Tanítási időben vitték a diákokat az Elk*rtuk vetítésére

  • narancs.hu
  • 2021. november 5.

Belpol

Buszokkal, Karcagon. Így hamar meglesz a nézettségi rekord.

Csütörtökön helyi és környékbeli iskolákból mentek diákok a karcagi Déryné Kulturális Központba az Elk*rtuk című film vetítésére, a Telex beszámolója szerint volt olyan iskola, ahol azt mondták, kötelező megnézni a filmet, aki nem megy el, igazolatlan órát kap.

A riport arról szól, aznap a Déryné Kulturális Központban háromszor is levetítették a 2006-os eseményekről forgatott játékfilmet, ebből az első két időpontban középiskolás diákoknak. A reggeli vetítésen a Karcagi Nagykun Református Gimnázium tanulói voltak jelen, náluk önként lehetett jelentkezni, a diákok 60-80 százaléka el is ment a vetítésre. 

A második vetítésen a karcagi Szentannai Sámuel Református Gimnázium és a Varró István Szakközépiskola diákjai vettek részt. A Szentannai diákjai, tanárai azt mondták, számukra kötelezővé tették a vetítésen való részvételt. A szakközépiskola diákjai is úgy tudták, kötelező eljönniük.

A nézőket buszokkal vitték az intézményhez, de az nem derült ki, ki állta az utaztatás költségét. 

A Telexnek a Nagykun Református Gimnázium vezetője, Tóth Barna megerősítette, hogy náluk nem volt kötelező a vetítés, semmilyen igazolást nem kellett bemutatni azoknak, akik nem akartak menni, és szerinte ez így rendben volt. A kérdésre, miért tartották fontosnak a film megnézését, azt válaszolta az intézményvezető, „az sem biztos, hogy fontosnak tartottuk. Rengeteg lehetőséget kap egy iskola mindenféle témában. Ezeket mi mindig lehetőségként kínáljuk a diákok számára. Ha van érdeklődés, akkor elmegyünk, ha nincs, akkor nem.” A gimnáziumnak a Déryné Kulturális Központ ajánlotta fel a lehetőséget. Azt is mondta Tóth Barna,  „nem fogjuk megbeszélni a diákokkal, hogy ezt hogyan kell látni és értelmezni, ők ezt a szüleikkel otthon meg tudják tenni.”

A riport szerint a diákok reakciója a filmre változatos volt, akadt, akinek simán jó volt, másvalakit nem annyira fogott meg, akadt olyan vélemény, hogy a magyar filmek gagyik, és ez is az.

Az eset például azért érdekes, mert Gulyás Gergely korábban egy kormányinfón azt mondta, nem tud arról, hogy a diákoknak kötelezővé tették volna a film megnézését. Most már biztosan tud róla. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.