A gödöllői járásban található alig tízezer lélekszámú Kerepes 1994 óta önálló település, előtte Kistarcsával volt közös tanácsa/önkormányzata. A Pest megyei kisváros a magyar helyhatósági történelembe mégis vastag betűkkel írta bele magát. Ebben az egykori polgármesternek, Franka Tibornak elévülhetetlen érdemei vannak: a volt újságíró, publicista, műsorvezető 13 évig vezette Kerepest. Franka a 2000-es évek elején politikai pályára lépett, és a Csurka István vezette MIÉP-hez csatlakozott, bár nem lépett be a pártba. Az ezredforduló környékén a szélsőjobbos Vasárnapi Újság című rádióműsor szerkesztőjeként ténykedett. 2000-től a MIÉP-hez köthető Pannon Rádió műsorvezetője volt egészen 2003-ig, a rádió megszűnéséig. 2001-ben, az időközi országgyűlési képviselő-választáson a dabasi körzetben Franka indult a MIÉP színeiben, és harmadik lett 13 százalékkal, a második fordulóban visszalépett. 2001-ben állítólag azért kellett távoznia a Vasárnapi Újságtól, mert a Fidesz ellenében elindult a dabasi időközi választáson. Franka később megszakított minden kapcsolatot Csurkával és a Jobbikhoz közelített. Háromszor választották meg Kerepes első emberévé. Első alkalommal függetlenként, majd 2010-ben és 2014-ben egy civil szervezet jelöltjeként. Franka önkormányzati ügyeiről sokat és sokszor írtak a lapok.
Magyar betyárkés
A tavalyi helyhatósági választáson már nem indult az akkor 67 éves kerepesi polgármester. Így nyílt meg az út Gyuricza László előtt, aki a Fidesz–KDNP színeiben egy erősen tagolt és sokszereplős polgármesterjelölti versenyben végül 35 százalékkal is simán befutott. Összesen hatan indultak, s közülük öten szereztek 10 százaléknál többet a voksokból. Gyuricza a település első fideszes polgármestere.
A legnagyobb videómegosztón több évre visszamenően sok száz, késekkel kapcsolatos Gyuricza-féle ismertetőt találni. Ezek közül a magyar betyárkésről szóló a legérdekesebb. A 2014-es videóban, amelyet eddig több mint 60 ezren láttak, Gyuricza arról beszélt, hogy addig négyszer tartott „polgári túlélő oktatást a Betyársereg harcosainak”, majd hozzáteszi, megtiszteltetésnek veszi, hogy maguk közé engedték a betyárok. A betyárkés bemutatásakor nagy részletességgel magyarázza: úgy tervezte a darabot, hogy „késharcra legyen alkalmas”, míg az elkészült és bemutatott példánynál külön kiemelte, hogy a „húzóvágásnál a metszése nagyon jó”. Azt sem rejti véka alá, hogy „erdei munkára éppúgy alkalmas, mint erőszakos cselekményre, ami hajdanán a betyárok sajátja volt”. Hogy ez miért és kik ellen lehet fontos és elengedhetetlen a 21. században, arról Gyuricza nem beszél, de aki akarja, nagyon is jól értheti e szavakat. A bemutatott betyárkés díszes tokján a Betyársereg címere látható.
A közel kilencperces videó végén a polgármester „közös termékbemutatót” tart Tyirityán Zsolttal, a szélsőjobboldali Betyársereg vezetőjével. (Tyirityán „gyorsnak, hangtalannak” és olyannak nevezi a kést, „amit nem kell tölteni”. Mint megjegyzi, mindez a hazai késkultúrát fogja gazdagítani. A késről úgy beszél Tyirityán, mint amely „a férfiasság alapvető kultúrájához hozzátartozik”. A főbetyár összegzése: „Klasszikus kocsmai késeléshez alkották a betyárkést”, amelynek „pengevastagsága és hossza brutális”. A videóból kiderül, hogy Gyuricza és a Betyársereg vezetőjének közösen tartott termékbemutatója az Attila Védvonal Túra során történt; a túrán az egykori nyilas és náci katonáknak a Vörös Hadsereggel szembeni védekező hadműveleteiről emlékeztek meg.
