négy év alatt, 2013 végére nettó árbevételét 11 milliárdra, a csoport konszolidált árbevételét pedig 16 milliárdra növelte. Bár Pintér immár nem tulajdonosa a CBSZ-nek, közvetve, áttételesen mégis érdekelt a cég sikerében, hiszen egy félmilliárdos vételárrészlet még mindig a levegőben lóg, s ennek kifizetését csak akkor remélheti, ha a CBSZ, illetve jelenlegi tulajdonosa, a Prostasia szép nyereséget termel. Igaz, még jobban jár, ha a CBSZ prosperál, a Prostasia pedig mégsem fizet - ez esetben ugyanis a cég visszakerülhetne hozzá.

Az eddigi számok alapján Pintér ugyanakkor nem csinált valami jó üzletet azzal, hogy a cégből kiszállt, hiszen távozása óta a CBSZ hasít: 2010-2013 között több mint 3,5 milliárd forint osztalékot fizetett. A belügyminiszter fizetése eközben éves szinten alig haladja meg a 13 milliót, milliárdosítva: a 0,013 milliárdot, négy év alatt a 0,052 milliárdot. Pintérnek ráadásul a cégeladás után jelentős adófizetési kötelezettsége is keletkezett (eddig összesen 557 milliót kellett a NAV-nak leperkálnia), nem ingatlanban lévő vagyona - vagyonnyilatkozatai szerint - 2,1 milliárdról 1,6 milliárdra apadt, ingatlanvagyona pedig mindössze egy 11 hektáros szurdokpüspöki és egy 2 hektáros pásztói területtel gyarapodott. Mindezek alapján, ha mérleget kívánnánk vonni, olybá tűnik, nem túl kifizetődő Orbán Viktor örökös belügyminiszterének lenni. Vagy mégis?

Szomszédok, barátok közt


A jó formát futó Prostasia Zrt. 50-50 százalékát 2013 nyarán Szabó Péter és Tölgyesi Vilmos vette meg Kántor Tibortól. Mindketten Pintér munka- és üzlettársi köréhez tartoznak. Korábban Szabó is, Tölgyesi is több Pintér-cégben előfordult már: Tölgyesi a CBSZ-nél 2003-tól fb-tag, az Immobil 2000-ben sokáig Pintér tulajdonostársa, a Fejlesztés 08 Kft.-ben a Pintér lányok tulajdonában álló Trium-Itech Kft., a PM Perpetuum Mobile Kft.-ben pedig Pintér feleségének a társa. Szabó Péter korábban szintén résztulajdonos volt az Immobil 2000-ben és igazgatósági tag a CBSZ-ben. Szabót 1998-ban Pintér nevezte ki a Rendvédelmi Szervezetek Védelmi Szolgálatának élére, s ő is mentette fel 2001-ben, miután Szabó - a vád szerint - ittas állapotban halálos kimenetelű közlekedési balesetet okozott. Pintért és Szabót egy ingatlanügylet is összeköti. Pintér Sándor 2003 őszén vásárolta meg a már tíz éve a Belügyminisztériumtól (BM) bérelt szolgálati lakását; a HVG akkori értesülései szerint a volt és egyben leendő belügyminiszter a forgalmi érték 60 százalékáért jutott a Rózsadomb Csatárka részén lévő Zöldkő utcai, 159 m2-es sorházi lakáshoz. (Valenta László ugyanekkor jutott egy zuglói kertvárosi lakáshoz.) Közvetlen szomszédja Szabó Péter volt, aki a tulajdoni lap tanúsága szerint három évvel később, 2006. július végén ugyancsak a BM-től vásárolta meg a Pintérével megegyező méretű lakását, melyben, úgy tűnik, annak ellenére maradhatott bérlő, hogy állásából felmentették. Hogy Szabó is kedvezményes áron jutott-e az ingatlanhoz, nem ismert, bár nem zárható ki. A zöldövezeti lakás azonban nem sokáig maradt a birtokában: alig telt el két hónap, október elején már túl is adott rajta. A vevő Pintér Sándor volt.

