Magyarországra vezető szálak a Kuciak-gyilkosságban

  • narancs.hu
  • 2018. október 29.

Bűn

A szlovák újságíró-gyilkosság ügyében további, Magyarországra vezető nyomokra bukkantak.

Két magyar férfi után is nyomozni kezdtek a szlovák hatóságok Ján Kuciak gyilkosát keresve – írta meg a hvg.hu. A lap birtokába került európai rendőrségi határozat szerint a két magyar férfinek köze lehetett a gyilkossághoz: az egyiktől szerezhették be azt a fegyvert, amivel megölték az oknyomozó újságírót és barátnőjét. A nyomozásba ezért bevonták a magyar rendőrséget: több helyszínen tartottak házkutatást, többek közt Budapesten, Kecskeméten és Zebegényben is.

A dokumentum a Kuciak-gyilkosság egyik letartóztatott vádlottjának vallomása alapján jutott el a Pest megyei Zebegényben élő K. L. személyéhez, a vallomás alapján tőle származhatott az a fegyver, amellyel megölték a szlovák újságírót és barátnőjét. A vallomás mellett egyéb „telekommunikációs adatokra” hivatkozva a gyanítják a magyar férfi érintettségét.

Szlovákiában egyébként néhány hete  jelentette be az ügyészség a gyilkossági ügy vádlottjait, akik közt említették a magyar származású Sz. Tamást, aki valószínűleg leadta a lövéseket, a szintén magyar származású A. Zoltánt, aki a közvetítő volt, illetve a sofőrként-segítőként közreműködő M. Marčeket, valamint az akciót szervező, többieket kifizető A. Zsuzsovát.

A vallomásaik alapján jutottak a nyomozók a zebegényi K. L.-hoz, akiről feltételezik, hogy ő adhatta el 3000 euróért azt a pisztolyt, amivel megölték a párt; és személyesen adhatta át a gyilkosságot közvetlenül végrehajtó Sz. Tamásnak. Lenyomozott telefonbeszélgetéseik vezettek el egy újabb szálhoz, a Kecskeméten élő K. I. R.-hez, mert az ő mobilja azért lett gyanús, mert Kuciak megölésének időpontjában, illetve azt közvetlenül megelőzően K. L.-lel egymásnak telefonáltak.

Ezen a ponton vonták be a magyar rendőrséget, amely titokban, a hvg.hu névtelen forrásai szerint, október 25-én végrehajtotta a házkutatásokat, és bizonyítékokat foglalt le K. L. zebegényi házában, amely a cégének székhelye is; illetve ugyanennek a cégnek a salgótarjáni telephelyén, egy K. L. feleségéhez köthető váci ingatlanban, K. I. R. kecskeméti ingatlanában, és Budapesten egy VIII. kerületi ingatlanban.

Az érintetteket az ügyben – egyelőre csak tanúként – tudták kihallgatni, így szabadon távozhattak. Keresett bizonyítékokat, fegyvereket, hangtompítókat a közölt információk szerint nem találtak, a lefoglalt telefonok, számítógépek és egyéb technikai eszközök vizsgálata azonban folyamatban van.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.