Írásban tettem fel kérdéseket Gyuricza Lászlónak; az iránt érdeklődtem, hogy a Betyársereg végzetesen szélsőjobboldali és komplett náci ideológiájával, a nyilas és náci katonákra emlékező túrával hogyan egyeztethető össze a Fidesz deklarált politikai hitvallása? Azt is kértem tőle, kommentálja, hogy asszisztense, Fügedi Richárd a Rend és Igazságosság Párt támogatója, és az ún. „érpataki modellt” dicséri egy internetes bejegyzésében.
„Azt gondolom, hogy rendkívüli módon elhatalmasodott mind a politikában, mind a társadalomban, hogy a múltból vett címkék, stigmák vagy szitokszóvá silányított politikai irányvonalak mentén mutogassunk egymásra” – írta a Betyárseregre vonatkozó kérdésünkre a fideszes politikus. Hozzátette, hogy a Betyársereg tagjai olyan, a magyar népi kultúrában és történelemben jelen lévő életmódot őriznek, ami a közös múltunk része, amit értéknek tekint. Ha valakik ebben „politikai hátteret látnak”, az az ő problémájuk, őt csak a „hozzáadott érték érdekli”.
| ||
Hozzáadott érték
„A magyar harcos genetika teljes mértékű feltámasztása a cél. Meg kell alapoznunk egy olyan új kaszt létrejöttét, amelyre minden egészséges társadalom építhet, főként a honvédelem területén” – nyilatkozta még 2010-ben jelen sorok szerzőjének a 168ora.hu-n Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője. Kifejtette továbbá, „Spiró Györgytől Kertész Imrén át elég hosszú a sor”, hogy „kik ölik meg a kultúrát ebben az országban”. A kérdésre, hogy mit jelent, ha a 21. században nemzeti szocialistának vallja magát, úgy válaszolt: „Nemzeti alapon álló és erős szociális háttérrel rendelkező államot képzelek el, ennek a híve vagyok.” „Hitler európai szintű, nagy hatású politikus, akinek a valós megítélése még várat magára” – mondta végül a Betyársereg vezetője annak idején.
„Mi a náci? Ez egy nagyon érdekes kérdés. Van faji öntudatom, van nemzeti öntudatom, szociálisan érzékeny vagyok, egy bizonyos formában vallom a fajok közti hierarchiát, autokratikus rendszerben gondolkodom. Ha a liberálisok szemében ez nácinak számít, akkor én náci vagyok” – nyilatkozta 2015-ben az Indexnek Tyirityán Zsolt. „A Betyárseregnek nem lehet cigány tagja. Alapvetően van egy rassztudatunk. Ez nem ad rá lehetőséget, hogy más identitáshoz tartozó személy a Betyárseregbe kerüljön. Ez nem gyűlöletalapú kirekesztés, ez egyszerű szegregáció, amit vallunk. A cigányok menjenek a cigány önvédelmi szervezetekbe” – tette hozzá akkor az Indexnek.
Kizárt, hogy a Betyársereg ideológiai alapvetéseiről a szervezettel szoros kapcsolatban lévő Gyuricza László ne tudna. Annál is inkább, mert 2014. november 5-én a betyarsereg.hu-nak nyilatkozva ezeket mondta a fideszes polgármester: „A Betyársereg egy polgári szerveződés, amely olyan területeken segíthet és segít is a rászoruló embereknek, ahol a törvény finoman szólva sincs maradéktalanul, mindenkire alkalmazva. Ahol a félelem és megaláztatottság mindennapos és ahova hiába hívják a rendőrt. A Betyársereg olyan férfiak, családapák szövetsége, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól (másétól sem igen), és akik látják és tapasztalják azt a folyamatot, amely veszélyes családjaikra!”
Budapest „békés” karácsonya
A Rend és Igazságosság Pártját támogató, valamint az Orosz Mihály Zoltán elhíresült „érpataki modelljét” dicsőítő asszisztenséről, Fügedi Richárdról a polgármester ezt írta a válaszában: a „vadgazdamérnöki végzettséggel rendelkező fiatal férfi tisztességesen, kellő precizitással és hozzáértéssel látja el a feladatát. Kinevezése nem rendelkezik arról, hogy szabadidejét mivel tölti.”
