A Fideszben már döntöttek, de mit gondol a néző a HírTv jövőjéről?

  • M. L. F.
  • 2018. augusztus 9.

Belpol

A televízió nézőinek közel fele fogadkozik: nem kíváncsi többé a Fidesz holdudvarába visszatért HírTv-re, többet soha nem kapcsol majd oda. Ugyanakkor 57 százalékuk úgy gondolja, a csatorna eddig is a politika szolgálólánya volt – derül ki a Pulzus magyarnarancs.hu számára készített friss közvélemény-kutatásából.

A tévénézők egy jelentős többsége apolitikus, azaz nem igazán kíváncsi a hírcsatornák által sugárzott közéleti műsorokra: a 18–49-es korosztály – amelyet a médiapiacon a fogyasztási szokásai, költési hajlandósága alapján a kereskedelmileg kiemelt célcsoportnak tartanak – 63 százaléka bevallása szerint egyáltalán nem nézte soha a HírTv-t, 28 százalékuk pedig azt mondta, hogy alkalmanként kapcsolt oda. Az adót követő 7 százalék viszont elkötelezett néző volt – ennek a csoportnak egy töredéke, mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy az irányváltás után is kíváncsi a műsoraira.

Mint ismert, az Orbán Viktorral három évig háborúzó Simicska Lajos egy hónapja kapitulált, majd minden vállalkozását eladta a közte és a miniszterelnök között közvetítő Nyerges Zsoltnak. Ezt követően augusztus 1-jén a HírTv három évvel ezelőtti, a Fideszhez lojális maradt vezetősége visszatért és átvette a tévé irányítását, megszüntetve több műsort is. Szikszai Péter, a tévé frissen kinevezett vezérigazgató-helyettese a Népszavának az irányváltásról azt mondta, „a saját tábornak szól a tévé”.

Ha valóban úgy is cselekszenek majd, ahogy azt a kérdőbiztosnak mondták, akkor a HírTv a közeljövőben elveszítheti a nézői nagy többségét. Nagy többségük, 75 százalékuk számít arra, hogy a jövőben politikai érdekeket fog kiszolgálni a csatorna. A kutatás érdekessége, hogy főleg a diplomások gondolják ezt (74 százalék), az alacsonyabb végzettségűeknek csak 47 százaléka tart ettől.

A Pulzus felmérése szerint a televíziónézők negyedének gondolkodása Magyarországon nem áll távol egyébként a Szikszai képviselte mentalitástól: 25 százalékuk nem tartja ördögtől valónak, ha egy orgánum nem az objektív tájékoztatásra törekszik, hanem politikai érdekeket szolgál.

Ez azért érdekes, mert a HírTv történetében nem ez az első irányváltás, legutóbb akkor történt változás a műsorpolitikában, amikor 2015 februárjában Simicska nyilvánosan szakított a Fidesszel, és a csatorna erőteljes kritikát gyakorolt a kormánnyal szemben. Akkor a Fideszhez közeli orgánumok arról cikkeztek, hogy beállt a Jobbik mögé, ám ez egyáltalán nem volt szembetűnő, ahogy az egyik műsorvezetőjük, Csintalan Sándor fogalmazott a Magyar Narancs e heti számában adott interjújában: „nem térdeltek le a párt elé”.

Akárhogy is történt, a Nielsen-közönségmérés adatai szerint ezt követően valamelyest nőtt a nézettsége, azaz idővel kicserélődött a rajongói tábora.

A választások időszakában teljesített a legjobban a tévé, nézettsége akkor volt történeti csúcson. Az Index egy hete arról írt, hogy a Kálmán Olga vezette Egyenesen műsor helyett sugárzott Magyarország élőben rosszabb számokat hozott, mint az ATV-től 2016-ban igazolt, most pedig kirúgott műsorvezetőé. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy pár nap adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni, ám ha a nézők tényleg úgy viselkednek majd, ahogy azt a Pulzus felmérése mutatja, akkor egy jó ideig nem lesz sikertörténet a visszafideszesített HírTv.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.