Új földesúr költözhet Rogánné falujába – A kastély után V. kerületi vállalkozóhoz kerültek a környező földek is

Belpol

Dédestapolcsányba a budapesti belvárosban jól menő vállalkozóknak köszönhetően tér vissza a feudalizmus. Miután a Rogán Antal belvárosi polgármesterkedése idején számos önkormányzati ingatlanhoz kedvezményes áron jutott vállalkozó megvette a kastélyt, a környező földeket egy másik belvárosi vállalkozó vásárolta fel. Céljuk a restauráció: a Serényi grófok nyári lakának felújítása és a hozzátartozó történeti birtoktest visszaállítása.

Dédestapolcsányban az utóbbi hónapokban fokozódó érdeklődést mutatnak a helyi ingatlanok iránt az V. kerületben működő menő vállalkozók. Mint megírtuk, májusban a Serényi grófok eklektikus stílusban épült 5 ezer négyzetméter alapterületű kastélyát vette meg a hozzá tartozó 5 hektáros parkkal a Dunai Fedélzet Zrt. A faluban az adásvételnek azzal ment híre, hogy a kastély új gazdája maga Rogán Antal, akinek új felesége, Rogán Barbara Dédestapolcsányba való. A vevő azonban nem a miniszterelnök kabinetfőnöke, hanem egy olyan üzletember, aki félmilliárd forintért jutott önkormányzati ingatlanokhoz átlagosan 30 százalékos árengedménnyel azokban az években, amikor Rogán Antal vezette az V. kerületi önkormányzatot. A Dunai Fedélzet Zrt. mögött Fintha-Nagy Ádám áll, közölte kérdésünkre a cég ügyvezetője, ami meglepetést nem okozott, ugyanis a Dunai Fedélzet Zrt. ugyanabban a lakásba jegyezték be, mint Fintha-Nagy ingatlanos cégét, amely több belvárosi önkormányzati ingatlannal gazdagodott.

Ahhoz, hogy a dédestapolcsányi kastély Fintha-Nagy Ádámhoz kerüljön, elévülhetetlen érdemet szerzett a Le Roy. Co. Kft., amely az V. kerületben, a Bazilika környékén működtet éttermet. A Le Roy Kft. 2019 augusztusától 2020. decemberig tartotta a kezét a kastélyon úgy, hogy arra vételi jogot szerzett, amivel nem élt, ennek köszönhetően azonban más addig nem tudta megvásárolni. A fordulat idén májusban következett be: ekkorra a vendéglátós cég lemondott szándékáról, átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádám cégének. Ennek okáról kérdeztük a Le Roy társtulajdonos ügyvezetőjét, Sztanó Tamást, de nem reagált megkeresésünkre.

A kastély adásvételében a Le Roy és a Dunai Fedélzet közötti együttműködésre több tényező is utal. A Dunai Fedélzet ügyvezetője Sztanó másik érdekeltségének, a Winestore Kft.-nek is ügyvezetője volt, a Le Roy-jal való munkakapcsolatát maga is elismerte. Ennél inkább megerősíti a kastély megszerzésében való együttműködésüket az a fejlemény, hogy

Sztanó nem lépett le a színről a kastély eladása után, ugyanis ez nem volt szándéka.

Egy héttel az előtt, hogy a földhivatalba beérkezett Fintha-Nagy cégének a kastély tulajdonjogi változás bejegyzési kérelme, 12 földterületet vásárolt Dédestapolcsányban az épület körül:

  • 4 millió forintért 1,3 hektárnyi 4. osztályú erdő besorolású termőföldet,
  • 3 millió forintért 10 ezer négyzetméter legelőt,
  • 800 ezer forintért 2860 négyzetméter szántót,
  • 3,4 millió forintért 1,4 hektár szántót,
  • 1,6 millió forintért 5500 négyeztméter szántót,
  • 140 ezer forintért 468 négyzetméter szántót,
  • 35 ezer forintért 118 négyzetméter legelőt,
  • 20 ezer forintért 96 négyzetméter legelőt,
  • 70 ezer forintért 257 négyzetméter legelőt,
  • 98 ezer forintért 327 négyzetméter legelőt,
  • 509 ezer forintért 1700 négyzetméter legelőt,
  • 56 ezer forintért 186 négyzetméter legelőt.

Ezt követően, cikkünk megjelenése után, június 2-án egy másik magánszemélytől további 9993 négyzetméter alapterületű, I. osztályú legelő besorolású termőföldet vett még. 

Így 17 millió forintból 5,8 hektár földet gazdája lett Dédestapolcsányban a kastély vonzásában.

Bár Sztanó 34 jelenlegi, illetve korábbi gazdasági vállalkozást jelentő portfoliója a vendéglátásra fókuszál, ez azonban nem jelenti azt, hogy idegenkedne más iparágakban is szerepet vállalni, hasonlóan a mezőgazdasághoz. Nyolc évvel ezelőtt például, 2013 nyarán Belénessy Csabával szállt be egy évre a már felszámolás alatt álló C. E. T. Productions Kft.-be. Belénessy a Fidesz-kormány elismert, kipróbált közmédiás guruja, tavaly nyáron az Magyar Távirati Iroda éléről igazolt át Mészáros Lőrinc céggyűjteményébe tartozó Mediaworks tartalomfejlesztési igazgatói székébe.

