Szijjártó: Nem akarjuk tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. július 24.

Belpol

A külügyminiszter azzal is elbüszkélkedett, hogy hamarosan Magyarország lesz a világ második legnagyobb akkugyártója.

A fenntartható fejlődés mellett foglalt állást egészen különleges módon Szijjártó Péter külügyminiszter: „A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon” - mondta szerdán Bukarestben a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén.

Szijjártó úgy tűnik, nem véletlenül hagyta ki a például Ausztriában eléggé elterjedt szélerőműveket: elmondta, hogy Magyarország nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány pedig nem akarja „tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel”, így szerinte két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia. Az MTI beszámolója szerint a nukleáris energiával kapcsolatban „sérelmezte, hogy számos ideológiailag motivált vita zajlik a kérdésben”, de „üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti”.

Azt is elmondta, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki. Majd arról beszélt, hogy Magyarországon „mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető, és rendkívül szoros az autóipar keleti és nyugati szereplői között az együttműködés”.

„Tehát a német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek. Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon” – mondta Szijjártó, aki ezután arról beszélt, hogy „az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, ez az átállás pedig jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is”.

Elmondta, hogy Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a most zajló beruházások után a második helyre fog előlépni. „A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk.”

Szijjártó beszélt végül a földgázbeszerzésekről is, azt mondta, Magyarország az első nem szomszédos ország, ami földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.