Több tízezren tehetnek nyelvvizsgát májustól otthonról

  • narancs.hu
  • 2020. április 21.

Belpol

Bár az érettségi esetében fel sem merült, nyelvvizsgát lehet majd online is tenni.

Várhatóan már május elején megkezdődhetnek az akkreditált online, otthoni nyelvvizsgák – írja a Magyar Nemzet.  A lap információi szerint az Oktatási Hivataltól az a négy vizsgaközpont kaphat online vizsgáztatási lehetőséget, amelyeknek már van akkreditált számítógépes vizsgarendszere.

Ezek az ITK-Origo, az Euroexam, az iTolc és a TIT-iXam.

Többségük már a múlt héten benyújtotta az akkreditáció kibővítésére vonatkozó kérelmet, amit nagyon gyors eljárásban, maximum nyolcnapos határidővel, várhatóan még a héten hagy jóvá az Oktatási Hivatal – mondta Rozgonyi Zoltán, az Euroexam International vezetője a lapnak.

Tízezer felett van a koronavírus-járvány miatt elmaradt vizsgákra jelentkezők száma, és több tízezren várják még az online vizsgalehetőséget Rozgonyi szerint. Az év első hat hónapjában általában 40-42 ezren próbálkoznak a nyelvvizsga megszerzésével, az érdeklődés idén is hasonló mértékű, a járványhelyzet ellenére is.

Az Euroexam igényfelmérést is készített az online nyelvvizsgákról, amelynek keretében több mint háromezer embert kérdeztek meg. Az eredmény szerint tízből kilencen szívesen kipróbálnák az otthonról letehető nyelvvizsgát, és ugyanilyen arányban rendelkeznek is az ehhez szükséges digitális eszközökkel. A megkérdezettek csupán hat százaléka idegenkedik az online vizsgától: csak 186 nyelvtanuló felelte azt, hogy nem merne belevágni egy számítógépes vizsgába.

A csalást a vizsgázók kamerás követésével küszöbölik ki.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.