MaNcs 32. évf. 26. sz. (2020-06-25)
Három évvel ezelőtt, 2017. június 13-án a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) valamennyi munkatársa bent volt az irodában, együtt vártuk, hogy megtörténjen, amiről hetek, hónapok óta tudtuk, hogy be fog következni.
A hírekben észrevétlen maradt az Alkotmánybíróság friss, május 26-án hozott, IV/254/ 2020. számú határozata, mely a továbbiakban gyakorlatilag lehetetlenné teszi politikai vitákban a sajtó-helyreigazítás jogintézményének alkalmazását.
Míg Szókratész rendbe szedi magát a fürdőszobában, elmondom a kedves olvasónak, hogy most már abbahagyom az arról való okoskodást, hogy miért akarták az athéni polgárok kivégeztetni Szókratészt, meg hogy miképpen mentettem meg kedvenc filozófusomat a bürökpohártól – eltartott egy darabig, míg kifundáltam a vihart, melyben az a bizonyos hajó visszatértében Déloszról valamennyi utasával egyetemben, Thészeusz persze már nem volt közöttük, elpusztult.
Ma reggel végre hivatalos választ kapott az ország arra a bizonyára sokakat lázban tartó kérdésre, hogy tudniillik miért is van Dzsudzsák Balázsnak magyar diplomata-útlevele.
A múlt vasárnapi szerbiai parlamenti választáson nagyon szép eredményt ért el déli szomszédunk köztársasági elnöke, Aleksandar Vučić. Vagyis nem ő – hiszen ő államelnök létére nem is indulhatott a választáson –, hanem pártja, a Szerb Haladó Párt (Srpska Napredna Stranka, SNS).
Trump elnök a minap kész tényként közölte: az Egyesült Államok 9500 katonát von ki Németországból. Az indok: Berlin még mindig keveset fizet a NATO-nak. Sokan Európa stabilitását és a transzatlanti kapcsolatokat látják veszélyben. De mit gondolnak a németek?
A George Floyd halálát követő tüntetéssorozat újra fókuszba állította az amerikai rendőri gyakorlat túlkapásait. Sokak szerint a rasszizmusra és a brutalitásra a jó válasz a rendőrség finanszírozásának csökkentése vagy akár a testület teljes feloszlatása. Mi az, ami a reformtörekvésekből megvalósulhat?
Másfél évtizede erdei túléléssel, bozótmíveléssel foglalkozik, videón mutat be késeket, de tervez is, például a Betyárseregnek – a betyárkésről megjegyzi, „húzóvágásnál a metszése nagyon jó”. A Deák téri gyilkosság ürügyén verset írt. Gyuricza Lászlóról, Kerepes fideszes polgármesteréről van szó.
A kormányzati kommunikációban egy szó sem esett a szociális munkások járvány elleni küzdelmeiről, legföljebb az idősotthonokban terjedő betegség okán került elő a szociális szféra. Mintha ez a hivatás nem is létezne.
Ismert párttagok hagyták el a Jobbikot, a vezetőség a maradókra koncentrál, a kritikusok szűk belső irányító körről beszélnek. Sok idő nincs rendezni a sorokat, közelít 2022.
Ellenállva a politikai nyomásnak, együttesen százmilliós kártérítést ítélt meg 60 szegregáltan oktatott roma fiatalnak a Kúria. A kormány törvénymódosítással venné elejét a hasonló pereknek, s közben kampánytémát csinál az iskolai erőszakból.
Múlt csütörtökön, súlyos betegség után, alig pár héttel 48. szülinapja előtt hunyt el az egyik legnagyobb sportember, akit ismerhettem.
„A szocialista korszak zenéje éppúgy megszületik, mint eddig minden más korszaké. Hogy pontosan milyen lesz, azt nem tudjuk, nem is akarjuk Önök nélkül megfogalmazni. De bizton reméljük, hogy a zeneköltő, aki megismeri és elfogadja a mi társadalmunkat, megszereti a mi embereinket, átéli és így teszi sajátjává a szocialista ember belső tartalmait – ki tudja fejezni és belső indíttatásra ki is fejezi korunk emberét a zenében.”
Már akkor sejtjük, hogy Nemes Anna első regényében finomkodásnak és szépelgésnek nincs helye, amikor a felütésben az elbeszélő apja egy vemhes őz hasába vágja a kését.
