Schmidt Mária ismét nagyot ment: A Nyugat gyarmatosítani akar minket, az EU mindent elvett tőlünk

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 9.

Belpol

A Terror Háza vezetője közel 25 percen keresztül elemezte a világot. A franciák gyengíteni akarnak, a mai liberalizmus pedig rossz.

A HírTv visszafideszesítésének egyértelmű jele, hogy tegnap este Schmidt Mária vendégeskedett a csatorna Magyarország élőben című műsorában, ahová három évig fideszes politikusok és a NER haszonélvezői be sem tették a lábukat. Schmidtet most azért hívták be, mert írást tett közzé a francia Le Monde-ban, ahol megszidta a liberális elitet, és megvédte a magyar kormányt.

Az erősen alákérdezős interjúban a Terror Háza Múzeum vezetője arról beszélt, hogy a Nyugat ki akarja oktatni Magyarországot, feltételeket akar szabni az ország számára, és ez olyan, mintha gyarmatosítani szeretnének minket.

A gonosz franciák

Schmidt beszélt a kormány kedvenc témájáról, a migrációról is: szerinte a nyugati országok nem értik meg, hogy mi nem voltunk gyarmatosító nemzet, így mi nem tartozunk felelősséggel azon országoknak, amelyek például a francia gyarmatbirodalom részei voltak. Schmidt, úgy tűnik, kifejezetten dühös a franciákra, mert szerinte már a török fenyegetettség idején úgy gondolták, hogy összefoghatnak a törökkel, hogy ezt a térséget meggyengítsék és érvényesítsék itt az érdekeiket.

vvvv

 

A gonosz liberalizmus

Schmidt szerint a magyar történelemnek volt olyan szakasza, amikor a liberalizmus miatt fejlődött az ország, de szerinte a mai liberalizmusnak semmi köze ahhoz. Nyugaton ma alliberalizmus van, mert az igazi liberalizmus nem akarja ráerőltetni a gondolatát a másikra – magyarázta a Terror Háza vezetője, de az nem derült ki, mire utalt. Azt viszont elmondta, hogy ma Magyarországon a szabadságjogok mindenki számára biztosítva vannak, nincs politikailag korrekt kánon. Ez a kijelentés egészen mókás akkor, amikor a NER-értelmiség arról diskurál, hogy ki az a művész, aki ellenségnek számít.

 

A gonosz Európa

Schmidt Mária az EU-t is ostorozta a tévéinterjúban: szerinte 2004-ig „előszobáztattak” bennünket, majd a csatlakozás eredményeként elvették a piacainkat, a közműveinket, a szigorú élelmiszer-szabályozásainkat. Ő úgy látja, Nyugat-Európa nem volt elég hálás, pedig a hidegháborúból nekik csak az előnyök jutottak. Schmidt szerint a Nyugat soha nem akarta, hogy a Szovjetunió összeomoljon, mert „pontosan tudták, milyen jó az a felelőtlen élet, amelyben ők élnek”.

 

A jó Orbán Viktor

Orbán Viktor támogatója odáig is eljutott a beszélgetésben, hogy szerinte a legfőbb ideje volt, hogy Orbán Viktor meghirdesse a harcot a ’68-as generációval szemben. „Amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy most jönni fog a kilencvenes évek generációja, az a generáció, amelyik megdöntötte a kommunizmust” – mondta Schmidt, aki szerint itt az ideje, hogy Európában szakítsunk a kommunizmussal. Hogy ezzel mire utalt a Terror Háza igazgatója, az nem teljesen egyértelmű, mindenesetre azt hozta fel példának, hogy az „Európai Uniónak most egy olyan külügyi biztosa van, egy olasz hölgy, ez a Mogherini, aki csont kommunista”. Ez ebben a formában természetesen nem igaz: bár Federica Mogherini valóban az olasz ifjúkommunista szövetségben kezdte a karrierjét, ma a Demokrata Párt tagja, Matteo Renzi balközép kormányában volt rövid ideig külügyminiszter.

Borítókép: YouTube/HírTV

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.