Schmidt Mária magánakciója indíthatta el az Index szétesésével záruló folyamatot
113893871_118640589932838_758429410991105505_o.jpg

Schmidt Mária magánakciója indíthatta el az Index szétesésével záruló folyamatot

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020.07.29 16:30

Belpol

A végjátékhoz azonban szükség volt a főszereplők közötti torzsalkodásokra is.
false

Így nyírták ki az Indexet: a teljes történet minden kínos és szomorú részlétével együtt elolvasható a Magyar Narancs holnap (csütörtökön) megjelenő nyomtatott kiadásában.

Az alábbiakban néhány részletet közlünk a cikkből, melyek rávilágítanak a függetlenségre törekvő magyar sajtó – az elmúlt 10 esztendőben egyre sokasodó – nehézségeire, az Európában példa nélküli korlátozására.

Az Index szinte egyidős a magyar internettel, és hosszú évek óta a leglátogatottabb magyar weboldal. Legkésőbb 2006-ban, mikor az őszödi beszédet követő zavargások során a rendőri túlkapásokról is részletesen beszámolt, számos Fidesz-szavazó is rászokott az Indexre. A lap azóta is megmaradt a hatalomkritikus oldalon, és miután a közmédia és az óriásplakátok is a NER szócsővévé silányultak, az RTL Klub mellett az egyetlen olyan médium maradt, ami nem szolgálja ki a hatalmat, mégis elér nagyszámú olvasót a politikai tábor mindkét oldalán. Épp ez tette egyedivé az Indexet, egyfajta utolsó nemzeti közös viszonyulási ponttá – és ez volt az, ami meg is pecsételte a sorsát már évekkel ezelőtt.

A júliusi események megértéséhez legalább 2017-ig kell visszamenni, amikor az Index alapítványi tulajdonba került. Ekkor vásárolta meg a már kegyvesztett Simicska Lajos az Indexet Spéder Zoltántól, aki eddigre szintén szembe került Orbán Viktorral. Kiderült tehát, hogy igazak a szakmai körökben régóta terjedő pletykák, és az akkor még hatalma teljében lévő Simicska valóban opciós jogot szerzett az Indexre, már 2014-ben. Mivel 2017-ben mindkét bukott oligarchának érdeke volt, hogy az Index függetlensége megmaradjon, Simicska amint megvette az Indexet, azonnal tovább is adta azt a Magyar Fejlődésért Alapítványnak (MFA), melynek egyszemélyes kuratóriumába Bodolai Lászlót ültették…

(…)

false

 

Fotó: Bődey János

De kinek volt jó az Index ilyen látványos bedőlése, ha a Fidesz csendben akarta volna átvenni az irányítást? Valószínűleg senkinek. Rogán Antal környezetéből ugyanis az az információ terjed – ez több csatornán is eljutott a Narancshoz – hogy a Gerényi-tervet, az azt követő botrányt és Dull kirúgását nem ők irányították. E szerint a fogatókönyv szerint Schmidt Mária tisztában volt azzal, hogy az Index kontroll alá vonása napirenden volt, és önállósította magát. Schmidt Indexszel szembeni ellenérzései közismertek, és azt is gondolhatta, az Index átszervezésével jópontokat szerezhet Orbánnál.  Vaszily igazgatósági tag Schmidt családi cégében, a BIF-ben Gerényivel pedig az azonnali.hu miatt szintén kapcsolatban állt – a 444 szerint rendszeres köztük a kommunikáció. Gerényi „gyűjtőoldalas” terve régóta közismert, innen pedig már adja magát, hogy eljött az idő annak megvalósítására. Maga Gerényi is erős pozíciókhoz juthatott volna, ha a terv megvalósul, ráadásul saját üzleti vállalkozási is felértékelődhetett volna. Az, hogy Vaszilyt és Schmidtet is maga mögött tudhatta Gerényi, magyarázza magabiztosságát is. Ezt a verziót erősíti az is, hogy miközben zajlottak a tömeges felmondások a szerkesztőségben Vaszily és Schmidt egy budai étterem teraszán egyeztetett, és ezt még le is tudta fotózni a Magyar Hang. Erődemonstrációval felérő üzenet volt ez, hiszen máskülönben nem nyilvános helyen találkoztak volna épp aznap, és nem is biztos, hogy épp arra járt volna egy újságíró…

Így nyírták ki az Indexet: a teljes történet a Magyar Narancs holnap (csütörtökön) megjelenő nyomtatott kiadásában olvasható el. Vegye meg, megéri!

Előfizetésre, digitális vásárlásra itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Neked ajánljuk

Sorsod Texas

  • Uitz Renáta

A kormányerők őszi politikai évadnyitása igazán eseménydúsra sikeredett: az ellenzéki előválasztás kismiska abban a politikai térben, ahol a katolikus egyház feje – és globális médiasztárja – celebrál szentmisét az eucharisztikus világkongresszus margóján.

Nem családi ügy

  • Hüttl Tivadar
  • Pásztor Emese

Az európai uniós források korrupt felhasználásáról szóló hírek ma már ritkán keltenek elsöprő közérdeklődést: az elmúlt 11 év eltompította a felháborodásért felelős idegpályákat.

„Szergej, megírtad?”

Az 1962-es novocserkasszki vérengzésről készített filmje, a Kedves elvtársak! a héten kerül a mozikba. Andrej Koncsalovszkij orosz rendezővel Tarkovszkijról, Stallonéról, a szovjet és az orosz himnuszról és a filmjeinek milliárdos finanszírozójáról beszélgettünk.

A belső zsarnok

  • TPP

Tiltakozó tömeg gyűlik a térre a nyomorúságos életfeltételek, az egyre romló munkakörülmények miatt. Vörös zászlókat lengetnek, Marx és Lenin képét emelik a magasba.

„Ez inkább szolgálat”

  • Soós Tamás

Több mint harminc éve próbálta filmre vinni Füst Milán híres regényét, ami a Testről és lélekről Oscar-jelölése után végre össze is jött neki. A feleségem történetéről, a „gonosz” cannes-i kritikákról, a Freeszfe keretein belül zajló oktatásról, és a férfilét vonzó és mérgező oldalairól is beszélgettünk vele.

Az utolsó békeharcos

A görög kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, ravatalánál százezrek álltak sorba. A 96 éves korában elhunyt görög zeneszerző hosszú élete szó szerint annak a szabadságeszménynek megtestesülése volt, amelyet általában a Mediterráneummal kapcsolatban szokás elképzelni.

A szabadságot vették el

Hogy hol jött szembe a parameter.sk nevű, olvasásra egyébként meglehetősen érdemes szlovákiai magyar híroldal podcast­sorozatának linkje, már meg nem mondjuk. Alapvetően a keresési szokásainkról árulkodik a dolog, de talán ez sem ilyen egyszerű. Megfigyel a rendszer, de kiismerni egészen sosem fog, talán ennyivel biztathatjuk magunkat.