A Pesti Srácok kormányközeli oldal úgy ment neki Andy Vajnának, hogy a támadás alapja nem volt igaz

  • narancs.hu
  • 2018. november 24.

Fekete Lyuk

Magyarul hazudtak, csak ők ezt „félreértésnek” hívják.

Arról, hogy mivel vívta ki Andy Vajna filmügyi biztos a Pesti Srácok haragját, korábban mi is beszámoltunk. A Magyar Nemzeti Filmalapot kritizáló írásban Poór István rendező is megszólal, aki azon kesereg, hogy Vajna nem támogatta Wass Albert regényének, A funtinelli boszorkány megfilmesítését – mondván Wass Albertre nem ad pénzt.

Népbutítás, kultúrmarxisták, anarchista lázongók - ráhúzta Vajnára, Nemes Jelesre és a filmalapra a vizes lepedőt a fideszes hírportál

A PestiSrácok cikke szerint mind át vagyunk verve, díjnyertes filmjeink után valójában szégyenkeznünk kellene. Nekiment a kormányközeli hírportál, a PestiSrácok a Magyar Nemzeti Filmalapnak. Írásukban jobboldali filmeseket megszólaltatva nem kevesebbet állítanak, mint hogy a "magyar szellemiségű" alkotások akadályozva vannak, a támogatott alkotók nem értenek a szakmájukhoz, a díjazott filmjeink valójában a szégyeneink, mi több, posztkommunisták irányítják az egész rendszert, az adófizetők pedig nem veszik észre, hogy profi népbutítás zajlik.

Ma a Mérce szúrta ki, hogy a Pesti Srácok cikkének végére került egy kis frissítés, miszerint nem igaz, hogy Andy Vajna azt mondta Poór Istvánnak, hogy Wass Albertre nem ad pénzt, mivel ezt csak Poór István gondolja így, a szövegben azonban az szerepel, hogy ezt Vajna közölte vele.

„A cikkhez megírásához történő információgyűjtés során félreértés történt: nem Andy Vajna mondta Poór Istvánnak, hogy Wass Albertre nem ad pénzt, hanem Poór István magánvéleményként közölte, hogy Wass Albert regényére nyilván nem adnak pénzt a marxisták által uralt Filmalapnál. Ezt Andy Vajna már csak azért sem közölhette vele személyesen, mert A funtinelli boszorkány rendezőjét fogadni sem volt hajlandó” – áll a cikk végén szereplő frissítésben, miközben a főszövegben ugyanúgy szerepel a valótlan állítás.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.