"A gyülekezési szabadság körében a lényegi gondot nem a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás gyakorlata okozza. (...) A törvénymódosítás mindig egyszerű: a leggyorsabb és legolcsóbb válaszok közé tartozik, de a paragrafusok átírása a papíron önmagában sosem adhat teljes körű megoldást a társadalmi problémákra" - olvasható az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) szeptember 3-án közölt, a kormány tervezetét kritizáló állásfoglalásában.
Hasonló megfontolásokból tartja elfogadhatatlannak a módosítási javaslatok zömét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. A civilek azt fájlalják, hogy a minisztérium rohamtempóban akarja keresztülverni a javaslatait; a kilenc jogszabályt érintő salátatörvény október 15-én már hatályba is lépne, hogy az ünnepek idejére prognosztizált zavargások résztvevőivel szemben a rendvédelmi szervek alkalmazni tudják a szigorúbb passzusokat. A sietség miatt a tárca
mindössze hat napot
adott a véleményezésre, holott az elektronikus információszabadságról szóló törvény előírásai szerint legalább tizenötöt kellene biztosítani. Sürgős esetben ettől el lehet ugyan térni, de a civilek úgy vélik, a rendezni kívánt problémák összetettsége miatt a kéthetes véleményezési periódust biztosítani kellett volna. Ráadásul a júliusi melegfelvonuláson történt atrocitások után több civil szervezet és kutatóintézet nekiállt a saját javaslatcsomagja kidolgozásához - ezeket illett volna bevárni. (A DEMOS, a Progresszív Intézet és az EKINT két nappal a véleményezési határidő után, múlt pénteken ismertette közös téziseit.)
A TASZ a tervezet "saláta" jellegét is bírálja: érthetetlen, hogyan kerültek a közrendet és köznyugalmat védő passzusok mellé azok a javaslatok - így a szerzői jogok módosítása vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot érintő változtatások -, amelyek semmilyen módon nem köthetők az előterjesztés tárgyához. A "salátázást" nemcsak a civilek kifogásolják, az Alkotmánybíróság (AB) sem tartja helyesnek az össze nem tartozó jogszabályok egy csomagban való megváltoztatását. Az AB két évvel ezelőtt - a 2005-ös költségvetési törvény több paragrafusát hatályon kívül helyezve - megállapította: a követhető, áttekinthető jogalkotás alkotmányos követelmény.
Az IRM mostani javaslata egyszerre akar jogi kapaszkodót adni a hatóságoknak, bíróságoknak a tojásdobálókkal, a kisebbségi csoportokat (így a melegeket) fenyegető rendzavarókkal, a politikusoknak fehér poros leveleket küldözgetőkkel, a választási gyűléseket megzavarókkal szemben, több passzus pedig kifejezetten a Magyar Gárda ellen íródott. "A szigorítások több esetben szükségtelenek, biztosra vehető, hogy a tervezet jelentős része nem állja ki az alkotmányossági próbát" - nyilatkozott a Narancsnak Simon Éva, a TASZ programvezetője.
A civilek szerint a csomag legnagyobb erénye, hogy a "nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erőszak" kifejezést a Btk.-ban a "közösség tagjai elleni erőszakra" változtatja, így végre a lakosság minden csoportja jogosult lesz az állam büntetőjogi védelmére. A jogvédők üdvözlik azt a módosítást is, amely a gyülekezési szabadság megsértését kivenné a hivatali bűncselekmények közül (az uralkodó jogalkalmazási felfogás szerint ezt eddig csak rendőrök követhették el), ám értelmetlennek tartják a "jogtalan akadályozás" gumipasszusának bevezetését. Eszerint Btk.-ba ütköző tettet követ el és akár szabadságvesztéssel is sújtható az a személy, aki "zajkeltő eszközökkel" zavar meg egy választási gyűlést; azaz például a náci masírozókat síppal kifütyülők is büntethetővé válnak.
Nagyban segítheti a nemzetbiztonságiak és a rendőrök munkáját, hogy a jövőben az egyesülési jog erőszakkal való megsértésének előkészülete is büntethetővé válik. Sőt, a különféle szélsőséges portálokon - így a kuruc.infón - megjelenő, nemegyszer névvel vállalt kiáltványokra reagálva kialakítottak egy új tényállást is, ami a bűncselekmény elkövetésére történő felhívást szankcionálná.
Túlzónak tartják viszont a szakemberek azt a passzust, amely erőszakos magatartásnak minősíti a "más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatást" akkor is, ha a fellépés nem alkalmas testi sértés okozására. Bár a melegfelvonulást dobáló személyeket azzal az indoklással mentette föl a bíróság, hogy az érintettek abban a hitben követték el a tettüket, hogy az még belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, Simon szerint szükségtelen mértékű a szigorítás. A melegfelvonuláson történt tojásdobálás ugyanis a jelenlegi jogszabályok szerint is bűncselekmény. Ráadásul az erőszak fogalmi körének ilyen jellegű kitágítása jogbizonytalanságot eredményez, ugyanis szinte lehetetlen megállapítani, hogy mi minősül "támadó jellegű fizikai ráhatásnak".
