Schmidt Mária ismét nagyot ment: A Nyugat gyarmatosítani akar minket, az EU mindent elvett tőlünk

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 9.

Belpol

A Terror Háza vezetője közel 25 percen keresztül elemezte a világot. A franciák gyengíteni akarnak, a mai liberalizmus pedig rossz.

A HírTv visszafideszesítésének egyértelmű jele, hogy tegnap este Schmidt Mária vendégeskedett a csatorna Magyarország élőben című műsorában, ahová három évig fideszes politikusok és a NER haszonélvezői be sem tették a lábukat. Schmidtet most azért hívták be, mert írást tett közzé a francia Le Monde-ban, ahol megszidta a liberális elitet, és megvédte a magyar kormányt.

Az erősen alákérdezős interjúban a Terror Háza Múzeum vezetője arról beszélt, hogy a Nyugat ki akarja oktatni Magyarországot, feltételeket akar szabni az ország számára, és ez olyan, mintha gyarmatosítani szeretnének minket.

A gonosz franciák

Schmidt beszélt a kormány kedvenc témájáról, a migrációról is: szerinte a nyugati országok nem értik meg, hogy mi nem voltunk gyarmatosító nemzet, így mi nem tartozunk felelősséggel azon országoknak, amelyek például a francia gyarmatbirodalom részei voltak. Schmidt, úgy tűnik, kifejezetten dühös a franciákra, mert szerinte már a török fenyegetettség idején úgy gondolták, hogy összefoghatnak a törökkel, hogy ezt a térséget meggyengítsék és érvényesítsék itt az érdekeiket.

vvvv

 

A gonosz liberalizmus

Schmidt szerint a magyar történelemnek volt olyan szakasza, amikor a liberalizmus miatt fejlődött az ország, de szerinte a mai liberalizmusnak semmi köze ahhoz. Nyugaton ma alliberalizmus van, mert az igazi liberalizmus nem akarja ráerőltetni a gondolatát a másikra – magyarázta a Terror Háza vezetője, de az nem derült ki, mire utalt. Azt viszont elmondta, hogy ma Magyarországon a szabadságjogok mindenki számára biztosítva vannak, nincs politikailag korrekt kánon. Ez a kijelentés egészen mókás akkor, amikor a NER-értelmiség arról diskurál, hogy ki az a művész, aki ellenségnek számít.

 

A gonosz Európa

Schmidt Mária az EU-t is ostorozta a tévéinterjúban: szerinte 2004-ig „előszobáztattak” bennünket, majd a csatlakozás eredményeként elvették a piacainkat, a közműveinket, a szigorú élelmiszer-szabályozásainkat. Ő úgy látja, Nyugat-Európa nem volt elég hálás, pedig a hidegháborúból nekik csak az előnyök jutottak. Schmidt szerint a Nyugat soha nem akarta, hogy a Szovjetunió összeomoljon, mert „pontosan tudták, milyen jó az a felelőtlen élet, amelyben ők élnek”.

 

A jó Orbán Viktor

Orbán Viktor támogatója odáig is eljutott a beszélgetésben, hogy szerinte a legfőbb ideje volt, hogy Orbán Viktor meghirdesse a harcot a ’68-as generációval szemben. „Amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy most jönni fog a kilencvenes évek generációja, az a generáció, amelyik megdöntötte a kommunizmust” – mondta Schmidt, aki szerint itt az ideje, hogy Európában szakítsunk a kommunizmussal. Hogy ezzel mire utalt a Terror Háza igazgatója, az nem teljesen egyértelmű, mindenesetre azt hozta fel példának, hogy az „Európai Uniónak most egy olyan külügyi biztosa van, egy olasz hölgy, ez a Mogherini, aki csont kommunista”. Ez ebben a formában természetesen nem igaz: bár Federica Mogherini valóban az olasz ifjúkommunista szövetségben kezdte a karrierjét, ma a Demokrata Párt tagja, Matteo Renzi balközép kormányában volt rövid ideig külügyminiszter.

Borítókép: YouTube/HírTV

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.

Hova haza?

A térkép sok mindent megmutat. Támpontot ad és útba igazít, ábrázol és leegyszerűsít, a megismerés lehetőségével kecsegtet. Hasznos szerszám, mégis mindig hazudik.