Schmidt Mária ismét nagyot ment: A Nyugat gyarmatosítani akar minket, az EU mindent elvett tőlünk

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 9.

Belpol

A Terror Háza vezetője közel 25 percen keresztül elemezte a világot. A franciák gyengíteni akarnak, a mai liberalizmus pedig rossz.

A HírTv visszafideszesítésének egyértelmű jele, hogy tegnap este Schmidt Mária vendégeskedett a csatorna Magyarország élőben című műsorában, ahová három évig fideszes politikusok és a NER haszonélvezői be sem tették a lábukat. Schmidtet most azért hívták be, mert írást tett közzé a francia Le Monde-ban, ahol megszidta a liberális elitet, és megvédte a magyar kormányt.

Az erősen alákérdezős interjúban a Terror Háza Múzeum vezetője arról beszélt, hogy a Nyugat ki akarja oktatni Magyarországot, feltételeket akar szabni az ország számára, és ez olyan, mintha gyarmatosítani szeretnének minket.

A gonosz franciák

Schmidt beszélt a kormány kedvenc témájáról, a migrációról is: szerinte a nyugati országok nem értik meg, hogy mi nem voltunk gyarmatosító nemzet, így mi nem tartozunk felelősséggel azon országoknak, amelyek például a francia gyarmatbirodalom részei voltak. Schmidt, úgy tűnik, kifejezetten dühös a franciákra, mert szerinte már a török fenyegetettség idején úgy gondolták, hogy összefoghatnak a törökkel, hogy ezt a térséget meggyengítsék és érvényesítsék itt az érdekeiket.

vvvv

 

A gonosz liberalizmus

Schmidt szerint a magyar történelemnek volt olyan szakasza, amikor a liberalizmus miatt fejlődött az ország, de szerinte a mai liberalizmusnak semmi köze ahhoz. Nyugaton ma alliberalizmus van, mert az igazi liberalizmus nem akarja ráerőltetni a gondolatát a másikra – magyarázta a Terror Háza vezetője, de az nem derült ki, mire utalt. Azt viszont elmondta, hogy ma Magyarországon a szabadságjogok mindenki számára biztosítva vannak, nincs politikailag korrekt kánon. Ez a kijelentés egészen mókás akkor, amikor a NER-értelmiség arról diskurál, hogy ki az a művész, aki ellenségnek számít.

 

A gonosz Európa

Schmidt Mária az EU-t is ostorozta a tévéinterjúban: szerinte 2004-ig „előszobáztattak” bennünket, majd a csatlakozás eredményeként elvették a piacainkat, a közműveinket, a szigorú élelmiszer-szabályozásainkat. Ő úgy látja, Nyugat-Európa nem volt elég hálás, pedig a hidegháborúból nekik csak az előnyök jutottak. Schmidt szerint a Nyugat soha nem akarta, hogy a Szovjetunió összeomoljon, mert „pontosan tudták, milyen jó az a felelőtlen élet, amelyben ők élnek”.

 

A jó Orbán Viktor

Orbán Viktor támogatója odáig is eljutott a beszélgetésben, hogy szerinte a legfőbb ideje volt, hogy Orbán Viktor meghirdesse a harcot a ’68-as generációval szemben. „Amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy most jönni fog a kilencvenes évek generációja, az a generáció, amelyik megdöntötte a kommunizmust” – mondta Schmidt, aki szerint itt az ideje, hogy Európában szakítsunk a kommunizmussal. Hogy ezzel mire utalt a Terror Háza igazgatója, az nem teljesen egyértelmű, mindenesetre azt hozta fel példának, hogy az „Európai Uniónak most egy olyan külügyi biztosa van, egy olasz hölgy, ez a Mogherini, aki csont kommunista”. Ez ebben a formában természetesen nem igaz: bár Federica Mogherini valóban az olasz ifjúkommunista szövetségben kezdte a karrierjét, ma a Demokrata Párt tagja, Matteo Renzi balközép kormányában volt rövid ideig külügyminiszter.

Borítókép: YouTube/HírTV

Neked ajánljuk

Farkas farkasnak embere

Évszázadok alatt sokat fejlődtek a történetmesélés eszközei, a korábban tűz mellett elmesélt legendákat mára a live-ozás váltotta fel, a westernfilmek pedig valahol a kettő között helyezkednek el.

Ember embernek

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

Mert ez műanyag

Előfordul, hogy néhány tárgy megpillantása egy egész, rég eltemetett emléksort hoz elő. Pontosan ezzel ajándékoz meg minket e kiállítás, amely sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér. Gyermekkori álmainkat hozza közelebb.

Közös pillanataink

  • Erdei Krisztina

A világ sosem volt túl biztonságos hely, ám napjainkban annyi krízishelyzet adódik, hogy a művészet is a gondozás, a gondoskodás fogalma és gyakorlata felé fordult.

Mantrafelhő

A kötet verseit olvasva mintha egy buborékba kerülnénk. De nem abba a fajtába, amely távol tartja a külvilágot, éppen ellenkezőleg. A gömb homorú fala időnként torzítja a kinti látványt, máskor élesebbé teszi a részleteket, aki pedig kívülről pillant ránk, minket láthat torzabbnak akár.

Egy emlékmű emlékei

  • Antoni Rita

Budapest Főváros Önkormányzata 2020 tavaszán indította el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projektjét, amely 2023 tavaszán egy emlékmű átadásával zárul majd az I. kerületben.

Szeretetcsomag

„Van egy fennköltlelkű magyar asszony fenn a Várban, aki minden nap igyekszik egy könnyet letörölni, aki minden hétköznapot is a szeretet ünnepévé igyekszik varázsolni.” Sipőcz Jenő fővárosi polgármester hálálkodott e szavakkal Horthy Miklós nejének, miután a kormányzóné 2500 ún. szeretetcsomagot ajánlott föl az árvák javára.

Letéve

Szakápolási központokban ápolnák a jövőben azokat az idős, állandó orvosi felügyeletre nem szoruló, ám az önálló életvitelre már csak segítséggel képes embereket, akikről eddig jobb híján a kórházak gondoskodtak.

„Hogy visszataláljunk”

Három most futó színdarabban is középkorú, életközepi problémákkal szembenéző nőalakot formál meg, róluk beszélgettünk az egy ideje már szabadúszóként dolgozó színésznővel.

„Az utolsó pillanat”

Haditudósítóként járta évekig a Donbaszt az ukrán és szeparatista oldalon is, az erről szóló könyve az idén magyarul is megjelent. A Donbasz – Nászutas lakosztály a Háború Hotelben az orosz–ukrán konfliktus gyökereiig hatol, s azt is bemutatja, hogy milyen volt az élet az invázió előtt. A szlovákiai szerzővel a kézirata lezárása utáni időkről is beszélgettünk.