Vannak dolgok, melyeket egészen addig nem hiányolunk, míg fel nem fedezzük őket. A bűnügyi rádióműsor – illetve podcast – épp ilyennek tűnik. Persze az úgynevezett hagyományos rádiókban is vannak rendőrségi hírek, de azok legfeljebb a száraz tényközlésig jutnak el. A fene se érti, miért nem alakult ki a televíziós Kék fény nyomában (vagy akár már azt megelőzve is) hasonló műsortípus a rádióban, mindenesetre a 24.hu portál Tangó és Kes című podcastjét hallgatva egyértelműnek tűnik, hogy téma és igény lett volna hozzá.
Feltűnése óta zajlik a vita, hogy Lady Gaga személyében egy erős egyéniséggel, határozott művészi-üzleti koncepcióval és kiforrott hanggal bíró, Gesamtkunstwerkben gondolkodó, a poptörténetben saját fejezetet író előadóról, vagy csupán egy mások életművét recikláló-kizsákmányoló, epigonista imposztorról beszélhetünk.
„Legyél a szerzőtársam!” – ezzel a felhívással indult április végén az a YouTube-csatorna, amelyre mindennap felkerül egy-egy új videó. Első ránézésre nem sokban különböznek egymástól: Müller Péter Sziámi piros kalapban ül a dolgozószobájában a háta mögött egy számítógéppel, és egy metronóm ütemére szaval. Ám ha kicsit jobban odafigyelünk, az egyik legkülönlegesebb kezdeményezésnek lehetünk tanúi, amit valaha kitaláltak a magyar könnyűzenében.
A karantén idején a múzeumok arra kényszerültek, hogy a gyűjteményüket, kiállításaikat online módon tegyék elérhetővé, és új formákat találjanak ki a közönségük megszólítására. A módszerek nem újak – de hogyan jutottunk egy gyűjtemény online megtekintésétől a kiállításrendező virtuális kurátorig?
A világhírű író Globális öngyilkosság című, Bolygónk megmentése a reggelinél kezdődik alcímű új könyve nem szépirodalmi mű, hanem személyes hangvételű felhívás a klímaváltozás elleni cselekvésre. Ennek kapcsán az állattenyésztés ártalmasságáról, Greta Thunberg szerepéről és Al Gore filmjének feltűnő hiányosságáról is beszélgettünk vele.
Lisetta beveszi, hogy maga Gábriel arkangyal akar vele kefélni, Calandrinóval pedig simán elhitetik, hogy terhes, Tessa pedig beadja a férjének, hogy (még véletlenül sem a szeretője, hanem) kísértet zörget az ajtón. Nem sok minden változott Boccaccio Dekameronja óta: ma is a hazugságok, álhírek korszakát éljük. A reneszánsz novellagyűjtemény járványügyi fejtegetései is hátborzongató pontossággal rárímelnek a mára, és az ember, ahogy akkor, úgy most is: élni akar.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem jövőjét meghatározó alapítványi modellváltás bejelentése óta naponta érik meglepetések az érintetteket. Az SZFE oktatási rektorhelyettesével és tanárával, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti vezetőjével az ügy legfrissebb fordulatairól beszélgettünk.
Olcsó, sok mindenre jó csomagolóanyag, sokan mégis félnek használni. Vajon alappal?
Hogyan birkóztak meg a gyerekek a koronavírus-járvány nehézségeivel, a digitális oktatástól kezdve a gyakoribbá vált családon belüli erőszakig? Mi lesz a következménye az opcionális örökbefogadási tanfolyamnak, és megoldás lesz-e bármire az iskolaőr?
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, micsoda forradalmári bátorság kellett az elmúlt néhány évben annak a szexus és nexus vezérelte, fojtogató gyakorlatnak a megtöréséhez, amely a hatni, de legalábbis látszani akarást üzletként prezentáló rendszerekben (színház, film, tévé, zeneipar stb.) mindig is merő hatalmi aktus volt. Nem egyes nagytermészetű hímek magánszenvedélye, hanem a hierarchiában való előbbre jutás reményében annak minden résztvevője által elfogadott és működtetett rendszer maga. Hírességek ismertté vált megaláztatásai csak rávilágítottak a közeg mérgező voltára.
Az HBO Perry Mason című sorozata megmutatja, hogyan festett Erle Stanley Gardner főhőse, mielőtt a krimirajongók kedvence vált volna belőle. A sorozat két fontos szereplőjét, John Lithgow-t és Juliet Rylance-t egy Zoom-kerekasztal keretében kérdezhettük.
