Nem árulják el Szijjártóék, hogy mennyibe kerül fenntartani a budapesti türk irodákat

Belpol

Az állam még tavaly adta át a Türk Tanácsnak az 1,4 milliárdért vásárolt Ybl-villát, aminek fenntartási költségeit is mi fizetjük. Hogy pontosan mennyit, arról hallgat a külügyi tárca.

Öt, egyszerűen megválaszolható kérdést tett fel az MSZP-s Mesterházy Attila a külgazdasági és külügyminiszternek.

A szocialista politikus emlékeztetett rá, hogy a magyar állam 2016-ban, a Magyar Művészeti Akadémia részére vásárolta meg 1,4 milliárd forintért a XII: kerületi, Budakeszi úton található Ybl-villát –tavaly azonban ingyen használatba adják az épületet a Türk Tanácsnak.

A türk szervezet azóta irodát üzemeltet a villában, melynek fenntartási költségeit, kiadásait és a dolgozók bérét is magyar közpénzből fizetik.

Mesterházy ezért arra lett volna kíváncsi:

  • Mennyibe került eddig a Magyar Államnak a Türk Tanács budapesti Képviseleti Irodájának fenntartása tavaly szeptemberi ünnepélyes megnyitása óta?
  • Mekkora összeget fordítottak bérekre?
  • Mekkora összeget fordítottak az Iroda működtetésére, dologi kiadásokra?
  •  Mekkora összeget fordítottak protokoll kiadásokra?
  • Milyen költségekkel jár a Magyar Állam számára a Türk Tanács Medve utca 25-29. szám alatt működő irodája?

Utóbbi felvetésből kiderül az is, hogy Tanács egyből két irodahelyiséget is használhat Budapesten, a Medve utcai helyszínt pedig a külügy bérli számukra.

Mellébeszélés, felsőfokon

A címzett Szijjártó Péter helyett államtitkára, Menczer Tamás reagált, válasznak ugyanis nem lehetne nevezni levelét: ebben arról ír, hogy Magyarország megfigyelőként csatlakozott a Türk Tanácshoz, és ennek köszönhetően „kibővítette külpolitikai mozgásterét és külgazdasági lehetőségeit”. A profitot Menczer abban látja, hogy az ország a világkereskedelmi visszaesés ellenére is három százalékkal növelte kereskedelmi forgalmát a Tanács országaival (azaz, Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Törökországgal és Üzbegisztánnal). Hogy ez összegszerűen mekkora értéknövekedést jelent, vagy egyáltalán, mekkora volt a csatlakozás előtti forgalmi érték, arra Menczer nem tért ki – igaz, miért pont ezeket részletezné, amikor az eredeti kérdésekre sem álaszolt.

A Népszava már korábban kiderítette, hogy a kormány az Ybl-parkhoz tartozó 0,6 hektáros műemlékkertet is a Tanács rendelkezésére bocsátotta – az irodavezető Hóvári Jánosnak pedig két éven keresztül bruttó havi 1,4 millió forintos fizetés járt. A külügyminisztérium abban az esetben csak közérdekű adatigénylés hatására volt hajlandó közölni a kért adatokat.

 Ezért így jár most el a Magyar Narancs is: Mesterházy Attila kérdéseit megismételve és kiegészítve közérdekű adatokat kérünk Szijjártó Péter tárcájától. Ha kapunk válaszokat, frissítjük cikkünket.

Magyar rendőr be nem léphet az irodákba

A Türk Tanács nem egyszerűen használja az Ybl-villát, hanem teljes diplomáciai védettséget kapott rá, amit a tanács helyi és nemzetközi dolgozói, sőt, utóbbiak családtagjai is élvezhetnek. Mint a Népszava bemutatta, a 2019. október 15-én kötött székhely-megállapodási szerződés kitér rá, hogy az iroda ügyvezető igazgatója csak magyar állampolgár lehet, akit a magyar külügyminiszter nevezhet ki, a Türk Tanács külügyminisztereinek jóváhagyásával. Az ügyvezetőnek szinte korlátlan felhatalmazása van. Az ő vagy helyettese engedélye nélkül a magyar hatóságok be sem tehetik a lábukat az iroda helyiségeibe – legfeljebb akkor, ha az épület lángokban áll. De minek is próbálkoznának, hiszen az iroda vagyonát, eszközeit és archívumait amúgy sem lehet lefoglalni, átkutatni és elkobozni; azok akkor is mentesülnek minden hatósági eljárás alól, ha nem éppen nem a Türk Tanács képviseletén vannak, ezt az iroda jogi védelme garantálja. Kivételt csak az jelenthet, ha az iroda szolgálati autójával balesetet okoztak, esetleg valamelyik alkalmazottjuk okozott sérülést, halálesetet Magyarországon.

Kövezkezmények nélkül nyilatkozhatnak, és adómentes a fizetésük is

Az iroda alkalmazottjai mentesek hivatalos minőségükben, szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos tevékenységük tekintetében a joghatóság alól, vámmentesen hozhatják be személyes tárgyaikat az országba, jogosultak adóvisszatérítésre helyi vásárlásaik után, nem vonnak adót az irodától kapott fizetésükből, egyéb járandóságaikból sem.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.