Szijjártó: Nem akarjuk tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. július 24.

Belpol

A külügyminiszter azzal is elbüszkélkedett, hogy hamarosan Magyarország lesz a világ második legnagyobb akkugyártója.

A fenntartható fejlődés mellett foglalt állást egészen különleges módon Szijjártó Péter külügyminiszter: „A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon” - mondta szerdán Bukarestben a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén.

Szijjártó úgy tűnik, nem véletlenül hagyta ki a például Ausztriában eléggé elterjedt szélerőműveket: elmondta, hogy Magyarország nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány pedig nem akarja „tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel”, így szerinte két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia. Az MTI beszámolója szerint a nukleáris energiával kapcsolatban „sérelmezte, hogy számos ideológiailag motivált vita zajlik a kérdésben”, de „üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti”.

Azt is elmondta, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki. Majd arról beszélt, hogy Magyarországon „mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető, és rendkívül szoros az autóipar keleti és nyugati szereplői között az együttműködés”.

„Tehát a német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek. Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon” – mondta Szijjártó, aki ezután arról beszélt, hogy „az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, ez az átállás pedig jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is”.

Elmondta, hogy Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a most zajló beruházások után a második helyre fog előlépni. „A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk.”

Szijjártó beszélt végül a földgázbeszerzésekről is, azt mondta, Magyarország az első nem szomszédos ország, ami földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.