Gyuricza László nem csak a betyárkés említett bemutatója idején vett részt az Attila Védvonal Túrán. Az első két alkalommal túravezetője és szervezője volt az 1944-es évre emlékező eseménynek. Az Attila Védvonal Túra egyik legutóbbi, 2019-es programjáról szóló videós összeállítása arról tanúskodik, hogy a résztvevők között találjuk a Hatvannégy Vármegye Mozgalmat, a Betyársereget, a Farkasokat, a Légió Hungáriát, a Magyar Bozótmíves Szövetséget, a Magyar Önvédelmi Mozgalmat, a Mi Hazánk Mozgalmat, a Mi Hazánk Ifjait, a Szent László Aranyos Szegellete Egyesületet és a Vircsik András Baráti Kört – vagyis a honi szélsőjobboldali szubkultúra seregszemléje ez.
A Budapest köré épített három, egymással összekapcsolódó Attila-védvonal emlékére tartott túrán egy 19 és egy 44 kilométeres távot teljesítenek, így tisztelegve 1944 emléke előtt. A távot többen a náci Németországot idéző SS-szerelésben teszik meg. Gyuricza László kérdéseinkre azt válaszolta, hogy az Attila-védvonalon „magyar fiúk védték a hazát” 1944 végén, nem említve, hogy mindez már a Szálasi vezette nyilasuralom idején történt. A kerepesi fideszes polgármester szerint az Attila-védvonalnál harcolók azt akarták a jelentős túlerővel szemben biztosítani, hogy „Budapestnek békés karácsonya legyen 1944-ben”, és ezért „árokban hasalva várták a végítéletet”. Jelezte, ez ügyben felvette a kapcsolatot „a Hadtörténeti Múzeummal (pontosabban a Holokauszt Emlékközponttal), ahol a MUSZ-anyagokban (munkaszolgálatos – B. T.) a védvonalban harcolókat nem tartják általánosan nácinak”. Hozzátette, „a túra azóta önálló életre kelt, hosszú évek óta nem hozzám köthető”.
Megkérdeztük Ungváry Krisztián történészt, hogy az Attila Védvonal Túrák tekinthetők-e csupán amatőr hadtörténeti túráknak, hagyományőrzésnek. „Semmi probléma nem lenne az Attila Védvonal Túrával”, de egy „1944-es téma esetén a szervezők dolga megszüntetni az esetleges kétértelműségeket. Amennyiben erről nem gondoskodnak, sőt még a korabeli nyilaspropaganda kliséit ismételgetik, akkor megérdemlik, hogy más is nyilasnak, illetve azok szellemi utódainak tartsa őket” – válaszolt a korral foglalkozó történész írásban a Narancsnak. Ungváry 2012-ben a Rubicon történelmi magazin Kitörés 1945 című különszámában jegyzett tanulmányában azt írta, hogy a „hősiesség” reflektálatlan használata féligazság, „mivel a védelem egyúttal a náci Németország népirtó politikájának és a magyar nyilasuralomnak a meghosszabbítását is jelentette”.
| Szilánkok
A tavalyi önkormányzati választási kampány részeként 2019. május 9-én egy kerepesi pódiumbeszélgetésre hívta a fideszes polgármesterjelölt az M1-en gyakorta megszólaltatott migránsügyi „szakértőt”, Georg Spöttlét (akit saját állítása szerint időnként ufók rabolnak el). A Szilas Tv ma is elérhető felvételének tanúsága szerint egy a hallgatóság soraiból érkezett kérdésre reflektálva a „szakértő” Soros Györgynek az OTP és a forint elleni, majd az angol fonttal szembeni állítólagos támadásáról beszélt. Ő maga csodálkozik, hogy „az angol titkosszolgálat (SIS) nem küldött oda néhány ügyes srácot, hogy püff, lyuk legyen a fején és szellőzzön az a gonosz agya, megérdemelte volna, nem kétséges. Az ilyen embereknek ellent kell állni, és ahhoz egy nagyon erős politika kell” – mondta Spöttle. A fideszes polgármesterjelöltnek (ahogy másnak sem) egy szava se volt Spötle gondolatkísérletére. Gyuricza idén május 29-én Deák tér címmel verset írt a Budapest belvárosában történt késelés ürügyén, hangsúlyozva, „magánemberként” jegyzi a lírai megnyilvánulást. Mutatóba néhány sor: „Nem kapott szárnyra torzképpel, pártolással, / érdekkel megspékelt szélhámos ganajával! / A védelem ganéja pártolja a gyilkost, / A jelenséget, a tényt melyet csak az ordas érdek mos! / Visszaszámol az óra nagy tiktakkot kiáltva / Egy világba, egy jövőbe melyben a rend a többség álma.” |