Sztanó Dédestapolcsányban vásárolt földjeinek van egy összekötő eleme: mind a Serényi-kastélyhoz kapcsolódnak. Az adásvételi szerződésekben a vevőről szóló részben külön pontban hívták fel a figyelmet a vételár megállapításának e rendkívüli körülményére. Arra, hogy Sztanó egy gazdasági társaság résztulajdonosaként (a Le Roy. Co. Kft. révén) vételi joggal rendelkezik a kastélyra:

„Vevő szándéka, hogy a kastélyt felújítsa, és az ingatlannal egy integrált, fenntartható, és a helyi viszonyokat figyelembe vevő, és azok közé szervesen illeszkedő, életképes, a kastélyhoz tartozó korábbi történeti birtoktest legalább részbeni visszaállításával létrejövő komplex mezőgazdasági egységet hozzon létre.”

Ennek érdekében Sztanó – olvasható az egyik adásvételi szerződésben – „a kastély közelében egyéb termőföldek vonatkozásában is szerződéseket kötött”. Azt a földek adásvételi szerződésébe nem jegyezték le, mekkora birtoktestet akarnak visszaállítani Dédestapolcsányban a Serényiek hajdani földjein, akik 1656-ban kaptak báró címet. Azokban az időkben ugyanis már nem csak magyar, de morvaországi földekkel is bírtak annak köszönhetően, hogy Serényi Gábor udvari tanácsosként és Morvaország kapitányaként több uradalmat megszerzett. 

Az utolsó közismert Serényi gróf, Miklós 1939-ben a Nyilaskeresztes Párt színeiben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye országgyűlési képviselője, a párt "zsidótalanítási” osztályának vezetője volt. 1944 novemberében Szálasi Ferenc a Nyilaskeresztes Párt irodavezetőjévé nevezte ki. 1946-ban a Népbíróság elsőfokon halálra, másodfokon életfogytiglani börtönre ítélte. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult, emigrált, Bostonban múzeumőrként dolgozott 1970-ben bekövetkezett haláláig.

A szerződésben a dédesi földek begyűjtését magyarázó bekezdésnek több lényeges vonatkozása van. A földvásárlási sorozat és a kastély megszerzése összetartozó, egymást erősítő elhatározott koncepció volt a vevők részéről, akik a történeti birtoktest visszaállításában együttműködtek. A fent idézett, ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum állítása ezzel kétségbe is vonja a Dunai Fedélzet képviselője lapunknak adott tájékoztatásának azt a részét, miszerint még nem tudják, mi lesz a kastély jövőbeni funkciója. A földvásárlói szerződések arra utalnak, hogy új földesúr költözhet a dédestapolcsányi kastélyba, aki a „a komplex mezőgazdasági egységet” létrehozza.

A kastély és a földek megvételének dátumaira is érdemes egy pillantást vetni. Sztanó a 2021. június 6-án aláírt 9993 négyzetméternyi földet megvásárló adásvételi szerződésében hivatkozik a kastélyra vonatkozó, rendelkezésére álló vételi jogra. Akkor, amikor ez már nem állt fent: a földhivatali nyilvántartás szerint ugyanis 2020. május 1-ig volt érvényben, véglegesen 2020 decemberében törölték. Vagyis a földszerződés aláírásakor olyan vételi jogra hivatkozott, aminek a határideje egy éve lejárt. Ugyanez a helyzet a másik két korábbi szerződéssel, amelyeket 2021. május 6-án írtak alá. Sőt, mivel 2021. május 13-án a földhivatal már befogadta a kastély tulajdonjogára vonatkozó bejegyzési kérelmet, a június 2-i földvásárláskor nem csak a vételi jog nem létezett, de már a kastély is elkelt, másé lett.

A kastély és a hozzá tartozó földesuradalom visszaállítására vonatkozó szándék és folyamat felépítettségét jelzi az tény is, hogy Sztanó földművesi státuszát 2019. augusztus 7-én vette nyilvántartásba a szentendrei járási földhivatal. Ez volt az első lépés, amire mindenképpen szükség volt, ahhoz, hogy Sztanó földtulajdonos lehessen. Második lépésben, bő három hét elteltével a Le Roy Kft. megszerezte a kastélyra vonatkozó vételi jogot. Harmadik lépésben Sztanó Le Roy Kft.-je elállt vételi szándékától, kvázi átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádámnak, majd következő lépésben hozzálátott körbevásárolni a földeket. Ezzel a restaurációs szándék beteljesedhet; Dédestapolcsányban, Rogán Antal feleségének falujában sikerül újrateremteni a földesurak világát.

(Címlapképünkön a dédestapolcsányi Serényi-kastély. Fotó: Narancs.hu)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.