A tervezet szigorítani akarja a közérdekű üzem megzavarásának tényállását is: ha a zavargók csoportba verődve vagy fegyveresen állják el egy busz vagy villamos útvonalát, akár nyolcévnyi börtönbüntetést is kaphatnak. "Úgy véljük, hogy ezt a fajta szigorítást alapvetően az a
morális pánik indukálta,
miszerint a gyülekezési szabadság érvényesülése nem megfelelően biztosított (...), a gyors reakciók azonban nem feltétlenül vezetnek a probléma megoldásához" - olvasható az EKINT állásfoglalásában. Nem sok jóra számíthatnak a fehér poros levelekkel rémisztgetők sem: a bűntettet - még ha ártalmatlan is a küldemény - a jövőben zaklatásnak minősítik, és szabadságvesztéssel büntetik.
A Magyar Gárda típusú fasisztoid szervezetek megregulázását célozza a "félelemkeltő csoportok" tagjait szankcionáló rész. Az előterjesztés szerint akik úgy élnek az egyesülési joggal, hogy ezzel másokban - a vezényszavaik, a csoport alakzata révén - félelmet keltenek, elzárásra vagy 150 ezer forintos bírságra számíthatnak. "A tüntetésen való jelenlét önmagában is véleménynyilvánítás" - bírálták az előterjesztés vonatkozó részét az EKINT szakemberei. Az intézet álláspontja összhangban van azzal az 1992-es AB-határozattal, amely megállapította, hogy a gyülekezési jogot védelem illeti, függetlenül attól, hogy mi a tüntetők szándéka. Ezek a javaslatok azért is különösen neccesek, hiszen a feles szabálysértési törvénnyel nyúlnak bele a kétharmados többséggel módosítható egyesülési jogba.
Az előterjesztés gátat kíván szabni az olyan visszaéléseknek is, melyeket legutóbb a gárda perén tapasztalhattak az újságírók (a szervezet tagjai megakadályozták egyes médiumok terembe jutását). Kiemelt kockázatúnak minősülő tárgyalásoknál a jövőben a bíróság elnöke meghatározhatja a hallgatóság létszámát, illetve elrendelheti a per közvetítését a bíróság zártláncú televíziós hálózatán.
A salátatörvény jelentősen korlátozná a fogvatartottak és elítéltek nyilatkozattételi jogait is. Erős jogosítványokkal ruháznák fel a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, aki a nyilatkozat megsemmisítésére kényszeríthetné az adott sajtóorgánumot, sőt a fogva tartó intézet akár kilenc napra visszatarthatná a közlésre szánt anyagot. A TASZ szerint ez ellentmond az Európai Emberi Jogi Bíróság állandó gyakorlatának, amely elismerte, hogy a "hír romlandó áru", tehát a kilencnapos késedelem a sajtó szabad működését korlátozná. (Az MSZP 2001-ben üdvözölte azt az AB-döntést, amely ízekre szedte az Orbán-kormány kidolgozta lex Clodót - de most maga is erőteljesen korlátozná az elítéltek véleménynyilvánítási jogát.)
A jogvédők szerint komoly adatvédelmi aggályokat vetne föl a központi szabálysértési nyilvántartás felállítása. Az IRM szerint erre azért van szükség, mert bizonyos (például a fegyvertartási) engedélyek kiadását a jogszabályok a szabálysértési előélethez kötik, ám nyilvántartás hiányában ennek ellenőrzésére nincs lehetőség. Bár a szabálysértési ügyek két év alatt elévülnek, a javaslat szerint négy évig őriznék az információkat, sőt az úgynevezett adattovábbítási nyilvántartásból csak öt év múlva törölnék a személyes adatokat. Figyelembe véve az Alkotmánybíróságnak a személyes adatok védelme iránti elkötelezettségét, ezek a részek biztosan elhasalnak a testület előtt. A TASZ és az EKINT szerint a korlátozások többsége
túlzó, indokolatlan
és szükségtelen, a hatályban lévő törvények ugyanis már most is megfelelő jogalapot biztosítanak a visszaélésekkel szembeni határozott fellépésre. Igaz, azt is elismerik, hogy a jogalkalmazói oldallal komoly problémák vannak. A rendőrök, ügyészek, bíróságok bátortalanok: sem a közösség elleni izgatást, sem a gyülekezési szabadság megsértését büntető paragrafusokat nem alkalmazzák kellő eréllyel - és a Legfelsőbb Bíróság sincs a helyzet magaslatán, amely jogegyesítő határozataival járhatna elöl a jó példával.