 

 

Klasszika-filológia


A prostasia görög szó, jelentése védelem, megőrzés, ami egy személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó céget/cégcsoportot birtokló vállalkozás számára találó, bár a magyar fülnek idegenül csengő név. E kifejezés nem hangzott ugyanakkor idegenül a világhódító Nagy Sándor Makedóniájában. Edward M. Anson a Classical Philology 1992. januári számában megjelent cikkében bemutatja, hogy a makedónok szemében a legmagasabb kitüntetésnek számító prostasia "hivatalos, bár kivételesen betöltött makedón poszt volt, amelynek feladatai megegyeztek a régensségével", vagyis "a prostasia a makedóniai régensség hagyományos megnevezése". Mint az közismert, a régens a király kiskorúsága, cselekvésképtelensége vagy átmeneti távolléte idején a király helyett gyakorolja a királyt megillető jogokat. Minekutána Nagy Sándor i. e. 323 júniusában az istenek közé távozott, a prostasia hivatalát Sándor közeli munkatársai, Kratérosz, majd Perdikkasz töltötték be.

szerző
Böszörményi Jenő
publikálva
2014/29. (07. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 6
    Sándor Zoltán Petőfi
    2015. július 09., csütörtök 16:24
    A fenti szöveg 2015. július 09-én íródott!
  2. 5
    Sándor Zoltán Petőfi
    2015. július 09., csütörtök 16:21
    Én havi 28000 forintból tengődöm, mert "Ratkó" gyerek vagyok, 62 éves és 4,5 hónapos, még vagyonőrnek sem vesznek fel, mert a vagyonvédelmi cégek tisztességtelen módon üzemelnek.Jelenleg három cég ellen folyik Munkaügyi Bírósági per, melyből kettőt már megnyertem, a határozat jogerőre emelkedett és várom már fél éve az önálló bírósági végrehajtás eredményességét. A harmadik ügyem meg azért nem kezdődött még el, mert a T.Bíróság nem tudta eldönteni, hogy az ügyet Szegeden tárgyalja vagy Pesten. Addig meg éljek a 28000 forintból úgy, hogy még kecském sincsen! Nem tudom mikor lesz vége az ügynek, már a NAV is folytat vizsgálatokat, de engem csak az érdekel, hogy a jogos igényemhez mikor jutok hozzá. Nem tudom minek van a Nemzeti Bérgarancia Alap, ha a jogos pénzre még közel fél év távlatából sem jutok hozzá. Még szerencse, hogy élnek a kedves szüleim és segítenek engem, de nem ez a megoldás, hanem az, hogy a Bíróság által jogerőre emelkedett határozatot minél hamarább végrehajtsák.
  3. 4
    Isaac Bóhner
    2014. július 27., 18:28
    én megértem Pintért... én is ilyen vagyok: a faszom se hajol le 10-20 forintosért:((
  4. 3
    Berecz József
    2014. július 27., 13:31
    A MINISZTER ELNÖK NEM HALLJA A NAGY CSATA ZAJTÓL;;;;;DE MEG JÓSOLOM HOGY EBBŐL A BANDÁBÓL IS FOGNAK MÉG ÜLNI,,.. 70-80 EZERBŐL TENGŐDNEK EMBEREK EZEK MEG KI HAGYNAK LAZÁN MILLIÁRDOKAT>>>KEDVES JÓ ISTENEM HOZD VISSZA RÁKOSIT 6 HÓNAPRA HAD SEPERJE LE A PADLÁSUKAT>>> A SZEGÉNY EMBERNEK EGY KIS MORZSA JUTNA
  5. 2
    Nagy Zsigmond
    2014. július 27., 12:55
    És akkor még nem is beszéltünk az olajpénzekről!
    Csend van odaát!!!!!!!!!!!!!
  6. 1
    Katalin Tószegi
    2014. július 27., 12:20
    Ezt kéne vizsgálni az ügyészségnek /ki is az talán Polt Péter?/ lehet hogy nem jól írtam le a nevét, valószínű hiányzik a Dr előle. Jó lenne ha már felébrednénk és egy kicsit elgondolkodnánk azon mi folyik itt Magyarországon ebben a a szabadságharcban!

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kormányzati manőverek
Mi lesz a Corvinusszal?
Interjú a Libri vezetőivel
Halmos Ádám és Sárközy Bence a könyvkiadásról
Interjúk
Rév István, Baki Péter, Ligeti Gyuri
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra