A Fideszben már döntöttek, de mit gondol a néző a HírTv jövőjéről?

  • M. L. F.
  • 2018. augusztus 9.

Belpol

A televízió nézőinek közel fele fogadkozik: nem kíváncsi többé a Fidesz holdudvarába visszatért HírTv-re, többet soha nem kapcsol majd oda. Ugyanakkor 57 százalékuk úgy gondolja, a csatorna eddig is a politika szolgálólánya volt – derül ki a Pulzus magyarnarancs.hu számára készített friss közvélemény-kutatásából.

A tévénézők egy jelentős többsége apolitikus, azaz nem igazán kíváncsi a hírcsatornák által sugárzott közéleti műsorokra: a 18–49-es korosztály – amelyet a médiapiacon a fogyasztási szokásai, költési hajlandósága alapján a kereskedelmileg kiemelt célcsoportnak tartanak – 63 százaléka bevallása szerint egyáltalán nem nézte soha a HírTv-t, 28 százalékuk pedig azt mondta, hogy alkalmanként kapcsolt oda. Az adót követő 7 százalék viszont elkötelezett néző volt – ennek a csoportnak egy töredéke, mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy az irányváltás után is kíváncsi a műsoraira.

Mint ismert, az Orbán Viktorral három évig háborúzó Simicska Lajos egy hónapja kapitulált, majd minden vállalkozását eladta a közte és a miniszterelnök között közvetítő Nyerges Zsoltnak. Ezt követően augusztus 1-jén a HírTv három évvel ezelőtti, a Fideszhez lojális maradt vezetősége visszatért és átvette a tévé irányítását, megszüntetve több műsort is. Szikszai Péter, a tévé frissen kinevezett vezérigazgató-helyettese a Népszavának az irányváltásról azt mondta, „a saját tábornak szól a tévé”.

Ha valóban úgy is cselekszenek majd, ahogy azt a kérdőbiztosnak mondták, akkor a HírTv a közeljövőben elveszítheti a nézői nagy többségét. Nagy többségük, 75 százalékuk számít arra, hogy a jövőben politikai érdekeket fog kiszolgálni a csatorna. A kutatás érdekessége, hogy főleg a diplomások gondolják ezt (74 százalék), az alacsonyabb végzettségűeknek csak 47 százaléka tart ettől.

A Pulzus felmérése szerint a televíziónézők negyedének gondolkodása Magyarországon nem áll távol egyébként a Szikszai képviselte mentalitástól: 25 százalékuk nem tartja ördögtől valónak, ha egy orgánum nem az objektív tájékoztatásra törekszik, hanem politikai érdekeket szolgál.

Ez azért érdekes, mert a HírTv történetében nem ez az első irányváltás, legutóbb akkor történt változás a műsorpolitikában, amikor 2015 februárjában Simicska nyilvánosan szakított a Fidesszel, és a csatorna erőteljes kritikát gyakorolt a kormánnyal szemben. Akkor a Fideszhez közeli orgánumok arról cikkeztek, hogy beállt a Jobbik mögé, ám ez egyáltalán nem volt szembetűnő, ahogy az egyik műsorvezetőjük, Csintalan Sándor fogalmazott a Magyar Narancs e heti számában adott interjújában: „nem térdeltek le a párt elé”.

Akárhogy is történt, a Nielsen-közönségmérés adatai szerint ezt követően valamelyest nőtt a nézettsége, azaz idővel kicserélődött a rajongói tábora.

A választások időszakában teljesített a legjobban a tévé, nézettsége akkor volt történeti csúcson. Az Index egy hete arról írt, hogy a Kálmán Olga vezette Egyenesen műsor helyett sugárzott Magyarország élőben rosszabb számokat hozott, mint az ATV-től 2016-ban igazolt, most pedig kirúgott műsorvezetőé. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy pár nap adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni, ám ha a nézők tényleg úgy viselkednek majd, ahogy azt a Pulzus felmérése mutatja, akkor egy jó ideig nem lesz sikertörténet a visszafideszesített HírTv.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.