Tavaly többen fagytak halálra Magyarországon, mint Ausztriában tíz év alatt

  • narancs.hu
  • 2024. november 2.

Belpol

A lesújtó adatokra Tordai Bence hívta fel a figyelmet. 

„Tavaly 247-en fagytak halálra Magyarországon, míg a hasonló népességű, de hidegebb téli éghajlatú Ausztriában mindössze 35-en. Ha az osztrák adatokat az elmúlt évekre is megnézzük, látható, hogy tíz év alatt kevesebben haltak meg fagyhalál következtében Ausztriában, mint nálunk egyetlen év alatt, 2023-ban!” – írja Tordai Bence független országgyűlési képviselő a Facebookon, aki a halottak napján a hazánkban fagy által elhunytakra emlékezett meg. 

Tordai szerint ezekért a halálesetekért politikai felelősség terheli a döntéshozókat, mivel megfelelő lakáspolitikával és szociális hálóval drasztikusan csökkenthetnénk a fagyhalál valószínűségét. A nemzetközi összehasonlítás is azt jelzi, hogy lenne lehetőség a tragédiák számának mérséklésére.

„A 2023-as statisztikák szerint Magyarországon a »nem járműbaleset következtében bekövetkezett baleseti halálesetek« harmadik leggyakoribb oka a hipotermia, vagyis a fagyhalál. Tavaly 247 honfitársunk életét vette el ez a láthatatlan gyilkos; az áldozatok 70%-a 60 év feletti volt, és a KSH adatai szerint a tragédiák 60%-a otthon történt, csak 17%-a közterületen. Látható tehát, hogy – ellentétben a közhiedelemmel – a kihűlés elsősorban nem az utcán élőket, hanem a rosszul fűtött otthonaikban élőket veszélyezteti. Ma magyarok százezreinek, főként a kisnyugdíjasoknak választaniuk kell, hogy tüzelőt, ennivalót vagy gyógyszert vesznek” – írta Tordai Bence. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.